Kérdések egy szombathelyi biomassza erőmű kapcsán – füst, zaj és kamionok?

Felmerül levegő-, zaj- és rezgésterhelés, mely mind a közeli Derkovits lakótelepet, mind Oladot, mind a pár száz méterre álló kámoni és herényi családi házakat érinti – többek között értékcsökkenést is okozva az ingatlanokban -, de még a Kámoni Arborétum is veszélybe kerülhet. Emellett a szennyezettebb levegő érintheti Szombathely belvárosát is, s ezzel több tízezer lakost. Milyen jogaik, illetve milyen lehetőségeik vannak ebben a helyzetben az érintetteknek? Dr. Dely Ferenc tanulmánya.

Biomassza-erőmű, avagy csak „kazánház”?

Társasági profitérdekek, avagy Alaptörvényben biztosított környezetvédelmi jogosultságok?

EGY TERVEZETT ERŐMŰVEL KAPCSOLATOS KÉTKEDÉSEK ÉS KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK.

Érdeklődéssel vettem részt Szombathely Megyei Jogú Város Képviselőtestülete 2012. decemberi ülésén és a továbbiakban is kiemelt figyelemmel kísérem a szombathelyi Vízöntő utca környékére tervezett biomassza – erőmű , illetve – a közgyűlésen elhangzottak szerint – „kazánház” létesítése körül kibontakozott vitát, hiszen a tervezett erőmű légszennyezése és más kibocsátásainak zavaró hatásai miatt, mint a szombathelyi Derkovits lakótelep egyik többszintes épületében lakó, magam valamint kámoni és herényi kötődésű családom, hozzátartozóim és barátaim révén is többszörösen éríntettek vagyunk az oladi lakótelepen, valamint Kámonban és Herényben, kertes, parkosított családi házakban élő több tízezer szombathelyi lakossal egyetemben.

Dr. Dely Ferenc

Nyugat.hu

Mivel jelenleg a létesítménnyel kapcsolatban(biomassza erőmű?, kazánház?) nem állnak rendelkezésre részletesebb információk, egyenlőre általánosságban csak az alábbi, közérdeklődésre számot tartható kérdésekre szeretném az érdekeltek figyelmét felhívni.

A tervezett létesítmény, amennyiben az mégis biomassza erőmű lesz, az erőmű és kapcsolódó kiszolgáló egységeinek kibocsátásai, környezetterhelései alapvetően az erőmű kéményén (kéményein) távozó füstgázok, valamint az erőműhöz faaprítékot szállító kamionok zaj-és rezgésterhelései , továbbá az aprítékot előállító telep berendezései által keltett (nagy valószínűséggel folyamatos, de mindenképpen tartós) zaj – és rezgésterhelések lehetnek.

A tervezett létesítmény együttes környezeti hatásai (levegő, zaj- és rezgésterhelései) közvetlenül az alábbi városrészeket és környezeti elemeket (természeti értékeket) érintik:

1. Közvetlenül érintettek lesznek a levegő terhelése folytán az erőműtől mintegy 5- 600 méterre lévő Derkovits lakótelep lakói (mintegy 20.000 lakos), akiknek döntő többsége 9-10 emeletes, illetve 4 emeletes lakótömbökben lakik, egy részük éppen „ kémény magasságban”, a 8-10 emeleten. A lakótelepet csupán mintegy 6-800 méter hosszú és 150-250 méter széles és mintegy 10-12 méter magas erdősáv választja el a tervezett erőműtől („kazánháztól”).

Valamivel távolabb , szintén „uralkodó szélirány”–ban a Csónakázó–tó, a mellette lévő Skanzen és mögöttük Olad családi házas, kertes épületei is kárvallottjai lehetnek az erőmű kibocsátásainak.

