A módosított médiatörvény alapján hamarosan megújul a közszolgálati média felügyeleti rendszere: a tulajdonosi jogokat az újonnan létrejövő Független Közmédia Testület (FKT) fogja gyakorolni. Az FKT-nak kilenc tagja lesz, 3-3 kormánypárti és ellenzéki tag mellett hárman a médiában működő szakmai és civil szervezetek által javasolt jelöltek közül kerülnek ki. A Médiafórum Egyesület — a független média szakmai szervezete — élt a jelölés lehetőségével.
A szakmai jelöléseket az eddig is létezett úgynevezett Közszolgálati Tanács (KT - korábban Közszolgálati Testület) fogadta, a KT szervezte nyilvános meghallgatásukat, majd terjesztett három jelöltet a parlament illetékes bizottsága elé. A jelölés folyamatának elemeit aggályosnak találtuk az alább kifejtett okokból. Összességében hiányoztak a garanciái annak, hogy a médiaszakma és a médiaipar hiteles képviselői kerüljenek előterjesztésre.
Egyesületünk 2026. augusztus 24-én hét további médiaszakmai szervezettel együtt levelet írt az Országgyűlés Művelődési Bizottságának; a bizottság másnapi ülésén a tagjelöltek meghallgatása elmaradt.
MIÉRT FONTOS EZ AZ ÜGY?
Az Orbán-kormányok időszakában a kormánypártok, a kormány, és az általuk finanszírozott propagandisták szélsőséges eszközökkel támadták a független sajtó munkatársait, szerkesztőségeit, kiadóit. (A Médiafórum Egyesület is azért jött létre, hogy közösen tudjanak fellépni a megtámadottak.) A közmédia az igazsággal, a szakmaisággal, a médiaetikával szembemenve hajtotta végre a hatalom utasításait, hazug módon gyalázva mások mellett a független szerkesztőségeket.
Annak, hogy az új parlament úgy módosította a médiatörvényt, hogy a megújuló közmédia tulajdonosi jogait gyakorló testületben a médiaszakma jelöltjei is helyet kapnak, éppen ezért szimbolikus jelentősége van. Azt jelenti, hogy a kormánytöbbség a közmédiát a demokratikus nyilvánosság rendszerének részeként, nem pedig egy párt vagy egy személy hatalmi eszközeként kívánja működtetni. (Az FKT majdani — akár a pártok, akár a szakmai szervezetek által jelölt — tagjai maguk is függetlenek lesznek, nem a jelölőt képviselik, nem utasíthatók és nem visszahívhatók.)
A közmédia felügyeletére kialakított új modellnél igen nagy valószínűséggel lehet majd jobbat is találni a médiatörvény későbbi, átfogó megújításakor. A FKT három médiaszakmai helye egy lehetséges intézményi válasz, de a szakma bevonását járulékos vagy alternatív megoldások is biztosíthatják. Például: rendszeres egyeztető fórum, kötelező nyilvános konzultáció, a médiapiacra gyakorolt hatások kötelező előzetes vizsgálata, tanácsadó testület. Az átalakítás átfogó víziója — amihez Egyesületünk ugyancsak megfogalmazza majd javaslatait — még nem ismert. Természetes ezért, hogy a szakmai szervezetek figyelme annak a létező jelölési eljárásnak a legitimitására irányul, amiben most részt vehetnek.
A DEMOKRATIKUS NYILVÁNOSSÁG RENDSZERE
A közmédia átalakítása nem öncél. A cél a lehető legteljesebb demokratikus nyilvánosság: olyan rendszer, amelyben az állampolgárok hiteles, ellenőrzött és sokféle forrásból tájékozódhatnak, és amelyben a hatalom gyakorlása számonkérhető. Ennek a rendszernek a közmédia egy eleme a sok közül — mellette országos és helyi szerkesztőségek, nonprofit műhelyek, tényfeltáró csapatok, iparági, oktatási és kutatási szervezetek alkotják. És ennek a rendszernek vannak ma is nagyon jól működő elemei: az elmúlt tizenhat évben, rendkívül nehéz körülmények között felépült független médiaökoszisztéma, amelyet olvasói előfizetések, támogatások és adományok tartanak fenn.
Ebből következik, hogy a közmédia újjáépítését a teljes médiarendszerre figyelemmel kell elvégezni. A FKT nem intézményi belügyről dönt: a törvény tizenhét feladatot telepít rá, a vezérigazgatók megválasztásától a könyvvizsgálók megbízásán át a nagy értékű szerződések előzetes jóváhagyásáig. Ezek a döntések a teljes médiapiac működési feltételeit alakítják: a munkaerőpiacot, a hirdetési környezetet, a közmédia és a független szerkesztőségek viszonyát. A Testület összetétele ezért nem a közmédia belügye, hanem az egész magyar nyilvánosság ügye.
A JELÖLÉSI KÖR TAPASZTALATAI
Hangsúlyozzuk, hogy a médiaszakmai szervezetek levelében megfogalmazott kifogások nem a KT által preferált jelöltek személyére, integritására vonatkoznak, hanem az eljárásra magára. A szakmai szervezetek által kiemelt problémák:
Ezek mellett sajnos a folyamat további olyan okokból is kifogásolható, amelyek kizárólag a KT saját jogértelmezésein, nem a jogszabály esetleges hiányosságain múltak:
Bár a jogszabály erre kifejezetten lehetőséget adott, a jogvédő és gyermekjogi szervezetek nem delegáltak képviselőt a jelölésről határozó KT-ülésre. Ez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy egy összetett folyamatban, irreális határidővel kellett volna megnevezniük közös képviselőiket.
HOGYAN TOVÁBB?
A felsorolt eljárási problémák nagy része újabb kiválasztások esetén a KT saját jogértelmezésével orvosolható, mások minimális jogszabály-módosítást igényelnének. A mostani eljáráson messze túlmutató alapkérdés ugyanakkor az: milyen médiarendszerben képzeljük el a megújuló közmédiát, és hogyan vehetnek részt ennek érdemi alakításában azok a műhelyek, amelyek a ma létező demokratikus nyilvánosságot az Orbán-kormányok minden támadása ellenére is fenntartották és építették?
Egyesületünk a közmédia miniszteri biztosának felkérésére készített szakmai anyagában ez szerepel: „A közmédia fejlesztési stratégiájának véglegesítését előzze meg a médiakörnyezet felmérése, és a valós diszfunkciók azonosítása.” Javasoltuk azt is, hogy a szakma „ne csak pontszerűen, hanem folyamatosan” vehessen részt a tervek és folyamatok alakításában. Az FKT-tagok jelölésének ügye is igazolja, hogy erre a folyamatos párbeszédre milyen nagy szükség van.
(A Médiafórum közleménye.)
