Ha nem látom, nem hiszem el – szokták mondani elképesztő dolgokra. Nos, valami hasonló jutott az eszembe, amikor Csepregről kifelé menet, a Bük és Csepreg között lévő körforgalomnál egy zöld színű táblán arról tájékoztatott a felirat és a nyíl, hogy merre mehetek Csepregre.
Mármint, ha még egyszer vissza akarok menni oda, ahonnan éppen jövök. Mert ha úgy gondolom, a tábla szerint Bükön keresztül egy jelentős kerülővel vissza is térhetek oda, ha nem lenne éppen ésszerűbb visszafordulnom. A tábla egyébként csak a Csepregről a körforgalomba érkezőknek az értelmetlen irányt, a Zsira és Sopron irányából érkezőknek – akiket valóban tájékoztatni kellene - a csupasz hátlapját mutatja. De, ha fordítva is lenne elhelyezve, akkor is Bük felé irányítaná az autósokat, pedig csak le kellene fordulniuk Csepreg felé. Ha a felirat Bük lenne, akkor megfelelne a tábla a funkciójának.
Még fel sem ocsúdtam a csodálkozásból, amikor a büki állomásnál lévő vasúti átjáró közelébe érve újabb elképesztő szituáció állított meg. Sokfelé megfordultam az országban, de olyant még nem láttam, hogy autóbusz váróhelyiséget az úttestnek háttal alakítottak ki. Nos, már ilyen nonszensz látvánnyal is gazdagodhattam. Ugyanis a Csepreg felől Bükön át közlekedő autóbuszokra váróknak úgy kell ülniük az amúgy korszerűnek mondható buszváróban, hogy a szemközti családi házban gyönyörködhetnek.
Hogy mikor jön a busz, amelyre fel akarnak szállni? Ha a családi házra visszapillantó tükröt szereltek volna, még azt is látnák. Különben kénytelenek többször is kifutkosni a váróból, hogy mikor ér már oda az a fránya tömegközlekedési eszköz. Amúgy idegenforgalmi látványosságnak nem is olyan rossz.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