2. Az oladi lakótelephez pedig (amely számos magasházból, 8-10 emeletes, de szinte kivétel nélkül többszintes épületből áll, amelyek több ezer ember otthonai), mindössze 4-500 méterre lesz, megjegyezve, hogy az erőműhöz legközelebbi oladi épület éppen az Oladi Általános Művelődési Központ, és a vele egy tömbben lévő Savaria Ifjúsági Centrum, a Teleki Blanka Szakképző Iskola és a Simon István Utcai Általános Iskola, de a hatásterületen van (Kámonban) a Gothard Jenő, a Derkovits lakótelepen pedig a Derkovits Gyula és a Váci Mihály Általános Iskolák, a Nyugat – Magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, továbbá egy bölcsőde és három óvoda, az óraközi szünetekben vagy testnevelési órákon az udvaron, vagy a tornapályán tartózkodó diákokkal, vagy a bölcsődékben, óvodákban a nap jelentős részét az udvaron töltő, ott játszadozó gyermekekkel. A kedvezőtlen környezeti hatások legalább kétezer kisgyermeket, általános vagy középiskolás tanulót érinthetnek.

3. A tervezett létesítmény közvetlen szomszédságában Kámon és Herény családi házas, kertes, parkosított lakóházai lesznek, a legközelebbi házak mindössze 2-400 méternyire az erőműtől.

Megfelelő információk hiányában jelenleg nem állapítható meg hogy a faaprítékok (rönkök) helyszínre szállítása mely településeken keresztül történik, továbbá az sem, hogy hova tervezik az aprítékot előállító (vélhetően állandó és monoton zajhatással működő) üzemrészt.

A levegőterhelés egyaránt és közvetlenül fogja érinteni Kámon és Herény több ezer lakóját, a zaj- és rezgésterhelés a kamionok útvonala melletti községrészek lakóit és épületeit , a tervezett hulladékaprító zajhatása pedig, amennyiben az aprítás lakóterülethez közeli térrészen folyik, a lakóterület lakóit.

4. A tervezett létesítménytől légvonalban, mindössze 4-500 méternyi távolságban található Szombathely egyik büszkesége, a magyarok és külföldiek tízezrei által látogatott, 1950 óta természetvédelmi oltalom álló Kámoni Arborétum (mellesleg: Ökoturisztikai Központ is), amelyben mintegy 1700 faj és változat, köztük 800 törzskönyvezett fenyőfaj található. A fajok zöme Észak- Amerikában, Eurázsia mérsékelt és hideg övezetében fordul elő mint ahogy megtalálhatók az Arborétumban a földközi – tengeri mediterrán vegetáció jellegzetes képviselői és Délkelet – Ázsia szubtrópusi övezetének télálló fajai is , számos örökzöld ritkaság, rhododentronok és liliomfák. Az Arborétumban olyan, a világon is ritka fafajokat láthatunk mint a kaliforniai eredetű mamut fenyő és a kínai mamut fenyő , a Libanonban, eredeti élőhelyén is már alig fellelhető libanoni cédrus, az Észak-Afrikában őshonos Atlasz-cédrus, a mediterrán vidékeken honos pontuszi tölgy, az Észak-Amerikából, Kis-Ázsiából és Észak-Afrikából származó tölgyfajták, valamint a Kínából és Japánból származó bambuszfajok és más ritka fafajok, cserjék tömkelege.

Az Arborétum egyúttal az Erdészeti Tudományos Intézet nemzetközileg is ismert és elismert kutatóbázisa is, ahol több évtizede fenyők nemesítésével és magtermesztéssel is foglalkoznak és amely természetvédelmi terület a fenyőfélék törzsgyűjteményeként is szolgál. Az Arborétumban található egy három hektáros , magtermelő törzsültetvény is, ahol Magyarország legszebb és legjobb minőségű törzsfáinak magjait gyűjtik az országban történő továbbtermesztés céljából.

Az Arborétumot a levegőt terhelő kibocsátások szintén érintik, attól függően, hogy egyik napról a másikra a szél éppen merre óhajt fújni. Az afrikai-mediterrán eredetű déli szél által az Arborétumra sodort szennyező anyagok biztosan nem kedveznek a védett területen található növényegyüttesnek.

5. A hatásterületen, Herény határában, de házas kertészeteiben is több hektáros vagy kisebb területű díszcserje és virágkertészetek találhatók, amelyekre szintén kedvezőtlen hatással lehetnek az erőmű és kapcsolódó létesítményeinek a kibocsátásai.

