Ahogy nemrégiben megírtuk, nagy dobásra készül Kőszeg, újítják a Zwingert és az Európa-házat, valamit a KRAFT-program 
Nagy dobásra készül Kőszeg: egyeteme is lesz?! Közben újítják már a Zwingert és az Európa-házat is 2015. August 27. 11:40 részeként további belvárosi épületeket átalakítanak át és „hasznosítanak újra”. Ahogy korábbi cikkünk végén jeleztük, mivel temérdek fotót készítettünk, és a KRAFT-program további épületeibe is sikerült bejutnunk, most egy második részben megmutatjuk, milyen például a felújítás alatt álló Bálház vagy a Chernel-palota.
Chernel-palota – professzori szállások, emlékszoba és archívum is lesz itt
A KRAFT-program soron következő épülete, ahová sikerült bejutnunk, az a volt Chernel- (Festetics-) palota (Kőszeg, Chernel utca 10.). Későbarokk-rokokó stílusban épült 1766-ban. Ebben a házban élt az utca névadója, Chernel Kálmán, itt született fia, István, az Európa-hírű ornitológus.
Kívülről az utcai homlokzat viszonylagos rendezettséget mutat, belül viszont kiürített, leamortizálódott önkormányzati szükséglakások sora található. Azért ebben az állapotában is sokat sejtet a palota: kicsit olyan, mint egy elvarázsolt kastély, szerencsénk van, hogy egyáltalán bejuthattuk még a felújítás előtt.
A város egyik legizgalmasabb (rejtett) ékköve ez az ingatlan. Kívülről egy, az átlagosnál talán valamivel nagyobb, nagypolgári háznak tűnik, ám ez az épületegyüttes benyúlik egészen a várfalig.
Nem győzünk betelni a sokszobás, folyosókkal összekötött, több szárnnyal rendelkező épülettel. Mostani formájában együtt látható és tapintható benne sok száz év, ötven-hatvan év „szocreál” bérlakásainak nyomora jellegzetes tárgyaival, szükségmegoldásaival. Ugyanakkor ott rejtőzik a falakban (időnként elő is bukkan) az egykor volt főúri pompa, mindez egy hihetetlenül izgalmas kultúrtörténeti egységben.
Az udvari szárny földszintjén és emeletén is árkádsor húzódik, az emeleten stukkódíszes boltozatok láthatók. Az egész épület tömegén és kialakításán jól látszik, hogy főúri igényeknek kellett megfelelnie.
A vakolaton már ott vannak a régészeti kutatások lenyomatai, odabiggyesztett, apró feljegyzések, van, ahol nyolc réteg festék alatt az eredeti, barokk freskó maradványait is megtalálták.
A szoba falán ottfelejtett Vuk-plakát, lepusztult budi, a másik helyiségben még ott a falon az egykori főúri szalon óriási tükre, hihetetlen, hogy megőrizték.
Kísérőnkkel, Bokányi Péterrel megtaláljuk Chernel István dolgozószobájának helyét.
Lent, az egykori lovardában az elvarázsolt kastély istállója található. A bérlők valószínűleg sok éven át pincéknek használták, de, ha figyelmesen nézünk körbe, a sötétben is kivehetők a lovas beállók körvonalai és az itatók, a vörös mészkő zaboscsészék helye.
Emlékszobát állítanak Chernel Istvánnak, és létrejön a Hankiss Elemér Archívum
Ennek az egykori főúri rezidenciának a felújítása lesz a KRAFT-programban az egyik legnagyobb falat. Egyrészt professzori szállásokat terveznek ide, amelyeket közös használatú terek, funkciók egészítenek ki, elsősorban a földszint és a pince csodálatosan helyreállítható tereiben, másrészt szeretnének egy emlékszobát is állítani Chernel Istvánnak - meséli Miszlivetz Ferenc, a KRAFT-projekt vezetője és elindítója.
