A Nyugat.hu szerkesztőségében vagyunk néhányan, akik szeretik (művelik, közelről figyelik és dokumentálják vagy újságírói szerepből rokonszenvvel kísérik) a hazai rockzenét (popzenét). Mi úgy készültünk, hogy a Savaria Moziban egy izgalmas ifjúsági kulturális eseményre kerül sor. Amin fellép a 20 éves Alvin és a Mókusok, a Supernem - és a magyar alternatív könnyűzene idei egyik legnagyobb dobása. A szemtelenül tehetséges és intelligens punk-rockot művelő, az Orbán-Magyarország elkeseredett és bénult dühét eddig legtökéletesebben megfogalmazó Kozmosz zenekar.
Honnan gyütt maga?
Ehhez képest tisztán és világosan értésünkre adták az ajtóban, hogy 1. a sajtóra (kompletten: a papíralapú és a netes szombathelyi médiára) semmi szükség az este folyamán 2. a zenekarokat képviselő produkciós cég úgy tekint saját zenekaraira, mint tisztán üzleti termékekre. Nem érvényes tehát semmi a színpadról a mikrofonokba kiabált jogosan indulatos, anarchista („semmi hatalmat senkinek” és az „arc/rendszer/mátrix bekaphatja” típusú) szövegekből. A zene pusztán eszköz a jegybevételekből származó haszon gyors megszerzéséhez.
Nyilván nem vagyunk naivak: Elvis és a Beatles sikerei, meg Woodstock alkonya óta tudjuk, hogy a rockzene (popzene) jó befektetés, üzlet, karrierlehetőség is. Hogy az utcai lázadó (a street fighting man) csupán egy póz, szerep. Jaggerrel együtt dúdoljuk, hogy
ez csak rock and roll
. De mi mégis szeretjük. És újra és újra felfigyelünk azokra, akik hitelesen játsszák el nekünk a színpadról. Mint egykor az Alvin. Vagy 2013-ban a Kozmosz. A bandák mögött álló menedzserek azonban most nyíltan közölték - ezt mind rosszul tudjuk. Ez a termék soha nem is volt lázadó, odamondogató, a hatalom pofájába ordító és megtisztító erejű. Ez bizony csakis és kizárólag kőkemény üzlet.Nics itt semmi látnivaló!
Amit nyilván az a néhány - a koncertre egyébként dolgozni érkező, a zenekarokat alapvetően kedvelő - újságíró és fotós sajtóbelépője sodorna veszélybe. Mi más? Így az este zenei szentélyébe csak belépődíjjal mehet be a sajtó is. Ami egyébként szövetségese, népszerűsítője lehetne a zenekaroknak. És aminek a képviselői ide dolgozni jöttek. Hogy egészen pontosak legyünk: fél órás huzavona, telefonálgatás után a mozi vezetőjének személyes közbenjárására ketten (fotósunk és egy kulturális portál külső munkatársa) bejutottak. Utána viszont az ajtónál álló biztonságiak vele is vitatkozni kezdtek, hogy márpedig ők több újságírót végképp nem engednek be. E sorok írója ezen a ponton fordult vissza (a Kozmosz zenekar e kis affér végére amúgy már be is fejezte a zúzást).
Az agorásoknak a szervező céges emberek azt is elmondták menet közben, hogy nincsen szükségük semmilyen sajtómegjelenésre. Ők csináltak egy meghirdetést a neten, a Zukerberg-univerzumban (FB). Az azon kívüli világ és az oda információt közvetítő (például) helyi sajtó nekik nyilván nem is létezik. Joguk van rá: kibérelték a mozi auláját. Innentől viselkedhetnek úgy, mint a redneck amerikai kocsmáros, aki nem szolgálja ki a néger/latin/zsidó vendéget, hiszen az ő vállalkozásában azt csinál, amit akar. Tegye, szíve joga! Csak nem kell mindezt punk-rock zenének reklámozni, mert ahhoz már semmi köze. És nem kell azt a látszatot sem kelteni az eseményre kíváncsi médiamunkásokban, hogy szívesen látják őket.
Ne bántsd a feketerigót!
Nem a zenekarok (mert ők nem nagyon tehetnek minderről), de az őket Szombathelyen is képviselő emberek ezzel a hozzáállással nagyjából a zenészeik szövegeiben oly’ sokszor kritizált magyar politikusok, a hatalmaskodók szintjére süllyedtek le. Javasoljuk a zenészeknek, hogy a következő dalokat már róluk írják! Hiszen ezek az urak vonzó kulturális terméket árulnak ugyan, de mélységesen lenézik és önkényeskedő Rákosi- és Kádár-kori házmesterek, portások módjára lekezelik azokat, aki ebben nekik segíthetnek. Amúgy ezt is lehet. Csak nem ízléses és nem túl jó üzenet. A képviselt zenekarokra és dalaikra nézve péládul mélyen sértő. Ja igen: és a közönségükre nézve is az...
Alvinékat és a Supernemet annyira ez már nem rendíti meg, befutottak régen. A Kozmosz pokoli tehetséges zenészeit viszont sajnáljuk. Lehet, hogy meg kellene gondolniuk, kivel dolgoznak? A srácoknak, akik megírták Az okosak földje című zseniális dalt és a többi remek nótát, mindenesetre maradunk rendíthetetlen hívei. Hallgatjuk őket lemezen, rádióban, neten. Amíg viszont ezzel a céggel intézik a turnéjukat, nehéz lesz a közelükbe jutnia bárkinek is. Mi megpróbáltuk, nem jött össze...
