Huszonöt éve, 1989 folyamán Magyarországon és a többi közép- és kelet-európai szocialista országban visszafordíthatatlan változások indultak el, átalakultak a gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a magyarországi - és a szocialista blokk többi országában párhuzamosan zajló - változások fontosabb eseményeiről 1989. szeptember 29. és október 5. között:
Magyarországi változások:
1989. szeptember 29. - Németh Miklós kormányfő nyílt levélben támogatta Sopron város polgárainak felhívását, amely politikai, gazdasági önkormányzatot követelt a magyar városoknak és községeknek.
1989. szeptember 29. - A fegyveres erők napján a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége kezdeményezésére országszerte tüntetéseken követelték a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatását.
1989. szeptember 29. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) küldöttsége 12 szocialista ország kommunista és munkáspártjainak várnai tanácskozásán addig példátlan módon, egyetlenként nem írta alá a közös közleményt. A küldöttséget vezető Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője felszólalásában azt mondta: „Tarthatatlanná vált, hogy a szocializmus és a tőkés rendszer közötti világméretű egyensúly alapja az egyre növekvő szintű katonai egyensúly legyen, és semmi más."
1989. szeptember 29. - Az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadta a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású terméknek minősített Béres-csepp Plusz forgalomba hozatali engedélyét.
1989. szeptember 30. - Megtartotta első országos nagygyűlését a Kereszténydemokrata Néppárt, amely az 1949-ben feloszlott Demokrata Néppárt utódának tekinti magát. A tanácskozáson a párt elnökévé Keresztes Sándort választották.
1989. szeptember 30. - A Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának közgyűlésén határozatot fogadtak el az ifjúsági vagyon társadalmasításáról, és javasolták, hogy a megfelelő konszenzus hiányában egyelőre függesszék fel a gyermek- és ifjúsági vagyonok kezelői jogát.
1989. szeptember 30. - Azonnali hatállyal beszüntette tevékenységét az MSZMP belügyminisztériumi bizottsága.
1989. október 1. - A kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője megerősítette: az állam kész visszaadni eredeti tulajdonosaiknak a korábbi egyházi ingatlanokat.
1989. október 1. - Az MSZMP reformelkötelezett tagjainak budapesti tanácskozásán megalakult a Reformszövetség, vezetőjének Kósa Ferencet választották meg. A résztvevők hangsúlyozták egy olyan új szocialista párt létrehozásának szükségességét, amelynek új programja, szervezete, működési szabályzata és hiteles vezetése van.
1989. október 1. - Tizenöt „a szocializmus mellett elkötelezett” szervezet és MSZMP-platform a marxista, baloldali erők tömörülésének létrehozása érdekében koordináló bizottságot hozott létre.
1989. október 2. - A kormány és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megállapodott, hogy 1990-től szabadáras lesz az összes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikk az alacsony zsírtartalmú tej és a normál fehér kenyér kivételével.
1989. október 2. - A Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1949-es ún. délszláv hűtlenségi per vádlottjait. (Miletin Györgyöt és hét társát negyven éve a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával ítélték el.)
1 989. október 3. - Az MSZMP KB pártpolitikai osztálya közölte: 1989-ben mintegy 78 ezerrel csökkent az MSZMP taglétszáma, miközben 2600-an léptek be, a pártnak 1989. január 1-jén 800 ezer, október 1-jén mintegy 725 ezer tagja volt.
1989. október 3. - Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság katonai szekciója.
1989. október 3. - Az MSZMP esetleges jobbra tolódása tragikus következményekkel járhat Magyarország számára - jelentette ki a szovjet tévének adott nyilatkozatában Grósz Károly pártfőtitkár.
1989. október 4. - A kormány megvitatta a társadalmi szervezetek vagyonáról szóló jelentést, amely szerint 1968 óta ezek működési, fenntartási költségei 47,4 milliárd forintot tettek ki, vagyonuk 12 milliárd forintra rúg. 1989-ben a Munkásőrség 976 millió, az MSZMP 869 millió, a Hazafias Népfront 314 millió forint állami támogatást kapott. A kabinet ülésén utód kinevezése nélkül mentették fel a Munkásőrség országos parancsnokát, Borbély Sándort. A kormány október 23-val kapcsolatban azt javasolta, hogy ne nemzeti ünneppé, hanem nemzeti emléknappá nyilvánítsák.
1989. október 4. - Genfben Magyarország és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága két megállapodást írt alá a menekültek letelepítéséről, illetve a főbiztosság budapesti irodájának megnyitásáról. Az ezt követő sajtótájékoztatón Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár közölte: társadalmi és gazdasági problémát jelenthet, ha a Romániából érkező menekültek beáramlása ilyen ütemben folytatódik, hiszen napi 15-100 menekült érkezik az országba.
1989. október 5. - Bejelentették, hogy az NSZK két tartománya, Baden-Württemberg és Bajorország 500 millió márka hitelt nyújt Magyarországnak, a bonni kormány további 500 millió márkás hitelnyújtásra vállalt kormánygaranciát.
1989. október 5. - A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája küldöttségének találkozója után közölték: mindkét szervezet fontosnak tartja a szakszervezeti mozgalom politikai széttagolódásának elkerülését, a szakszervezetek politikai függetlenségét, a munkahelyek depolitizálását.
1989. október 5. - Az SZDSZ aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról, a Munkásőrség sorsáról, az MSZMP elszámoltatásáról és a pártok munkahelyi működéséről.