A herényi virágkertészkedésnek több száz éves múltja van, amelynek örökségét a herényi virágkertészek továbbvitték és tevékenységüknek ma már nem csak hazánkban, de országunkon kívül is nagy hírük van. A minden év Szent György napja utáni első vasárnapon megtartott Herényi Virágút rendezvény mára már „kinőtte magát” és 2012 tavaszán a „Nyugat-dunántúli régió kiemelt kulturális – és örökségturisztikai rendezvény” címet is elnyerte. A virágkiállításokon – amelyeknek évente 20-25 ezer látogatója van, több mint 30 herényi virág – és dísznövény kertészet mutatja be szebbnél szebb virágait, növényeit, a Kámontól kezdődően Herényen át, annak Főteréig terjedő mintegy 1 kilométeres összefüggő útvonalon.

A Herényi Virágút céljai közt szerepel – többek között – a környezeti és kertkultúra növelése, az itt élő ( vagy tevékenykedő) kertészek számára bemutatkozási és értékesítési lehetőség, amely rendezvény egyben idegenforgalmi látványosság is. Szervezésében a Herényi Kulturális és Sportegyesület munkatársai és Herény elkötelezett lokálpatriótái önzetlen példamutatással veszik ki részüket.

Mellesleg szintén Herényben két nagyobb – meghatározó – dísznövénykertészet is működik, a Prenor Kertészeti – és Parképítő Kft. és a Parti Kertészet.

6. Végül, de nem utolsó sorban, gondolni kéne tán Szombathely központjára, a Székesegyházra, valamint az azt körülölelő – majdnem kivétel nélkül – védett épületek és műemlékek sokaságára is, amelyeket az erőmű levegőterhelése szintén érinteni fog.

Összefoglalva: a biomassza- erőmű és kapcsolódó létesítményeinek környezetterhelései több tízezer lakost érintenek (az erőmű füstgáz és a kamionok zaj- és rezgésterhelései folytán), az aprítékot előállító telep pedig zajterhelést. Kockázatot jelentenek és veszélyeztethetik az emberek egészségét, a közelben lévő Kámoni Arborétumot a herényi virágkertészeteket , jelentős értékcsökkenést okozhatnak a hatásterületen lévő telkek és házas ingatlanok (de akár a 8-10 emeletes sorházakban lévő lakások) eladása során is.

Természetesen tudjuk, hogy egy új erőmű mindig teljesíti a kibocsátási határértékeket, hiszen ellenkező esetben nem kaphatna működési engedélyt, azonban mindig kérdéses hogy azokat meddig teljesíti, mely kétségeinket (amennyiben ismernénk az ilyen jellegű adatokat) nyilvánvalóan alátámasztanának az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi – és Vízügyi Főfelügyelőség statisztikai adatai, a határértékeket végül mégis csak túllépő kibocsátások miatt kiszabott bírságok összesítése (köztük a levegőszennyezési valamint a zaj – és rezgésterhelési bírságoké is), amelyek évente sok milliárd forintra is rúghatnak.

Éppen ezért: különösen nagy felelősség terheli az építési és működési engedély kiadására irányuló eljárásokban a hatóságokat, köztük kiemelten a természetvédelmi, közegészségügyi és építésügyi szakhatóságokat, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Képviselőtestületét, melynek hozzájárulása nélkül az erőmű létesítése fogalmilag kizárt.

Mind a volt köztársasági Alkotmány, mind Magyarország Alaptörvénye szerint a Magyar Köztársaság ( ugyanígy Magyarország) „… elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”.

Mindkét idézett jogszabály egy-egy további bekezdéssel is kiegészül. (Köztársasági Alkotmány : „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez”. Magyarország Alaptörvénye: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”)

Az Alkotmánybíróság – létrehozatala óta – számos környezetvédelmi témájú határozatot hozott, amelyek egyaránt védik az állampolgárok testi és mentális egészségét, ugyanígy a természetvédelem érdekeit is.

