180 éves lett a Pest-Vác vasútvonal

1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, a Pest-Vác vasútvonalat, ami egyben a magyar vasúti hálózat kiépülésének kezdetét is jelentette.

Magyarországon az első vasúti törvény (1836. évi XXV. tc) elfogadása után indult meg csak igazán a vasútépítési láz. Az első magyar vasútvonalat egy ünnepélyes megnyitó keretében adták át 1846. július 15-én, amelyen maga József nádor, valamint József főherceg is részt vett. Az említett megnyitón, illetve az első járaton olyan korabeli híres közéleti szereplők is megjelentek, mint például Széchenyi István, Kossuth Lajos.

Az 1846-os Pest-Vác vasútvonal megnyitója
Wikipédia / https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:1846_Pest_V%C3%A1c_megnyit%C3%B3.jpg

A Pest-Vác vasútvonal egyébként elsőként készült el a Pestet Pozsonnyal összekötő vaspálya részeként. A mozdony hét darab négytengelyű személykocsit húzott maga után, és a korabeli beszámolók alapján a 33,6 km-es utat 59 perc alatt tette meg. Érdekesség, hogy ezt a távot ma már a Budapest-Nyugati pályaudvarról induló Z70-es zónázó vonatok 28 perc alatt teljesítik.

Na de vissza a múltba. A mozdonyok 3 alkalommal tették meg a Pest-Vác szakaszt. A kocsik fából készültek, és kocsinként 38 vagy 64 fő szállítására voltak képesek. A berendezésük, díszítésük nem volt túl komplex, kis ablakai voltak, amelyek bőrfüggönnyel is rendelkeztek. Persze, akkoriban is voltak már első osztályú kocsik, amelyek igényesebbnek számítottak. Nézzük meg, mi volt a helyzet a vasi régióban.

A Szombathelyt érintő első vasútvonalon a forgalom 1865. szeptember 21-én indult meg. A “Déli Vasút Társaság” által kivitelezett 160 km hosszúságú Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vonal nagy jelentőséggel bírt, hiszen így Szombathely fontos megállóhelye lett a Bécset, illetve Pozsonyt az Adriai- tenger kikötőivel összekötő vasúti hálózatnak. Szombathely 1872-ben vált vasúti csomóponttá, ugyanis augusztusban már Veszprémben, ősszel pedig Szentgotthárdon is átadták az első vasútvonalakat.

Ha már Szentgotthárd, érdekesség, hogy IV. Károly az utolsó magyar király, 1921. április 5-én sikertelen húsvéti visszatérését követően Szombathelyről indult meg különvonattal svájci száműzetésébe. A vonat többek között megállt Körmenden, a mai Csákánydoroszlóban, Szentgotthárdon, illetve Gyanafalván (ma Jennersdorf), ami akkor az utolsó magyar vasútállomásnak számított.

Emléktábla IV. Károly utolsó magyar király sikertelen visszatérésének 100. évfordulójára Szentgotthárdon
Torma Zsombor

A magyar vasúttörténet tehát rengeteg érdekességet és történelmi jelentőségű eseményt hordoz magával, amelynek első, kulcsfontosságú mérföldköve mindenképpen az első magyar vasútvonal, a Pest-Vác vasútvonal elindítása volt.

Forrásaink: Budapest Főváros Levéltára / Fotómesék: 1846. július 15-én adták át az első magyarországi gőzüzemű vasútvonalat

visitszombathely.com / Vasút

Szentgotthárd.hu / Ünnepi megemlékezés Szentgotthárdon és Jennersdorfban

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra