Néhány perccel tizenegy óra után hosszú sor kígyózott a Vasúttörténeti Park bejárata előtt. A nem várt embertömegtől egy pillanatra zavarba is jöttem, nem gondoltam volna, hogy ennyien jönnek el az első Állami Karrierexpóra. Gyorsan megkérdeztem az egyik sorban álló nőt, hátha csak elnéztem a bejáratot és valójában a muzeális gőzmozdonyoknak szól a felfokozott érdeklődés. De nem, mindenki az állásbörze miatt jött.
Kötelező
– mutatta a kezében szorongatott papírt, amit le kellett pecsételtetnie bent, bizonyítandó a munkaügyi központnak, hogy eljött a rendezvényre. Ránézésre a tömeg nagyon vegyes volt, nem lehetett azt mondani, hogy kizárólag az idősebb korosztályt érdekelte az állami cégek állásajánlatai, sok fiatal is várta, hogy bejuthasson.A több méteres sort látva a szervezők megnyitottak egy másik bejáratot is, hogy gyorsabban menjen a regisztráció. Ez abból állt, hogy egy A4-es lapra minden belépő felírta a nevét, illetve, hogy honnan (Facebook, Instagram, ismerőstől, kormányhivatal stb.) hallott a rendezvényről. Rengetegen a “kormányhivatal” rubrikába húzta be az ikszet, vagyis jó eséllyel ők munkanélküliként jöttek.
A rendhagyó állásbörzét a fővárosi kormányhivatal, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége és a MÁV Zrt. szervezte, az
állami vállalatok, közszolgáltatók, rendvédelmi és honvédelmi szervek égető munkaerőproblémájának enyhítése érdekében.
Hogy mennyire égető ez a probléma, jól jelzi, hogy a KSH 2017-es adatai szerint több mint 17 ezer dolgozó hiányzott az állami szférából.
Nem kifejezetten álláskeresőknek találták ki a börzét, olyanokat is vártak, akik váltani szeretnének vagy csak kíváncsiak voltak, hogy mit tudnak nyújtani az állami cégek. Ahogy a programleírásban fogalmaztak, céljuk volt, hogy az álláskeresőkkel megismertessék
az állami vállalatok által nyújtott előnyöket, mint a munkahely biztonsága, a kiszámítható előre jutási lehetőségek, a továbbtanulás támogatása
. Külön hangsúlyozták, hogy nagyon számítanak a fiatalokra, mert bennükrejlik a megújulás lehetősége
. A szervezők ígérete szerint az érdeklődők több mint 2000 álláslehetőség közül válogathattak, vagyis elvileg a szakmunkások és a diplomások egyaránt megtalálhatták számításukat.Tűzoltó leszel s katona! Vagy buszsofőr
A gyors regisztráció után hamar a kiállítótér felé vettem az irányt. Mivel a Vasúttörténeti Park egyik csarnoka adott otthont a börzének, ezért stílszerűen a kiállító cégek standjait két vasúti kocsi fogta közre. Összesen 26 állami szervezet volt jelen a rendezvényen, a teljesség igénye nélkül csak a legnagyobb neveket emeltem ki:
Első körben a Honvédség pultját kerestem fel, ahol fiatal lányok lelkesen pózoltak és fotózkodtak a kiállított gépfegyverekkel. Minket inkább az érdekelt, hogy milyen lehetőséget kínál a hadsereg. Mint kiderült, bármiféle szakképzettség és nyelvtudás nélkül, pusztán egy érettségivel már egész jó fizetést (kb. nettó 190 ezer forint) lehet kapni sofőrként például. Ehhez végig kell csinálni a több hetes alapkiképzést és a fizikai felmérőn is teljesíteni kell a minimum feltételetek. Egy magasabb végzettség természetesen tovább emelheti a kezdőbért, és az sem hátrány, ha jogosítványa is van a jelentkezőnek.
Mindig van munka
– nyugtatott meg a toborzó tiszt, mikor megkérdeztem, mekkora verseny folyik a pozíciókért. Mellettem egy negyvenes férfi logisztikai képesítéssel érdeklődött, elmondták neki, hogy a kor nem akadály, és a szakterületén folyamatosan munkaerőhiány van, szinte biztosan kapna munkát. Neki még annyi előnye is lenne, hogy nem kéne végigcsinálnia az alapkiképzést, mivel volt sorkatona.Beszéltem egy nővel, aki kifejezetten a rendőrség és a honvédség miatt jött el. Jelenleg egy ügyvédi irodánál dolgozik asszisztensként, de gondolkodik a váltáson. Nem feltétlenül a jobb anyagi lehetőségek miatt, hanem mert szívesen szolgálná a hazáját és a kötelességtudat miatt – mondta. Persze az is számít, hogy az állami munkahely kiszámíthatóbb, stabilabb. Viszont nehezen tudná magát elképzelni egyenruhában, ezért még nem döntötte el, hogy belevág-e. Szerinte a parancsuralmi rendszer sok fiatalt elriaszt a katonai és a rendőrségi pályától. A rendőrség standjánál is sokan megfordultak, főleg a civil munkakörök iránt érdeklődtek, mint például informatika vagy adminisztráció.