Közülük kiemelem a környezetvédelmi ítélkezés alapkövének, „fundamentumának” számító 28/1994(V.20) AB. határozatot amelyben az Alkotmánybíróság megállapítja hogy az Alkotmány 18 §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. Az egészséges környezethez való jog a legszorosabb kapcsolatban az élethez való joggal áll, annak objektív, intézményvédelmi oldalának egy részét „…az emberi élet természeti alapjainak fenntartására vonatkozó állami kötelességet nevesíti külön alkotmányos „jogként”. Az Alkotmánybíróság rámutat e határozatában arra is hogy „…az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje”, továbbá, hogy a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. (Ez fordulna elő lég vagy zajszennyezési bírság formájában, ha az erőmű és kapcsolódó létesítményei , szállító eszközei az eredetileg „messze határérték alatti” kibocsátásokat a későbbiekben esetleg mégis túllépnék).

A környezethez való jog érvényesítése ezért a védelem elért szintjén belül azt is megkívánja, hogy az állam a preventív (megelőző) védelmi szabályoktól ne lépjen vissza a szankciókkal biztosított felé. „Ettől a követelménytől is csak elkerülhetetlen szükségesség esetén és csak arányosan lehet eltérni”.

A 29/1995 (V.25) AB. határozat előzménye az volt, hogy Ócsa község önkormányzata olyan módon védte meg egy természeti terület értékeit (és vélhetően lakosainak az egészséges és élhető környezethez fűződő jogait is), hogy a község mellett működő, a települést valószínűleg folyamatos zaj, por – és rezgésterhelésekkel „örvendeztető”, egy bányatársaság tulajdonában lévő kavicsbányát is magában foglaló területet „Kiskőrös-alja” Természetvédelmi Terület megnevezéssel védetté nyilvánította.

Az önkormányzati rendeletet, mivel az a további bányászatot, kavicstermelést kizárta, a bányatársaság az Alkotmánybíróság előtt megtámadta.

Az ügyben az Alkotmánybíróságnak több, alkotmányosan védett érdek ütközését kellett egymással szemben értékelni és mérlegelni, így az Alkotmánynak a tulajdon védelmét deklaráló rendelkezését, valamint a környezet védelméről szóló 18 §-át , mely szerint „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”.

Az Alkotmánybíróság abból a tényből indult ki, hogy a tárgybeli ingatlan bányatelekké minősítése (1974) idején a kavicstermelés gazdasági célja volt a döntő szempont. A gazdasági tevékenység környezeti hatásai azonban csak az évek során váltak felismerhetővé a helyi lakosok számára.

Az Alkotmánybíróság, visszahivatkozva a 28/1994(V.20) AB. számú határozata azon részére , mely szerint „…az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás kockázatát megengedje „, rámutatott arra , hogy – mint állami érdekeket képviselő szervnek - ,az önkormányzatnak sincs ilyen szabadsága, ellenkezőleg: „…kötelezettsége áll fenn az állapotromlás megakadályozására”.

Az Alkotmánybíróság az ügyben végül arra az álláspontra jutott, hogy a támadott önkormányzati rendelet ( amely a lakosok egészségét és a természetet egyaránt védte) alkotmányos, a bányászatról szóló törvény egyes rendelkezései ellenben alkotmányellenesek , ezért az önkormányzati rendelet megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, ugyanakkor – utólagos normakontrollal – megállapította hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII törvény 26. §. /8/ bekezdése alkotmányellenes , ezért azt 1995 december 31-i (visszamenőleges) hatállyal megsemmisítette.

A döntés kapcsán lényeges kiemelni hogy az Alkotmánybíróság formainak tekintette azt a tényt, mely szerint a megsemmisíteni kért önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal – törvénnyel – ellentétes, és az érdekek ( a bányatársaság profitérdeke és a természetvédelem , valamint a lakosság egészséges környezethez fűződő jogai , érdekei ) „súlyozása” alapján a környezeti ( egészségvédelmi – természetvédelmi) érdekek védelmének biztosított elsőbbséget.

Nagy vonalakban tekintsük át milyen jogi lehetőségeik vannak az erőművek környezetterhelésével érintett állampolgároknak és alapszabályukban a környezetvédelmi érdekek érvényesítését megfogalmazó társadalmi szerveződéseknek ( egyesületeknek) az ilyenfajta beruházásokkal szemben.

