Hála az Európai Labdarúgó-szövetség szépreményű PR szakembereinek annyi minden tudható már a folyamatban lévő EB-ről, hogy az több is a soknál, az anyagiakat tekintve különösen. Adatszámlálásunkat azonban nem ezzel, hanem egyelőre a bajnokság előzményeivel kezdjük.
54 ezren repültek rá a jegyekre az első napon
Hogy ma már nem csak a brazil vagy a német a focinemzet, de a galaxis ezen sárgolyójának kishíján minden valamirevaló hektárjában pattog a bűvös labda, azt mi sem igazolja jobban, hogy az európa-bajnokság jegyfoglalási portáljának 2007 márciusi megnyitása utáni huszonnégy órában kapásból 54 ezren csaptak rá a regisztrációra, az egész periódus alatt pedig összesen 10 millió 359 ezer kérelem érkezett 142 országból. Ez a többszörözött foglalások és a futballhuligánok kiszűrése után megcsappant 8,7 millióra, ebből sorsolták ki végül az eladásra szánt 1 millió 50 ezer darab szelvényt.
A nemzetközi focitorna 23 napjára az előzetes becslések szerint 5 millió szurkoló érkezik a Svájcba és Ausztriába (csak érzékeltetésképp: ez a temérdek mennyiség hatvan darab Szombathely populációjával lenne egyenlő). A drukkerek összesen 21400 szobát foglaltak le az EB idejére 220 osztrák és 188 svájci hotelben.
Ideiglenes médiabirodalom épült
Az UEFA EURO 2008 bajnokságra hozzávetőlegesen 35 ezer akkreditációt adtak ki (vagyis ennyien kaptak ingyen bejutási lehetőséget valamilyen szerepkörükből fakadóan). 1600 jutott a támogatóknak, beszállítóknak, partnereknek, 5000 a főleg a stadionok környékén segítő önkénteseknek - erre a feladatkörre egyébként eredetileg közel 18 ezren jelentkeztek 150 országból, közülük 10 ezret interjúztattak az állásért fejenként 30 percen át -, durván 800 pedig a játékosoknak, edzőknek és a csapathoz tartozó egyéb delegáltaknak.
És a médiamunkások még csak eztán jönnek: ők megközelítőleg 10 ezren vannak, közülük 4800 rádiós és tévés, 900 fotós, 2800 újságíró a nyomtatott sajtótól, és további 900 fő felel a tévés közvetítésekért. A stadionok biztonsági szolgálata és a maradék személyzet szintén 10 ezer főt kóstál összesen, és további 7500 fő felel a vendéglátásért, szállítmányozásért, egyéb szolgáltatásokért.
Minden labdabarát szentélyei: a stadionok
A bajnokság rendezési jogát 2002-ben közösen megkaparintó Ausztriának és Svájcnak egyenként négy, minimum 30 ezer fő befogadására alkalmas stadionnal kellett rendelkeznie. A követelmény teljesítéséhez csak az osztrák Klagenfurtban kellett a régi helyett felemelni az új Hypo Arénát, és már meg is volt a nyolc, köztük a bécsi Ernst Happel Stadionnal, ami 53 ezres kapacitásával a legnagyobbik testvér (de sógorék fővárosában található a legmasszívabb szurkolói zóna is, ami 70 ezer focirajongó bekebelezésére képes).
A sportarénák köré összvissz 80 ezer négyzetméternyi ideiglenes építményt húztak fel, az étel-ital hegyeket 11850 vendéglátós adagolja a 31 meccs folyamán. A televíziós közvetítésekre szolgáló központi helyszín - ahonnan 180 ország kapja egyszerre a jelet - 10 ezer négyzetméteres, és 630 köbméternyi, összesen 300 tonnás fallal van felszerelve, ezekből a bajnokság után 15 darab családi ház épül.
Akkor túrjunk bele mélyen a zsebekbe is
Tessék elhelyezkedni a fotelba, mert ez a bekezdés nem az aprópénzektől lesz hangos. Az UEFA közleménye szerint a bajnokságban részt vevő tizenhat csapat között 184 millió eurót osztanak szét - 55 millióval többet, mint a négy évvel ezelőtti megmérettetésen -, már csak a pályára lépésért 7,5 millió euró jár valamennyi válogatottnak. (Minden ország 23 fős keretet nevezhetett. Ha ezzel a létszámmal számolunk, akkor minden egyes játékos átlagosan 326 ezer eurót, vagyis potom 78 millió 240 ezer forintot keres, és akkor még labdába sem rúgott).
A csoportmérkőzéseken a győzelemért további 1 millió, döntetlen esetén 500 ezer euró járt, a negyeddöntőbe jutott csapatok fejenként 2 millió euróval gyarapodnak, az elődöntő eléréséért 3 milla dukál. A döntő vesztesének kezébe még 4,5 millió eurót nyomnak, az ezüstből készült Henri Delaunay-serleget győzelmi mámorában magasba emelő csapathoz pedig még hozzávágnak pluszban 7,5 millió eurót.
Spori szaktársékat sem kímélik: az EB-n közreműködő játékvezetők ölébe meccsenként 10 ezer euró pottyan, az asszisztensek jussa 5500 euró. Az UEFA nem kategorizálja a meccseket, a csoporttalálkozókért és a döntőért tehát ugyanez az összeg jár (merje azt mondani valaki, hogy egy ilyen kis prémium nem feledtetheti akár egy egész ország népharagját).
És most Önökhöz fordulunk. Mit gondolnak: ha Magyarország a horvátokkal közösen elnyerte volna a 2012-es EB rendezési jogát (ugye már eldőlt, hogy az ukrán-lengyel párosé lett ez a kiváltság), a fenti számok alapján vajon megbirkóznánk a szervezés grandiózus feladatával? Ki építette volna fel az újabb stadionokat? Honnan verbuváltunk volna annyi pultost, amennyi elbír a szurkolókkal? Pofonegyszerűen megoldanánk a biztonsági kérdéseket?
Írják meg nekünk, mi közzétesszük!
mindaz benne van, amit ez a bajnokság adni tud: az érzelem minden formáját - örömöt, csalódást, feszültséget és megkönnyebbülést - az utolsó sípszóig.
