Az ember folyton megpróbálja uralni a természetet, amit általában inkább a kevesebb, mintsem a több siker szokott koronázni. Az Európában elterjedt mosómedvék is azt példázzák, hogy teljesen kontrollálni sohasem fogjuk a környezetünket. Elég egy kis baleset ahhoz, hogy új fajok kapjanak lehetőséget olyan területen, amitől őshazájuk több ezer kilométerre található. Hogy miként tudott a mosómedve megtelepedni Európában, azt Heltai Miklóssal, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatóhelyettesével beszéltük meg.
Az eredetileg Észak-Amerikában őshonos faj két párja 1934-ben szabadult ki a németországi Hessen tartomány egy vadasparkjából. Innen ered a mostanság már szépszámú európai mosómedve állomány egyik fele. A másik pedig onnan, amikor a kedvtelésből vagy prémjéért tartott állatok a második világháború zűrzavaros időszakában kiszöktek és sikeresen telepedtek meg az öreg kontinens erdeiben.
Szinte mindent megesznek
A mosómedve ragadozó életmódot folytat, ám jószerivel mindent megeszik. Gyümölcsöt, növényi részeket éppen úgy fogyaszt, mint állati eredetű táplálékot. Nagyon ügyes vadász. Jól mászik, ezért a lombkoronában is kiválóan tud zsákmányt ejteni. Nevét pedig onnan kapta, hogy puhatestű- és csigakeresgélés közben, a vízparton mancsával olyan mozgást végez, mintha mosna. Sikerességének titka pedig eléggé összetett. Elsősorban búvóhelyet kell találnia ennek az állatnak. Ha ez megvan, akkor az is kell, hogy ehhez a helyhez közel legyen táplálék. Ám mivel a mosómedve nem válogatós, így lakóhelyet akár a városoktól kezdve a lombos-, és fenyőerdőkig bármerre tud választani.
"Nagy mennyiségű, jelentős szaporodó állomány egyelőre még mindig csak Németországban van. A szökésekből származó mosómedvék azonban Európa számos országában előfordulnak. A Benelux államoktól kezdve, Lengyelországig vagy a szomszédos Ausztriáig. Nálunk is gyakran találni olyan jeleket, amik azt mutatják, hogy Magyarországon is fordulnak elő mosómedvék. Ám magát az állatot nehéz észrevenni. Lévén, a mosómedve éjszakai állat. Napközben elbújva alszik és csak sötétedés után jön elő. Az igazi kérdés egyébként az, hogy vannak e szaporodó párok az egyes területeken, hiszen ez egy komolyabb terjeszkedés magja lenne.
Ez azért érdekes, mert ezek az állatok a mai napig a kedvtelésből tartott állatok közé tartoznak. Így meg is tudnak szökni, ehhez nem kell feltétlen az, hogy a gazda felelőtlen legyen. Ami a következményeket illeti, azzal nem tudunk számolni, hogy mik is lennének valójában. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy azok a mosómedvék amelyeknek a nyomait látni, vagy amelyeket be is fogtak, esetleg vadászterítékre kerültek, vadonban született példányok, vagy pedig úgy szöktek meg egy gazdától."
A kérdés persze adott: Ha tudható, hogy az idegen faj Németországból kiindulva hódítja meg lassan Európát, akkor miért nem állítják meg egy intenzív vadászattal.
Erre, jelenleg, az érvényes vadászati szabályozás nem ad lehetőséget. Azonban, ha célzott irtás nincs is, a mosómedvéket vadásszák Németországban és a többi európai országban is. Az elejtett állatok száma azonban olyan csekély, hogy nem igazán rogyasztja meg az állományt.
Nálunk is lőttek már ki
Vas megyében a hivatalos adatok szerint 15 évvel ezelőtt lőttek ki mosómedvét. Az országos adatok pedig azt mutatták, hogy korábban 2-3 évenként egyszer, mostanság pedig már évenként egyszer, kétszer lőnek ki az ország területén ilyen állatot. A Vadvilág Megőrzési Intézetnek szolgáltatott adatok alapján pedig a hazai esetek nagy részében olyan mosómedvékről volt szó, amelyek kedvtelésből tartott, majd megszökött állatok voltak. Magyarországon a faj egész évben vadászható, az intézmény felé pedig jelentési kötelezettsége van a vadásznak.
A legnagyobb veszély ezzel az állattal kapcsolatban, ahogy a németországi példa is mutatja, hogy képes rövid időn belül robbanásszerűen elszaporodni. Egy ilyen inváziónak pedig még a szakemberek sem képesek megjósolni a végkimenetelét. Hiszen nem lehet előre megjósolni, hogy melyik őshonos fajra, milyen hatást gyakorolna a mosómedvék tömeges megjelenése. Mely fajok kerülnének étlapra és melyek azok, melyeknek versenytársa lenne a faj.
Jól szelídül, de le kell kötni
A 2010 nyarán életbe lépett új szabályozás értelmében egyébként már nem lehet mosómedvével kereskedni – legálisan. Tartani azonban továbbra is szabad az állatot, ami azt jelenti, hogy akinek van még otthon, annak nem kell beszolgáltatni, de ivartalanítani kell őket.
A mosómedve intelligens állat. Nagyon jól szelídül, ám folyamatos érdeklődését a világra csillapítani és kielégíteni kell. Ha ez nem következik be, akkor az állat elkezd unatkozni, aminek az a vége, hogy szórakozás gyanánt elkezdi szétszerelni a ketrecét. A legtöbb szökés így következik be. Hároméves korukban előtör rajtuk a vad ösztön, az addig kedves, aranyos, bankrablómaszkos kisállat hegyes fogakkal és éles karmokkal esik neki kenyéradójának.
Veresegyházán tobzódnak a mosómacik
Egyetlen hely van jelenleg az országban, ahol szívesen látják a kedvtelésből tartott, de valamilyen okból feleslegessé vált mosómedvéket. Ez pedig a veresegyházi Medveotthon. Kuli Bálinttal, az otthon vezetőjével is beszéltünk.
"11 darab mosómedvének adunk jelenleg otthont, egyelőre többet nem is tudunk fogadni. Ebből kettő olyan állat, amelyet költözés miatt kellett befogadnunk. Az a legnagyobb baj a mosómedvékkel, hogy egy idő után elvadulnak. A leggondosabb gazdival is előfordulhat, hogy igazán nem tudja, mi is kell egy mosómedvének. Ezek az állatok nem domesztikálódtak vagyis alaptermészetüknél fogva nem együttélők az emberrel. Ivarérettségük bekövetkeztével megtámadják az embert. Ilyenkor jövünk mi és elvisszük az állatot.
"Azért sokszor az állat viselkedéséhez az is hozzájárul, hogy nem a megfelelő módon vannak tartva. Egészen szerény, már-már mostoha körülményekkel is találkoztunk már. Nálunk egybefüggő kifutóban laknak a mosómedvék, amiket különféle módon próbálunk meg lekötni. Egyrészt ott van egymás társasága, másrészt sok mászási lehetőség van építve a területre, de van például medencéjük is."
A mosómedve kedves, bankrablómaszkos pofájával könnyen belopja magát az állatbarátok szívébe. A szakemberek azonban fokozottan hívják fel a figyelmet, hogy vadállatról van szó. Így ha a fekete kereskedelem továbbra is kínálja a kölyköket, álljunk ellen a csábításnak.