Ehhez óriási segítséget nyújt a család: Chernel István dédunokái, akik már Németországban születtek és nőttek fel, az utóbbi hónapokban többször ellátogattak a kőszegi Európa Házba, megismerkedtek a KRAFT-program céljaival, s eddig ismeretlen családi fotókkal, dokumentumokkal segítik a palota felújítását és az emlékkiállítás létrejöttét.
Az épületben kap helyet várhatóan a Hankiss Elemér életművét és annak kapcsolatait kutató, a tudós hagyatékát őrző Hankiss Elemér Archívum, és otthonra lelnek más kutatócsoportok is.
Bálház – maradna a kőszegiek bálhelyszíne és mozija
Fontos találkahelye volt ez az épület sok éven át a kőszegieknek, ide jártak táncolni (innen a név) itt moziztak. A műemléki épületet 1792-ben Haffenscherer Antal molnármester építette, aki elhatározta, hogy nagyobb bálházat létesít Kőszeg mulatozni vágyó közönségének. A hely nagy reményekkel indult, de néhány évtized alatt csődtömeggé vált.
Az 1850-es évek elejéig a város felügyelte, majd újra magánkézbe kerülhetett. A bálok mellett német és magyar nyelvű színházi előadásokat tartottak itt, 1846-ban Liszt Ferenc is koncertezett falai között. Az 1910-es években kapott állandó helyet benne a mozi. Az 1930-as években a Kőszegi Takarékpénztár birtokolta, majd az 1940-es években először a nyilasok, majd a kommunisták sajátították ki. Aztán a nyolcvanas évek végéig söröző, bálterem és mozi működött benne.
Maga a bálház egyébként nincs rossz állapotban, körülbelül húsz éve egyszer már elkezdték helyrehozni, akkor az alsó szinten egy éttermet is kialakítottak, a konyha és kiszolgálóhelyiségek is berendezésre várnak.
Végül ez a projekt befejezetlen maradt, nem üzemeltetett itt senki semmit, de a lehetőség most is adott lesz egy hatalmas kerthelyiséggel rendelkező söröző-étterem kialakítására.
A KRAFT program tervei szerint ez az épület városi rendezvények, kiállítások helyszíne maradhatna, de, ha igény lesz rá, akár a régi mozi is újjáéledhetne benne, hiszen még a vetítőgép is ott van a régi helyén.
Jezsuita, majd bencés rendház – ahol diákszállások lesznek
Ide nem jutunk be, csak kívülről csodáljuk. Az utcáról is látszik, hogy kivételesen értékes épületről van szó, ez az egyik, de lehet, hogy az egyetlen olyan ház Magyarországon, amelyben négy egymás feletti szinten is boltozott födém van.
A Jurisics térhez közeli, többszintes épületegyüttes a Pannonhalmi Főapátság tulajdona, ők mint partner vesznek részt a KRAFT-programban. A felújítás már itt is elkezdődött, várhatóan idén decemberben véget is érnek a munkák. Jelenleg is folyik a tetőszerkezet megújítása, illetve az épület egésze fel lett állványozva.
A KRAFT-programban szálláshelyeket alakítanak ki, első körben az első emeleten, és olyan, többfunkciós tereket, amelyek színesíthetik a város kulturális és tudományos közéletét. A homlokzat felújítását későbbre tervezik az épülettel szomszédos Szent Jakab-templom homlokzatfelújításával együtt, így jelentős javulás várható a kőszegi belváros által mutatott képben.
És még ott áll üresen a Zsinagóga is
Minden bizonnyal ez az ország egyik legkisebb zsinagógája, tervezett felújítása része is meg nem is a KRAFT programnak. Annyiban igen, hogy ezt az épületet is megvásárolta időközben az állam.
