Egy két gyermeket nevelő házaspár 2012 októberében kezdett építkezésbe Szombathelyen, hogy egy közel passzívház minőségű, fokozottan energiatakarékos lakóházat építsenek maguknak. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtető számol be a blogon hétről-hétre, fotókon rögzítve a főbb munkafázisokat.
A sorozat 1-6. részében megismerhettük az építési telek sajátosságait, a talaj előkészítési, alapozási munkáit, a speciális energetikai számításokat. A kivitelezés a 7. héten 'lélektani fordulóponthoz' ért: felhúzták a válaszfalakat a munkások. A 11. héten elkészült a tetőszerkezet, a 12. héten - karácsonyra - a tetőcserepek is felkerültek a helyükre. A 15. héten válasz- és oromfalépítéssel folytatódott a munka. A 16. és 17. héten a rendkívüli téli időjárás - napokig tartó havazás és hófúvás - miatt lassabban haladt a munka.
Miért blogban?
Most itt tartunk, minden részletesen feljegyezve a blogban, csak épp az indíték nem volt ismert. Ezért megkerestük a tulajdonos-építtetőt, aki elmondta, hogy három ok miatt akarta megörökíteni az építkezés folyamatát.
A legfontosabb az, hogy nekünk is jól jött volna valami hasonló, mielőtt építkezni kezdtünk. Szívesen átbogarásztam volna mások beszámolóit, de amibe belebotlottam, az vagy nagyon szakmai volt, és így számomra érthetetlen és használhatatlan, vagy túl szűkszavú. Hamar eldöntöttük, hogy mi bizony megírjuk az építkezés történetét, az árnyoldalaival és dilemmáival együtt, mert így lesz igazán tanulságos és hiteles. Ettől lesz használható.
A másik ok: a saját terveinket és gondolatainkat segít rendszerezni, kordában tartani, mintha csak egy „saját, házi építési naplót” írnék, csak ezt mások is olvassák. A harmadik: újságíróként dolgoztam korábban, és nem tudok kibújni a bőrömből, folyton kérdezek, építészt, kivitelezőt, mérnököket. Miért ne tenném közkinccsé a válaszokat?
Nem passzívház, csak energiatakarékos
Azt nem árt világossá tenni, hogy nem passzívházról van szó. Passzívház építését nem vállalták be a tulajdonosok, maradtak az úgynevezett alacsony energiafelhasználású háznál. Ennek oka, hogy egy passzívház fajlagos nettó energiaigénye maximum 15 kWh/m2/év, míg fajlagos primerenergiaigény maximum 120 kWh/m2/év, amit nem könnyű elérni. Az alacsony energiaigényű ház esetében ugyanakkor nincs meghatározott érték, aminek meg kellene felelni.
Így is hosszú volt a lista az igényeikről: legyen nagyon jól szigetelt, aljzatban, födémen, homlokzaton, ne szökjön a meleg, ne pazaroljanak. Legyen jó a szellőzés, de ezt ne úgy kelljen elérni, hogy télen is naponta többször lehűtik a szoba levegőjét az ablaknyitogatással, ne legyen huzat, ne legyen hőhíd, és ebből következően ne legyen penész. Legyen korszerű a gépészet, olyan, ami később bővíthető, akár napenergia felhasználásával, az ablakokon jöjjön be sok napfény, és ezzel lehetőleg spóroljanak a fűtésen.
Az építész már tudja, a mesterek még nem
Horváth Tamás minősített passzívháztervező volt az, aki tudta, hogy mindezt miként érhetik el, merre kell tájolni a házat, hol mekkora nyílászárókra lesz szükség, milyen gépészeti berendezés támogatja ezek megvalósulását, hová, mekkora vastagságban kell szigetelés, és a többi. Haitzmann Ágnes hozzátette:
egy hagyományos ház építésénél ezek nem feltétlenül a legfontosabb szempontok – hiszen speciális energetikai számítás (PHPP) sincsen, amire támaszkodni lehetne –, nálunk igen.
S hogy miért nem passzívházat építenek? Mert mint korábban már említettük, egy passzívház-minőségnek szigorú kritériumrendszere van. Ezeknek csak úgy lehet megfelelni, ha olyan beruházást is elvégeznek (extra szigetelésvastagság és -minőség, extra ablakminőség), amely nem térül meg belátható időn belül.
Mi egy középutat választottunk, amely az energiatakarékosságot szem előtt tartja, de az ésszerűség és a gazdaságosság határain belül
– jegyezte meg.A kivitelezés így is jóval összetettebb feladat, mint amit egy normál családi ház igényel. Ez okozott is gondokat. Ágnes szerint
a kivitelezés egyelőre valóban körülményesebb, mivel szigorúbb ellenőrzésre van szükség. Kevés a kőművesek, ácsok, villanyszerelők és más építőmesterek tapasztalata e téren, még ők is tanulják, de idővel változhat ez, mert épp a mi építészünk, Horváth Tamás az, aki osztrák kollégákkal közösen kidolgozott egy tananyagot számukra. Energiatakarékos és passzívházak építésére készítenek fel kivitelezőket egy továbbképzés keretében, idén tavasszal. Lényegében a tervezők számára már elérhető információkat ültették át 'iparosnyelvre', hogy legyen, aki egy jó tervet szakszerűen meg is valósít.
