Elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ügyében, és a két országot a perköltség megfizetésére kötelezte az Európai Unió Bírósága - számolt be a Telex. A pert tavaly márciusban indította el a magyar és a lengyel kormány a mechanizmus ellen.
A lap emlékeztet, hogy előzetesen már számítani lehetett rá, hogy a Bíróság elutasítja majd a magyar-lengyel keresetet, mivel az EUB jogi főtanácsnoka tavaly decemberi előzetes véleménye is arról szólt, hogy a mechanizmusról szóló rendelet megfelel az uniós jognak.
Erre készült Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a várható elutasítást azzal indokolta, hogy az EUB „politikai döntést” fog hozni, és a „föderális Európa” javára ítél majd a tagállamok akarata helyett.
A Magyar Helsinki Bizottság a döntés kapcsán jelezte, hogy az uniós jogállamisági mechanizmus megfelel az EU jogának. A mai uniós bírósági ítélet után semmi nem akadályozhatja az Európai Bizottságot abban, hogy végre alkalmazza az uniós lopáselhárító eszközt. A jogállamisági mechanizmus nem csak a kormányok korrupcióját gátolhatja, hanem megvédi az uniós költségvetést és végső soron az uniós polgárokat az ellen, hogy a kormányok legyengítsék a korrupciót megelőző és feltáró intézményeket, és hogy ne az ő hasznukra fordítsák az uniós forrásokat.
A jogállamisági mechanizmus az uniós pénzek felhasználását olyan alapvető garanciákhoz köti, mint például a bíróságok függetlensége, a nyomozóhatóságok hatékonysága, a pénzeket kezelő hatóságok elszámoltathatósága és átláthatósága. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn egy tagállamban, az végső soron az uniós források kifizetésének felfüggesztéséhez vezethet.
