A nagyobbik kormánypártnak a hírek szerint meglehetősen betett a nyelvvizsga-ügy, inkább a honvédelmi miniszterre bízták a lobogó átadását. Szabó János pár hete már egészen új fejezetet nyitott a zászlós ünnepségek kissé hektikus sztorijában, sikertörténetnek nevezte a magyarság elmúlt ezer évét, tatárral, törökkel, labancokkal, a Tenkes kapitányával és más epizódokkal egyetemben. A történelem átformálása mostanság bevett dolog, akadt olyan helyi politikus, aki korábban a Donnál harcoló magyar hadsereget a nyugati civilizáció védőjeként igyekezett feltüntetni, megfeledkezve arról az aprócska tényről, hogy történetesen a szövetségek vállalták ezt a feladatot akkoriban, s Magyarország már csak azért sem állhatott az ő oldalukon, mert elég jelentősen kellett Németországnak törlesztenie. Vagyis itt Közép-Európában igen ravasz és fogós dolog a történelem, nem igazán lehet aktualizálni, mert könnyű beleszaladni valamely belemagyarázós csapdába.
A históriával nincsen igazán jó barátságban a jelenlegi kurzus, az augusztus 20-i miniszterelnöki beszéd írója is elhelyezett egy-két időzített bombát az ünnepi szónoklatban. Szerinte ugyanis a magyarság elvágyódott az ázsiai sztyeppékről - nem is kérdés hova. Ha valaki Franco Nero acélos tekintetét vélné felfedezni a szavak mögött, néhány pusztában bolyongó műbesenyővel a háttérben, nos, valószínűleg jó helyen tapogatózik forrás-ügyben.
A másik fordulat szerint az ezredéves ünnep valamiféle magasles, amire felkapaszkodik a nemzet, aztán végignéz az elmúlt századokon. Miután nagyon magára hagytuk szegény Szabó Jánost, ne nagyon menjünk bele, mit keres a magyar nemzet egy erdőben, s kivált, ugyan minek kuporog egy hevenyészett lőtoronyban, s legfőképp: kire és mire vadászik, csak jelezzük, nem igazán fogjuk az adást.
Node vissza a helyi ünnepre, a sikersztori elmaradt, de a zászló megvan, ahogy kell.
Utóirat: a sportsajtó nem bírta ki karnevál nélkül, a Haladás-meccs tudósítója arról értekezett, hogy az egész felhajtás amiatt van, mert a rómaiak "a császár parancsára kétezer éves várost alapítottak". Valaki szóljon a miniszternek, hogy küldjön még két zászlót, a háromezer éves történelmünkhöz nekünk ennyi még jár bónuszban.
(Krámer)
