Az eltűnt almáskertek nyomában

Szinte nem volt olyan vasi diák, aki 15-20 éve ne szüretelt volna a Csepreg közeli kertekben...

Az almáskertekkel valami hasonló játszódott le, mint a magyar agráriummal.  A rendszerváltás előtt a falu határából 350 hektárt foglaltak el a gyümölcsfák, sőt, még átnyúltak a szomszédos település, Tömörd területére is. Az almáskerteket fenntartó Csepregi Állami Gazdaság pedig a 3500 fős város legnagyobb foglalkoztatója volt, 300 taggal. De ide jártak ősszel hetekre a vasi középiskolások is almát szedni. Hatalmas almacsaták, bulik és "zöldszerelmek" zajlottak itt. A szocialista munkaerkölcsre nevelés jegyében.
Most, ahogy Molnár Sándor, Csepreg polgármestere mondja, egy láda almát nem lehetne összeszedni a környéken.

A rendszerváltás után ugyanis egy kft. martaléka lett az almáskert - egy darabig legalább működött benne a szedd magad mozgalom - aztán lépésről lépésre tönkrement. Mára teljesen gondozatlanul, metszés, tápanyag-utánpótlás nélkül árválkodnak a valószínűleg állami tulajdonban lévő almafák. Mint a polgármester mondja, rengeteg ráfordítással - de akkor is csak egy részét - talán még termővé lehetne tenni.
Hasonló módon ment tönkre a csepregi termelőszövetkezet is. - Nekünk az agrárium volt a nehéziparunk - mondja a polgármester. Azóta se tudták pótolni a kieső munkahelyeket.

Pedig nem biztos, hogy az jó, ha a csepregieknek  Szombathelyre, Sopronba, vagy Bükre kell járni dolgozni - mondja. Ugyanis a fiataloknak könnyen eszébe juthat, ha ott dolgoznak, miért ne lakhatnának ott is? Jelenleg az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a maga 150 főjével, de előrelépést jelenthet, ha elkészült a vállalkozási terület, amelynek tervezése már folyik. Nem arra számítanak, hogy nagy multik jönnek ide, olyan közép és kis cégeket várnak, akik 20-30 embert foglalkoztatnak.

A csepregiek egyébként nem panaszkodnak az intézmény hálózatukra, van bölcsődéjük, óvodájuk, zeneiskolájuk, sőt, egy 300 diákot okító középiskolájuk is. A Nádasdy Tamás Közgazdasági és Informatika Szakközépiskolába és Kollégiumban tanuló diákok többsége kollégista. Jó a közműhálózatuk is, az ivóvíztől a kábel tévéig minden van.

Nagyobb gondot jelent, hogy nagyon kevés a pénze az önkormányzatnak - részben azért is, mert itt nincs jelentős iparűzési adó. - A fűtést és a villanyszámlákat kifizetjük, s már nem is marad pénzünk - mondja a polgármester. 20-30 millió jut a városnak az egész évi fejlesztésre.
A legnagyobb baj most az, hogy az általános iskola 200 éves kastélyépülete lassan összeomlik. Nincs pénz új iskola építésére, címzetes támogatásért pedig hiába fordulnak, most utasították el ismét a kérelmüket.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Közélet