Aki élt és utazott 1990-ben, az még emlékezhet - hiszen alighanem rá, illetve az ő időbeosztására is hatott - a híres-hírhedt taxisblokádra, aminek jelentőségét nyomatékosítja, hogy a magyar nyelvű Wikipédián még külön szócikket is szenteltek neki. Ma a taxisok ismét összefogtak a fővárosban, igaz, most nem utakat zártak le radikális módon, hanem lassan hömpölyögve végigvonultak Budapest belvárosában. Persze még ez is elegendőnek bizonyult helyenként egy kiadós anyázáshoz, hiszen jókora torlódások alakultak ki.
A tiltakozás oka: megrekedtek a tárgyalások a fővárosi vezetéssel a fix tarifa ügyében - a szakszervezet azt akarja, hogy vezessék be a 600 forintos alapdíjat, 280 forintos kilométerdíjat és 100 forint per perc várakozási díjat, hogy egyes társaságok és magánkodók ne tudják veszélyesen lenyomni a piaci árakat.
Az 5-600 taxis hangosan tülkölve, de lassan haladva vonult végig a Hungexpótól egy nagy kerülővel a Hősök teréig ( térkép itt), szándékosan nagy forgalmú, dugókról egyébként is jól ismert utakon, mint a Rákóczi és a Bajcsy-Zsilkinszky út, vagy a Lánchíd.
Azt nem látni egyelőre, hat-e a Tarlós-féle vezetésre a demonstráció, azt viszont a konvoj követése során nagyon is érzékeltük, mihez kezd az átlag közlekedő egy ilyen speciális esettel: jobb esetben fújtat és anyázik, rosszabban megfeledkezik a mögötte villogva érkező mentőről, még rosszabban a rendőrt majdnem elütve vág át csikorogva a felvonulók között, vagy a karjelzést nem ismerve majdnem karambolt okoz, végül csupa stresszben visszatolatva nekikoccan a mögötte várakozónak. Magyarország közlekedik.
Ennyiben mindenképp megérte a taxisoknak: hogy beszélni fognak erről a napról sokan, az nem kétséges. Más kérdés, hogy milyen színezetben emlegetik majd őket, akik nem használnak biztonsági övet, buszsávot viszont bármikor, röhögve. A megítélésük már eddig sem volt túl fényes, az is lehet, hogy ezzel most többet ártottak, mint használtak maguknak.
