Szombathely belvárosában mostanában nem különösebben nehéz olyan járdát találni, amelyen a gyalogosnak nemcsak a forgalomra, hanem magára a burkolatra is figyelnie kell. Az optikai kábelek miatt felbontott járdaszakaszokról 
Kilenc helyen bontották fel a járdákat Szombathelyen nemrég, pedig azt ígérték, hogy erre az évre befejezték September 25. 15:20 már többször írtunk, de olvasónk most egy másik műfajra hívta fel a figyelmünket.
A Széll Kálmán utcában ugyanis egy felújított ház előtt maradt olyan állapotban a járda, amelyen a beszámolója szerint nem éppen bokabarát sétálni.
„Bokaficamító, háborgó kőtenger” - így jellemezte olvasónk a ház előtti szakaszt, amelyet a felújítás idején hetekig teherautók is használtak.
Azt nem tudja, hogy a kivitelezés során felszedték-e a járda burkolatát, majd így rakták vissza, vagy egyszerűen a nehézgépjárművek tették tönkre. A végeredmény viszont szerinte ugyanaz: a térkövek nem alkotnak olyan felületet, amelyen különösebb öröm lenne gyalogosan közlekedni.
Nem mindegy, ki túrta fel
A történet azért érdekes, mert a járda nem attól válik automatikusan a kivitelező magánterületévé, hogy egy épületet újítanak fel mellette.
Szombathelyen külön önkormányzati rendelet szabályozza a közterületek bontás utáni helyreállítását. A szabályozás hatálya kifejezetten kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő járdákra és gyalogutakra is. A rendelet szerint közterületet bontási célból csak a kezelő hozzájárulásával és az abban előírtak szerint lehet igénybe venni.
A szabályozás ráadásul nem kizárólag kábel- vagy csőfektetésről szól. A „közterületen folyó munkák” között szerepelnek többek között a közműépítések mellett a magasépítések és felújítások is. Vagyis egy épület felújítása sem jelenti azt, hogy a munkával érintett közterületet tetszőleges állapotban lehet otthagyni.
A rendelet egyik fontos mondata pedig különösen érdekes a Széll Kálmán utcai történet szempontjából: a nem megfelelő helyreállításból eredő károkért és balesetekért az engedélyes felel. A műszaki átadás-átvételbe pedig a közterület kezelőjét is meg kell hívni.
Magyarul: nem az a szabály, hogy a kivitelező otthagyja a járdát úgy, ahogy sikerült, aztán a város és a gyalogosok majd megoldják.
A járdát nem teherautó-parkolónak találták ki
Olvasónk szerint a felújítás idején a szakaszon rendszeresen közlekedtek és álltak teherautók. Ez önmagában is magyarázhatja a burkolat elmozdulását vagy megsüllyedését, de hogy pontosan mi történt a Széll Kálmán utcában, azt csak a helyszíni ellenőrzés tudná megmondani.
És itt jön a történet másik érdekes része: ki ellenőrizte a munkát, és ki vette át a helyreállított járdát?
A szombathelyi rendelet szerint az ellenőrzésre a Polgármesteri Hivatal közútkezelői feladatokat ellátó osztályának munkatársai, a városi útfelügyelő és a közterület-felügyelő is jogosult. A rendelet azt is kimondja, hogy a helyi közutak részét képező járdák esetében a közútkezelő Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Ez azért már jóval túlmutat azon, hogy egy járda „csúnyára sikerült”. Ha egy közterületet egy építkezés miatt igénybe vesznek, majd a munka végén nem megfelelő állapotban marad, annak elvileg van gazdája, van ellenőrzési rendszere, és a felelősség sem feltétlenül a járókelőé, aki megpróbál épségben átjutni rajta.
Mostanában amúgy sem könnyű gyalogolni a belvárosban
A Széll Kálmán utcai eset azért is érdekes, mert az elmúlt időszakban több helyen a Telekom optikai hálózatának kiépítése miatt bontották fel a járdákat Szombathelyen. Az ilyen munkák természetesen szükségesek lehetnek, a kérdés inkább az, hogy meddig marad feltúrva a járda, és milyen állapotban kapjuk vissza.
A mostani eset viszont arra mutat rá, hogy nem kizárólag a közműcégek tudják megnehezíteni a gyalogosok életét. Egy épület felújítása után is előállhat ugyanaz a helyzet: a ház megszépül, a környezete viszont úgy néz ki, mintha a felújítás közben valaki elfelejtette volna, hogy a járdát egyszer még emberek is használni szeretnék.
A Széll Kálmán utcai járdaszakasz esetében ezért most az lenne az igazán érdekes kérdés, hogy a felújítás után történt-e hivatalos műszaki átadás, és ha igen, ki találta megfelelőnek az elkészült burkolatot.