Mennyivel drágább?
A legfontosabb kérdés, hogy mindez mennyivel magasabb építési költséget jelent. Ágnes úgy fogalmazott, hogy általában drágább maga az építkezés, mint egy hagyományos háznál, de hogy mennyivel, az sok mindentől függ: a szigetelés vastagságától, anyaghasználattól, gépészeti megoldásoktól, sőt ha a kedvező tájolás miatt még a telekválasztásban is befolyásol, akkor még attól is.
Összességében egy passzívháznál 10-15 százalékkal magasabb a költség, a mi esetünkben ezt a többletet 5-10 százalék közöttire becsülöm. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezzel a minőséggel jelentős rezsicsökkenés, azaz megtakarítás érhető el, egy nagyobb beruházás tehát nem feltétlenül lesz végül drágább
.Az építkezés egyelőre nagyobb kudarcok nélkül zajlik, bár Ágnes elismeri, hogy olyan már előfordult, amikor egy-egy téma nagyobb falatnak bizonyult, mint amire számítottak. Több utánajárást, egyeztetést, töprengést igényelt, de csalódniuk még nem kellett semmiben. Mint mondta:
semmiképpen sem bántuk meg a választásunkat, és bízom benne, hogy később sem kell megbánnunk. A ház működtetésével kapcsolatban persze csak évek múlva lesz értékelhető tapasztalatuk, de sokan élnek már most energiatakarékos vagy passzívházban, s az ő beszámolóik már most tanulságosak!
De vajon megéri-e passzívházat építeni?
Erre az alapvető kérdésre szinte mindenki választ akar, aki korszerű házat szeretne építeni, vagy azon töri a fejét. Ma már nem csak elméleti síkon tudunk mozogni, ugyanis ki lehet indulni a korábban megépült passzívházakból. A Green Press Blog is megpróbált válaszolni rá. A konkrét alany az első magyar minősített passzívház volt, mely egy Budapest környéki településen, Szadán áll. Szekér László építészmérnök és minősített passzívháztervező a piaci árak és az építési költségek összevetése alapján jutott el néhány egészen kézzelfogható következtetésig.
Az egyik, hogy az említett szadai passzívház 13,66 százalékkal került többe egy normál családi háznál. Ez igazán nem sok, bár amikor minden fillér számít, akkor az lehet. A másik következtetés az, hogy passzívházzal évente 260 ezer forintot lehet megtakarítani. Ez már jobban hangzik, azonban összevetette azzal is, hogy ha azt az összeget, amivel többe kerül a passzívház (3,5 millió forint), betennénk a bankba, akkor nagyjából annyi kamatot hozna, mint az említett megtakarítás. Megjegyzi persze, hogy miközben a kamatok csökkennek éppen, a gázárak nőni fognak, tehát az eredmény a jövőben kicsit másként alakulhat, mégpedig a passzívház felé billen a mérleg nyelve.
Vannak azonban olyan – inkább már a szubjektivitás kategóriájába hajló – tényezők, melyek a szikár számokon túl indokolhatják a passzívházat. Ilyen az, hogy az ablakok nem sugároznak hideget, nem csapódik le rajtuk a pára, soha nincs huzat, sokkal jobb a ház hangszigetelése, a gépi szellőzés miatt állandóan friss a levegő, soha nem lesznek penészesek a falak, megszűnnek az ún. hideg zugok. Ezek mind komfortérzetet javító tényezők, melyek a „nem elhanyagolható szempont” címmel ellátott terebélyes halmazba kerülnek.
Persze, ha megkérdezünk szakembereket, akkor sokuk inkább az alacsony energiafelhasználású ház mellett fogja letenni a voksát - ahogy Ágnesék is tették. Ennek az az oka, hogy már ezáltal is sokat javítanak az energiahatékonyságon és a komforton, miközben a további, már nem számottevő mértékű javulás – annak érdekében, hogy az épület a passzívház-követelményeknek megfeleljen – ár/érték arányt tekintve nem biztos, hogy megéri. Túl sokat kíván a tervezőtől és túl sokat – időt, pénzt, kompromisszumot – az építtetőtől is. Ennek ellenére az is látható, hogy a világ ebbe az irányba tart, hamarosan az új sztenderd a „közel” nulla energiafelhasználású ház lesz (2020-ra elérendő EU-követelmény), bár nyilván ahogy az évek telnek, mind természetesebbé válik majd passzívházakat építeni, s egyre jobban megbarátkozunk az új technológiákkal.
Akit érdekel az energiatakarékos házak építése, a modern technológiák, vagy csak többet akar tudni arról, hogyan is zajlik egy építkezés, az bátran olvasgassa a heti beszámolókat.
