Amikor az embernek egzotikus élőlények jutnak az eszébe, akkor leginkább messzi tájak különös állataira gondol. A természetkedvelők pedig nagyokat sóhajtoznak, hogy Magyarországon „csak” a szürke és unalmas eredi élővilág szolgáltat némi izgalmat. Hát akkor most mindenki kapaszkodjon meg, mert hozunk máris öt olyan élőlényt, amiről nem is gondolta volna, hogy itt él Magyarországon.
Aranysakál
Sokaknak még mindig újdonság, hogy leginkább az Afrikáról szóló természetfilmekből ismert, kis testű, dögevőnek bemutatott sakál nálunk is él. Ha ismeri a mondást, hogy:
Üvölt, mint a fába szorult féreg
, akkor bizony a sakálról is halott már. Az állat régi magyar neve ugyanis toportyánféreg, a fába szorulás pedig egy régi magyar, fából készült csapdára utal. Nálunk a 19-20. században tűnt el, aztán a jugoszláv háború idején ismét visszakerült az országba. Mostanra masszív állománya alakult ki. A WWF két évvel ezelőtt pedig komoly kampányba kezdett a hazai sakál állomány megőrzéséért.Keselyű
1926 óta nem láttak Magyarország területén keselyűt, egészen tavaly októberig. Ezek a madarak egykor ideális élőhelyet találtak a Kárpát-medencében. Azt kevesen tudják, hogy hajdan három keselyűfajnak a fakó-, a barát- és a dögkeselyűnek is otthont adott a térség. A Kárpátok hegyei ugyanis megfelelő fészkelő területet biztosítottak, az Alföld ridegen tartott állatai pedig elég táplálékot jelentettek a keselyűknek. Azonban a gyakori madármérgezés és a folyamatos irtás következtében kipusztultak ezek a fajok. Tavaly aztán egy csapat fakó keselyűt figyeltek meg a Bükki Nemzeti Park területén, ez pedig egy csapásra felvillanyozta a honi madárbarátokat. Könnyen előfordulhat, hogy hosszú idő után ismét otthonra lelnek nálunk ezek a közel három méter fesztávolságú madarak.
Európai hód
Nem fogják kitalálni, hogy mi okozta a magyar hódok vesztét? Hát persze, hogy a bundájuk. A 19. század közepére ugyanis a vadászat miatt teljesen kipusztultak a hódok Magyarországról. Az európai hód egyébként nem épít várakat, mint amerikai rokona, sokkal inkább érzi jól magát a partba ásott üregében. A ’90-es évek aktív visszatelepítései, illetve a Ausztriából visszavándorolt példányoknak köszönhetően ma már 1000 körülire tehető a magyar hódok száma.
Mini kolibri
A címmel egy kicsit csaltunk, hiszen nem igazi madárról van szó, ám megjelenésével könnyen becsapja az avatatlan szemet, ő a kacsafarkú szender. Ha nyáron a balkonon üldögélve valami nagyon gyors szárnycsapásokkal egy helyben lebegve épp a futómuskátli virágjának nektárját szürcsölte, na az volt a szender. Ez a lepkeféle szívesen látott vendég a virágoskertekben, hiszen pont az előbb taglalt mutatványával lopja be magát könnyen az ember szívébe. Érdekessége, hogy a téli hidegek elől meleg helyiségekbe húzódik, tavasszal pedig az első meleg napok alkalmával már nektárvadászatra is indul.
Orchidea
És, hogy a végére még egy meglepetést hagyjuk, bizony orchideánk is van. Sőt nem is egy, közel 23 nemzetségbe, 63 fajt sorolnak. Bár ezek között van 2-3 faj amit vagy kihaltnak vélnek a tudósok, vagy csak olyan régen találkoztak már vele, hogy kipusztultnak hiszik. A magyar orchideák nagyon változatosak és rengeteg helyen előfordulnak. Így például megtalálhatóak nedves láp-, mocsárréteken, gyepekben, erdőkben, nedves és száraz gyepekben egyaránt. Bár viráguk kisebb, mint a szupermarketekben is kapható lepkeorchideáké, az azonban vitathatatlan, hogy sokkal, bonyolultabb virágszerkezettel rendelkeznek. Ha csak pár szemet gyönyörködtető növényt említünk, akkor a majomkosbor, a pókbangó vagy a boldogasszony papucsa egészen biztos elkápráztat mindenkit. Azt azért nagyon gyorsan hozzátesszük, hogy öles csokrokba senki se szedje le a magyar orchideákat, ugyanis egytől-egyig mind védett faj.
+1 Mosómedve
Összeállításunkban olyan állatok és növények szerepelnek, amik őshonosak nálunk és nem behurcolt fajokról van szó. A lista végére mégis betesszük ezt a kedves kinézetű, ám falánk és sikeres ragadozót, a mosómedvét. Ez az állat eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban honos. Európában prémje miatt kezdték el tenyészteni, az állatok egy része pedig innen szökött meg és alkalmazkodott könnyen a környezetéhez. Európában leginkább Németországból rajzanak szét, így leltek új otthonra Magyarországon is. A vadászok szinte minden évben kilőnek egy-egy példányt. Az első magyar mosómedvét 1998-ban, épp Szombathely határában lőtték ki.