---------------------------------------------------------Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. szeptember 29. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák belügyekbe való beavatkozással vádolta meg Magyarországot a Rudé Právo, Csehszlovákia Kommunista Pártjának hivatalos lapja, amiért az Országgyűlés nyilatkozatban határolta el magát az 1968-as prágai tavasz eltiprásában való magyar részvételtől.
1989. szeptember 29. LENGYELORSZÁG: Felszámolták a rendőrség különleges rendfenntartó egységeit (ZOMO), amelyek az 1981-es szükségállapot bevezetése után tettek szert kétes hírnévre.
1989. szeptember 29. SZOVJETUNIÓ: Az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága felmentette tisztségéből Vlagyimir Scserbickij első titkárt, utódjául Vlagyimir Ivasko addigi másodtitkárt választotta meg.
1989. szeptember 30. CSEHSZLOVÁKIA: Megállapodás született arról, hogy az NSZK prágai nagykövetségére menekült mintegy négyezer keletnémet állampolgár az NDK területén át különvonattal az NSZK-ba utazhasson. Miután távozásuk után néhány nappal már ismét menekültek százai zsúfolódtak össze a képviseleten, a prágai és a berlini kormány felfüggesztette azt az 1971-es megállapodást, amelynek értelmében keletnémet állampolgárok útlevél és vízum nélkül utazhattak Csehszlovákiába. Az újabb menekültek szintén különvonatokkal jutottak ki az NSZK-ba, miként a hónap elején a varsói nyugatnémet diplomáciai kirendeltségen menedéket kérő 633 NDK-állampolgár is.
1989. szeptember 30. SZOVJETUNIÓ: Mintegy tízezer ember tüntetett Fehéroroszország fővárosában, Minszkben, az 1986-os csernobili atombaleset utáni események tisztázását követelve.
1989. szeptember 30. SZOVJETUNIÓ: A Moldovai Kommunista Párt KB ülése megalapozottnak ítélte a köztársaságban élő gagauz nemzetiség autonóm területi törekvéseit.
1989. október 1. JUGOSZLÁVIA: Cetinjében, Montenegró hajdani székvárosában nagyszabású állami és egyházi ünnepség keretében helyezték örök nyugalomra I. Nikola, az 1910 és 1918 között uralkodó egyetlen montenegrói király maradványait.
1989. október 1. SZOVJETUNIÓ: Életbe lépett a fizetések részleges befagyasztását elrendelő határozat.
1989. október 1-6. SZOVJETUNIÓ: Dmitrij Jazov hadseregtábornok személyében első ízben tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban szovjet honvédelmi miniszter.
1989. október 2. ALBÁNIA: Reis Malile albán külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésében a koszovói albán kisebbség elnyomását feszegette, amit a jugoszláv kormány uszításnak és a jugoszláv belügyekbe való beavatkozásnak nevezett.
1989. október 2. JUGOSZLÁVIA: Az infláció éves szinten meghaladta az ezer százalékot, az árak 1181 százalékkal növekedtek éves szinten. A csökkenő életszínvonal miatt az év első nyolc hónapjában 1195 munkabeszüntetés volt, ezekben több mint 275 ezren vettek részt.
1989. október 2. NDK: Lipcse belvárosában az immár rendszeressé vált hétfői tüntetésen húszezer tüntető követelt demokratikus változásokat, sajtószabadságot, valódi reformokat.
1989. október 3. ROMÁNIA: A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége arra kérte Papp László nagyváradi református püspököt, ne távolítsa el erőszakkal Tőkés László temesvári lelkészt gyülekezetéből és lakhelyéről.
1989. október 3. SZOVJETUNIÓ: A szovjet parlament úgy döntött, hogy a közlekedési és energetikai ágazatban, a vegyiparban és a kohászatban ideiglenesen megtilt mindennemű munkabeszüntetést.
1989. október 4. BULGÁRIA: Hivatalos bolgár közlés szerint meghaladta a 30 ezret a Törökországból visszatelepült bulgáriai muzulmánok száma, azaz a nyáron elmenekültek 10 százaléka már hazatért.
1989. október 5. BULGÁRIA: Az Iszlám Konferencia Szervezetének külügyminiszteri értekezlete felszólította Bulgáriát és Törökországot, hogy kezdjenek tárgyalásokat a bulgáriai török kisebbségről és a menekültek helyzetének rendezéséről.
1989. október 5. LENGYELORSZÁG: Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője úgy vélekedett, a gazdasági válság polgárháborúhoz vezethet, ha az új kormány nem teszi világossá a radikális reformok szükségességét, és nem nyeri el a közvélemény megértését.
1989. október 5. NDK: Közzétették Erich Honecker államfő levelét, amely szerint az NDK bármikor készen áll tárgyalásokat, illetve konzultációkat kezdeni az NSZK felelős politikusaival a leszerelést, illetve a fegyverzetkorlátozást célzó lépésekről. Ugyanezen a napon Helmut Kohl nyugatnémet kancellár egy lapinterjúban az együttműködés elmélyítését kínálta fel a berlini kormánynak az NDK-beli belső reformok meghirdetése esetén.
1989. október 5. SZOVJETUNIÓ: Az év első kilenc hónapjában húsznál több társadalmi szervezetet, szövetséget és csoportot jegyeztek be hivatalosan, amelyek úgynevezett nem formális szervezetek jogi státust nyertek.
1989. október 5. SZOVJETUNIÓ: Első ízben hoztak létre külföldi tőkerészesedéssel, részvénytársasági formában működő szovjet külkereskedelmi bankot, az International Moscow Bank tevékenysége rubellel és külföldi valutákkal végzett tranzakciókra, szolgáltatásokra terjedt ki.