2010 óta nagy változások zajlanak a magyar oktatási rendszer nem állami részében is. A magán és alapítványi iskolák visszaszorulóban vannak, az egyházak viszont egyre nagyobb szerephez jutnak: 2010 és 2014 közt az alapítványi iskolák száma húsz százalékkal csökkent, az egyháziaké pedig 68 százalékkal nőtt. Pedig a Fidesz kormányra kerülése előtti tíz évben az egyházi és a magániskolák száma is nagyjából egyformán növekedett.
Hermann Zoltán és Varga Júlia a TÁRKI Társadalmi Riportjában megjelent tanulmányukban gyűjtötték össze, mit mutatnak az adatok a nem állami oktatás átalakulásáról.
Egyre több olyan falu van, ahol csak egyházi iskola működik
Az egyházak elsősorban az általános iskolai képzésben szakítottak nagyot: 2001-ben még csak az általános iskolások négy százaléka járt egyházi intézménybe, 2014-ben pedig már 13 százalékuk, és a növekedés 2010 után indult meg meredeken. A gimnáziumokban (főleg a 6 és 8 osztályosokban) korábban is jelentős volt az egyházak súlya, ami tovább emelkedett, két éve már a diákok 23 százaléka járt egyházi gimnáziumba.
A magániskolák főleg a szakképzésben szorultak vissza: 2011-től három év alatt hat százalékkal csökkent az itt tanulók aránya. Ehhez hasonló folyamat ment végbe a szakiskolákban is, igaz, ott kisebb mértékű, csak két százalékos volt a csökkenés. Közben az egyházi szakképzésben tanulók aránya 2010 és 2014 közt hét százalékkal nőtt.
Ha településtípusonként nézzük a változásokat, látszik, hogy az egyházak eltérő mértékben, de mindenhol előretörtek. A tanulmány szerint ez azt is jelenti, hogy egyre több olyan falu és kisváros van, ahol csak egyházi iskola működik, állami nem. Az egyházi iskolákba járók aránya a legszegényebb régiókban a legnagyobb, és itt történt a legnagyobb növekedés 2010 óta, Észak-Magyarországon 2014-ben már 20 százalékos volt az egyházi általános iskolában tanulók aránya. Az egyházi gimnáziumok az északi régió mellett a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebbek.
A magániskolákba járó diákok aránya ezzel szemben Budapesten a legnagyobb, az észak-alföldi régióban a magán szakképzés szerepét teljesen átvették az egyházak. Ugyanakkor az elmúlt években az állami oktatás problémái miatt feltűnővé vált az is, hogy egyre több szülő menekítené a gyerekét magániskolába, mert elege van a feszélyező légkörből. A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) is új általános iskolát nyitna Budapesten, ahol már jövő szeptemberben elindulna az első évfolyam.
Nem kellenek a hátrányos helyzetűek
Annak ellenére, hogy az egyházi általános iskolákban tanulók aránya épp a legszegényebb régiókban nőtt a leginkább, a hátrányos helyzetű gyerekek arányán ez alig látszik. Vagyis a számokból úgy tűnik, az egyházi általános iskolák a szegény régiókban is inkább a kedvezőbb helyzetű diákokat részesítik előnyben.
Ez a gyakorlatban eddig is látszott, ebben a cikkben Komádi és Biharkeresztes példáján mutatta be az Abcúg, hogyan vált az egyházi iskola a helyi elit gyűjtőhelyévé. Igaz, az egyházi szakképzésben és gimnáziumokban nőtt a hátrányos helyzetű tanulók aránya.
A magániskolák régóta nagyobb arányban tanítottak sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulókat, mert egy részük éppen számukra indított oktatási programokat. 2005 óta viszont csökkenni kezdett az SNI-s diákok aránya a magániskolákban, 2014-re pedig az adatok alapján teljesen kiszorultak az SNI-s tanulók számára indított programok. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya viszont 2010 után nőni kezdett a magángimnáziumokban.
Hogyan teljesítenek?
A szerzők az olvasás-szövegértést és a matematikai tudást vizsgáló Országos Kompetenciamérés eredményei alapján próbálták megbecsülni, hogyan alakulnak a diákok teljesítményei a különböző fenntartású iskolákban, amiből az derült ki, hogy
Ettől függetlenül az eredmények csak nagy vonalakban mutatják az állami és nem állami iskolák közti különbségeket, mert ebben közrejátszik a tanulók összetétele, motiváltsága és egy sor más dolog is, aminek a mostani elemzésben csak egy részét tudták kizárni. Ezek ugyan rontják az eredményeket, de nem az oktatás színvonaláról adnak képet.
Az egyházak nemcsak az oktatásban, hanem a gyermekvédelmi rendszerben is nagyot taroltak az elmúlt években. Az erről szóló cikküet itt olvashatja.