Számos más, jótékonysági tevékenységet szolgáló építkezései mellett az 1858-59-ben épült zsinagógát is Shey Fülöp építtette, a saját költségén. A kis méretei ellenére is monumentális hatású épület – a két csatlakozó kis épülettel együtt – jól átgondolt elhelyezésével és harmonikus tömegalakításával a város egyik kiemelkedő építészeti alkotása, amely történelmi okokból a kőszegi zsidóság tragikus emlékezetét is őrzi. Az épület hosszú évtizedeken keresztül üresen állt, emiatt az állaga gyorsuló ütemben romlott.
Amióta állami tulajdonba került, a Magyar Nemzeti vagyonkezelő Zrt. gondoskodott a legsürgősebb szerkezetmegerősítési és állagvédelmi munkák elvégeztetéséről, ezért az épület jelenleg már nem életveszélyes, s nem is pusztul tovább.
Kiállító-, hangverseny- és rendezvénytérként funkcionálhatna, kialakításakor azonban fontos szempont, hogy minél kisebb beavatkozással őrizzék meg az eredeti értékeit, s alkalmas lehessen arra is, hogy a Mezei Péter elnökletével nemrég megalakult Kőszegi Izraelita Hitközség céljait is szolgálhassa.
És akkor még nem szóltunk a "Mesélő házak"-projektről
Mint azt korábbi cikkünkben jeleztük, a KRAFT-program szerencsésen fonódik össze a Pannon Egyetem kőszegi telephelyének fejlesztésére kiírt és jelenleg zajló ösztöndíjpályázattal. Manchin Anna például a Schey család történetének feldolgozását vállalta, Mizsei Zoltán, a Zeneakadémia tanára Kőszeg zenei múltjának kutatásán keresztül a város zenei életének felpezsdítésén dolgozik: a megújuló rendezvényhelyszíneken, például a Zsinagógában is - közli Miszlivetz Ferenc.
A KRAFT-program célja, hogy a felújítások, új funkciók teremtése mellett „szóra bírja” az épületeket. A házakban emberek laktak, a középületeket és köztereket az egykori közösség tagjai használták. De vajon kik és hogyan? Az egyik kiemelt kutatás, a Mátay Mónika vezette "Mesélő házak"-projekt éppen erre keresi a választ. A házak ugyanis mesélnek, ahogy mesélnek a terek és az utcák is, csak jó kutatói érzékkel meg kell találni a megfelelő levéltári forrásokat, és elő kell bányászni a fellelhető adatokat. Így fény derül az egykori tulajdonosok és bérlők személyére, arra, hogy kik laktak velük, kikből állt a család, és kik tartoztak a szolganéphez. Előbukkannak tehetős háztulajdonosok, akik sokat invesztáltak az épületbe, és olyanok is, akik éppen csak fenn tudták tartani magukat.
És persze előkerülnek zaftos szerelmi drámák, válóperek, örökösödési huzavonák, gonoszkodó végrendeletek és mindenféle egyéb, az egykor élt kőszegiek hétköznapjait színesítő história. A privát ügyek mellett rekonstruálhatók a közéleti aktusok, a városi tanács döntéseinek bejelentése, békekötés, esetleg támadás, háború kihirdetése, kivégzés, boszorkányégetés vagy éppen a helyi zsidók összegyűjtése 1944-ben. A zsidó sorsokról, különösen a 19-20. századról sajnos kevesebbet tudhatunk meg, a második világháború alatt a hitközség irattára ugyanis megsemmisült.
Az ösztöndíjas kutatók által folytatott munka roppant fontos a KRAFT-program alakulása szempontjából (is) - teszi hozzá Miszlivetz Ferenc. A helyi polgárok aktivitásával, kreativitásával, a kutatások eredményeinek hasznosításával gazdagodik a város: a kőszegi KRAFT integrál minden olyan erőt, ami Kőszeg egyedi, „élhető” voltát, az ezt szem előtt tartott fejlesztését és a fejlődés fenntarthatóságát garantálja.
Nagy dobásra készül Kőszeg: egyeteme is lesz?! Közben újítják már a Zwingert és az Európa-házat is
2015.
August
27.
11:40