1. A társadalmi célú, a hatásterületen működő környezetvédelmi egyesületeket a környezetvédelmi közigazgatási eljárásokban működési területükön ügyféli jogállás illeti meg a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII törvény (a továbbiakban: Ktv) 98 §/1/ bekezdése alapján, azaz a hatósági eljárásokban részt vehetnek és jogorvoslattal élhetnek (fellebezhetnek) a hatósági engedéllyel szemben , beleértve a szakhatóságok részhatározatait is . Ugyanígy : keresetindítási jogosultság is megilleti őket a Ktv. rendelkezései szerint, továbbá közreműködési, véleményezési jogosultság a tevékenységi területüket érintő területfejlesztési, területrendezési tervek, valamint a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteivel kapcsolatban.

2. A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) két, feltételrendszerében erős hasonlóságot mutató jogintézménye , a szomszédjog és a birtokvédelem egyaránt alkalmasak környezetvédelmi érdekek érvényesítésére illetve védelmére.

2/a A szomszédjog esetén a tulajdonos köteles arra, hogy szomszédai környezeti érdekeire tekintettel legyen, tartózkodni köteles attól, hogy másokat zavarjon. (Ptk. 100§ : „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné„).

2/b A birtokvédelem esetén a birtokost illeti meg jogvédelem bárkivel (mindenkivel) szemben, aki a békés birtoklást zavarhatja. (Ptk 188 §/1/ bekezdése: „ Ha a birtokost … birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg.”)

Sem a szomszédjog, sem a birtokvédelem nem korlátozódik semmilyen földrajzi értelemben vett területre, azaz kiterjedése a zavarás tényétől (hatóterületétől) függ , ennek megfelelően nem csupán személyi kört, hanem meghatározott földrajzi területet is jelent, következésképpen a zavaró hatás szempontjából nem csak a közvetlen szomszédoknak vannak környezetvédelmi jogosultságaik, hanem mindenkinek, akire a zavaró hatás egyáltalán kiterjed ( akár nagyobb távolságban is).

Birtokvédelem esetén eljárási szempontból az „első kör” a jegyzői hatáskörbe tartozó közigazgatási (birtokvédelmi) eljárás, amelyet bírói eljárás követhet (a birtokvédelmi eljárásban hozott közigazgatási határozattal szemben, kereset benyújtásával), amely hosszabb eljárási procedúrát jelent.

Szomszédjog esetében ellenben nincs megelőző közigazgatási eljárás, itt a (környezeti) jogérvényesítés kizárólag a bíróság előtt (kereset benyújtásával) történik, az ügyben a bíróság véglegesen dönt, ezért – álláspontom szerint – a közvetlen bírói eljárás az állampolgári jogérvényesítés egyik leghatékonyabb eszköze.

3. Végül, a törvények lehetőséget nyújtanak kártérítési per indítására is a környezethasználóval szemben. A Ktv. 103 § /1/ bekezdése szerint „ A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó , tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni”. A Ptk. szabályai szerint ( 345. §) a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató környezethasználó a tevékenységgel okozott kár megtérítése alól kizárólag akkor mentesülhet, ha bizonyítja , hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

A Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatában egyébként számos marasztaló ítélet születet birtokháborítási, szomszédjogi perekben, illetve a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó objektív felelősség alapján , valamint környezetterheléssel megvalósított egészségkárosodással kapcsolatban ; ugyanígy, nehézgépjárművek rezgésterhelései miatt családi házak, épületek megrongálódása kapcsán.

Végül szeretnék még kitérni néhány fontos kérdésre

a)A Szentgotthárd mellett, a határ túloldalán, a várostól és az Őrségi Nemzeti Parktól több kilométerre tervezett osztrák hulladékégető létesítmény is bizonyosan teljesített volna minden határértéket (tán szigorúbbakat is, mint a Magyarországon működtetett hulladékégetők), mégis érdemes visszaemlékezni arra, hogy milyen elemi erővel lángolt fel nem csak Szentgotthárdon ,de Magyarországon is a tervezett létesítmény elleni harc és a hulladékégető ügye szinte „magyar nemzeti kérdés”–sé vált.