Lasszóval kell fogni az embereket
A népszerűbb standok közé tartozott a BKV-é is. A közlekedési vállalatnál több mint húszféle munkakörbe kerestek embereket. Nemcsak buszsofőrökre kell gondolni, villanyszerelőkből, sínhegesztőkből és mérnökökből is hiány van a cégnél. Az elmúlt hónapokban nagyon ráfeküdtek a BKV-nál a toborzásra; lehetetlen úgy utazni a városban, hogy az ember ne fusson bele az állami vállalat álláshidetéseibe. Meg is lett az eredménye a kampánynak – mondta a cég munkatársa. Tavaly nyár óta majdnem 500 új sofőrt vettek fel, ami hatalmas eredmény, de még további 200-ra lesz szükség a metrófelújítás miatt.
47 év az átlagéletkor, mi tényleg bárkit felveszünk, nem számít az életkor, mert lasszóval kell fogni az embereket
, avatott be a BKV toborzási filozófiájába. Jegyellenőrnek nem a BKV-nál, hanem a BKK-nál kell jelentkezni – hívta fel a figyelmemet. Érdekes módon a BKK viszont nem volt kint az állásbörzén.
Két lány délelőtt érettségizett közgazdaságtanból, gondolták, körbenéznek, milyen lehetőségeik lehetnek az állami vállalatoknál. Mindketten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szeretnének bejutni. Olyannyira, hogy ezt jelölték be első helyen, azon belül is közigazgatás-szervezést tanulnának, szóval nem állna távol tőlük az államnak dolgozni. Biztonságot ad, kiszámítható – sorolták az állami szféra előnyeit. Szerintük manapság ezek sokkal fontosabbak, mint a jó fizetés.
Hasonlóan érvelt egy harmincas férfi is. Egy vidéki kisváros önkormányzatánál dolgozik, szeretne végre váltani, de maradna az állami szférában. Bejelentett munka, van előrelépési lehetőség és kiszámítható – indokolta, miért tart ki az állami munkahelynél. Hasonló munkakörben tudná magát elképzelni, mint amiben most dolgozik, ezért először a kormányhivatalnál és a Vízműveknél nézett körbe.
Mindenhová csak a fiatalok kellenek
A MÁV standjánál felállított vonatszimulátor előtt futottam bele egy srácba, aki négy éve vezető jegyvizsgálóként dolgozik a cégnél. Bútorasztalos az eredeti szakmája, de nem tudott elhelyezkedni vele, így került a MÁV-hoz, most barátait kísérte el a börzére. Mint elmondta, sokkal összetettebb a feladata, mint a jegyek ellenőrzése, ismernie kell a forgalmi jelzéseket és a vonat működését is. Szereti a munkáját, a magyar viszonyokhoz képest jó fizetése van, egy hónapban 12-15 napot kell dolgoznia, a többi szabad. A kötelező képzéseket a vállalat fizette, és ha kapcsolódó területen (pl. közlekedésmérnök) akarna tovább tanulni, azt is állnák neki. A MÁV-nál jelenleg is keresnek jegyvizsgálót, ezenkívül pályamunkást, tolatásvezetőt, kocsirendezőt, váltókezelőt, villanyszerelőt, lakatost és műszerészt is felvennének. A teljes lista jóval hosszabb, a hírek szerint tavaly 400 dolgozó hiányzott a cégtől.
Kevésbé győzött meg a “felhozatal” egy másik fiatal srácot. Nemrég fejezte be az egyetemet, hadi- és biztonságtechnikát tanult, de még nem tudja, mihez kezdjen, ezért is jött el az expóra, hátha talál valamilyen lehetőséget. Miután azonban körbejárta a standokat, arra jutott, hogy az állami cégek csak arra hajtanak, hogy az kevésbé jól fizető, “kiégetősebb” munkaköröket töltsék fel. A büntetésvégrehajtást említette példaként. Egyébként ő sem tartaná cikinek az államnak dolgozni, bár azt elismerte, hogy sok szempontból rossz fény vetül a rendőrök vagy a kormányhivatalnokok munkájára, de erről inkább a politika tehet.
Nem ő volt az egyetlen csalódott álláskereső a Vasútörtténeti Parkban.
Ebben a korban minket már hova vesznek fel?!
– kérdezte lemondóan egy nyugdíjazás előtt álló nő a regisztrációhoz járó ingyen kávét szürcsölgetve. Négy éve van még hátra a nyugdíjig, most közfoglalkoztatottként dolgozik egy könyvtárban. Jobb lehetőséget nem talál, pedig sok állásbörzén megfordult már. Társa, egy negyvenes nő hasonlóan pesszimista volt. Két éve munkanélküli, pénzügyi területen próbál elhelyezkedni, eddig sikertelenül.Mindenhová a fiatalok kellenek.
Szerinte az is probléma, hogy túl magasak a munkáltatók elvárásai, vagy később kiderül, hogy a meghirdetett állás teljesen más, mint amiről az interjún szó volt.
