A kérdőíves adatfelvételéről szóló gyorsjelentést ismertető csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport vezetője elmondta: immár 25. alkalommal készült el a felmérés, amelyben idén az ország 64 városának hajléktalanellátói vettek részt.
A kérdésekre 7268 hajléktalan ember adott értékelhető válaszokat, többen, mint az elmúlt egy-két évben. A válaszadók közül 1530-an közterületen laktak. A felkeresett és önként válaszoló közterületen élők száma Budapesten - évek óta szinte megegyezően - 431, a vidéki városokban 1099 volt. A hajléktalanszállásokon 5738 ember vett részt az adatfelvételben.
Győri Péter kiemelte, a felmérés nem hajléktalanszámlálás, a "minimálszámokat" mutatja, ennél sokkal többen vannak az utcán és a szállásokon. A felmérés szerint annyit ugyanakkor biztosan meg lehet állapítani, hogy 2023 február elején is legalább 1530 ember aludt közterületen az országban - mondta. A jelentés szerint az év elején több mint tízezer ember volt hajléktalan helyzetben.
Győri Péter elmondta, az idei kulcskérdésük az volt, hogyan érinti a hajléktalanokat az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedése, és "megrázó jövedelmi helyzetet tapasztaltak": a mintegy 7300 válaszadó több mint felének a havi jövedelme kevesebb mint 30 ezer forint, a 60 év alattiak esetében ez az arány 75 százalék.
A kutatásban rosszabb képet kaptak, mint amire előzetesen számítottak - jegyezte meg.
A jelentés szerint a dolgozó hajléktalan embereknek is rendkívül alacsony a keresetük. Az alkalmi munkát végzők kétharmada 30 ezer forintnál kevesebb pénzből él meg havonta. A fix öregségi nyugdíjból - havi 30-100 ezer forintból - élők vannak "relatív a legjobb helyzetben". A legalacsonyabb jövedelműek nagy többsége nem vagy csak részben munkaképes, 65 százalékuk beteg, öreg, fogyatékossággal élő. Továbbá minden harmadik hajléktalan embernek van valamilyen tartozása, jövedelemletiltása.
A közreadott sajtóanyagban a hajléktalanokról azt írták, sem az általuk megkeresett munkajövedelmek, sem a pénzbeli támogatások nem tartanak lépést az inflációval, az alapvető élelmiszerek árának növekedésével. Jövedelmük 2015 óta az átlagos nettó jövedelem 30 százalékáról mára annak 15 százalékára zsugorodott. A segítőszolgálatoktól leginkább azt várják, hogy fedelet és némi, legalább napi egyszeri meleg ételt nyújtsanak nekik.
A felmérés szerint minden ötödik hajléktalan ember éhezik, és ez elsősorban az utcán élők körében fordul elő, a szállókon, különösen a fizetős átmeneti szállókon, speciális egészségügyi szálláshelyeken csak igen ritkán. A fiatalabbak gyakrabban éheznek és a budapestieknél gyakoribb (23 százalék) az éhezés, mint a vidéki városokban (18 százalék).
Mint írták, a hajléktalan emberek többsége rászorul és igénybe is veszi a segítőszolgálatok által nyújtott meleg ételt. Az éjjeli menedékhelyekre behúzódók 80 százaléka így, a segítő szervezet közreműködésével jut meleg ételhez, és ez biztosítja nekik a napi egyszeri, vagy a heti többszöri meleg ételt.
Az utcán élők esetében is majdnem minden második ember igénybe veszi a segítőszolgálatok által nyújtott meleg ételt, miközben náluk a magánadományok is fontos szerepet játszanak, amelyek azonban sokszor esetlegesek, ritkábbak.
Győri Péter azt mondta, hogy a napi egyszeri melegétel adása "kulcs-, életmentő szolgáltatássá" vált az elmúlt hónapokban.
Közölte, a megkérdezett hajléktalanok legtöbbje az áremelkedések miatt az éhezéstől fél, és attól, hogy nem tudnak hozzájutni a gyógyszereikhez.
A kilátásokról is kérdezték a hajléktalan embereket, és a válaszok szerint tíz közül négyen gondolják úgy, hogy ki tudnak törni a hajléktalanságból, a 60 évesnél idősebbek többsége viszont úgy véli, immár élete végéig hajléktalan marad.
Győri Péter elmondta, a hajléktalanok 30 százaléka roma származásúnak vallja magát. A jelentés szerint a hajléktalan romák 64 százaléka él havi 30 ezer forintnál kevesebb pénzből, 75 százalékuk legfeljebb nyolc általánost végzett. A nem roma hajléktalanok körében ez az arány 40 százalék. A fiatal roma hajléktalanok többsége állami gondozott volt.
Szólt arról is, hogy az idei tél nemcsak a hajléktalan embereket, hanem az őket ellátó szervezetek is "nagyon nehéz" probléma elé állította, válságban vannak. A rezsiemelkedés miatt a segítő szervezetek jelentős része a puszta fennmaradásért küzd, a szolgáltatások fenntartását veszély fenyegeti. Az ellátóknak spórolniuk kell, így szolgáltatásaik szűkítésére kényszerültek - mondta Győri Péter.
"Tartalékok híján és a szűkülő segítség mellett több ezer hajléktalan ember élethelyzete kritikusra fordult 2022-2023 fordulóján. Minden eddiginél nagyobb szükség van a társadalom támogatására" - áll a sajtóanyagban.
MTITartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