Szentgotthárdon példamutatóan, összefogva, kart – karba öltve lépett fel a városi Képviselőtestület és a helyi civil szervezet az erőmű létesítése ellen.

b) Ugyanez a képviselőtestületi fellépés valósult meg Ócsa község (akkor még község volt: ma város) önkormányzata Képviselőtestülete részéről a lakosságát ért kavicsbányászattal összefüggő környezetterhelések kapcsán, amikor is a képviselőtestület szüntette meg – önkormányzati rendelettel – a magáncélú, „profitérdekelt„ kavicsbányászat lakosságot zavaró hatásait.

c) A Mecsek hegységben lévő Tubesen tervezett lokátor sem pár száz méterre , a város „ torkában” , hanem több kilométerre volt lakott területtől, a civil szerveződések ( és nem utolsó sorban a lakosság ellenállása ) mégis megakadályozták a lokátor felépítését , mellesleg megjegyezve , hogy a környezet ( és benne a természet ) védelme szempontjából munkásságával e megnevezésre bőven rászolgáló „ legelkötelezettebb Magyar” , Dr. Sólyom László Professzor Úr, volt Köztársasági Elnökünk is személyesen demonstrált a tervezett beruházás helyszínén.

Bizonyára a Tubes-en is betartottak volna minden határértéket, védő – és óvó rendszabályt. Talán az itt található védett növényeknek sem okozott volna jelentősebb károsodást az „ elektronikus szmog”, a civil ellenállás mégis képes volt „megállj!”-t parancsolni a természeti területet és a lakosság egészségét is érinthető beruházásnak.

Mindhárom említett helyszínen – az ország legkülönbözőbb régióiban és pontjain – példamutató összefogás valósult meg a lakosság egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogának elismerése (elismertetése), valamint a természetvédelemhez fűződő érdekérvényesítés kapcsán.

Szombathely Megyei Jogú Város polgárainak egészséges környezethez fűződő érdekei és Alaptörvényben biztosított jogai, ugyanígy a város természetvédelmi értékeinek és műemlékeinek védelméhez fűződő joga semmivel sem kevesebb, mint az e fejezetben említett városokban és községben élőké.

Éppen ezért bátorkodom remélni és feltételezni azt, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Képviselőtestülete sem a profitorientált célok érdekében munkálkodik, hanem éppen ellenkezőleg : csecsemők, kisgyermekek, diákok valamint a felnőtt lakosság (köztük a káros anyagok kibocsátására betegségük folytán fokozottan érzékeny emberek) egészsége, valamint az egykor volt történelmi jelentőségű város, Savaria természetvédelmi és műemléki értékeinek (egyben a jövő generáció környezeti értékeinek) megőrzése érdekében és képviseletében, és ugyanúgy kiáll a város lakosságának egyharmadát vagy ennél nagyobb hányadát érintő, az egészséges környezethez fűződő, Alaptörvényben biztosított jogokért, mint az országban szinte párját ritkító védett növényegyüttes, a Kámoni Arborétum természetvédelmi terület, valamint a város műemléki értékeinek megóvásáért.

Természetesen magam is tökéletesen tisztában vagyok az Európai Unió megújuló erőforrásokat támogató kívánalmaival és elvárásaival, azonban szeretném jelezni, hogy a „kiváltó” megújuló erőforrásoknak számtalan más formája is van. (Pl. a geotermikus energia, amely Vas megye szinte bármely területén lefúrva, Szentgotthárdtól Celldömölkig rendelkezésre áll és még környezetterhelést sem idéz elő. De ilyen pl. a szél és a napenergia is).

Álláspontom szerint egyébként az összes fontosabb, felsorolt megújuló erőforrás közül a környezetre és az ember egészségére gyakorolt kedvezőtlen hatásainál fogva a biomassza az elképzelhető legrosszabb választás.

Egyebekben persze, bizonyos – később másutt ismertetésre kerülő – fenntartásokkal lehetőséget látunk biomassza–erőművek létesítésére is, Alaptörvényben biztosított jogosultságaink és a fentiekben leírt érdekeink alapján azonban kívánalmunk mégis az hogy a Vízöntő utcába tervezett erőművet telepítsék Savaria történelmi városától néhány kilométerrel távolabb, olyan távolságban, ahol a működő erőmű kibocsátásai egészségügyi, természetvédelmi, műemlékvédelmi kockázatokat már nem jelentenek sem városunkra sem más településekre.

Szombathely, 2013. Január 22.