A Hetek c. hetilap közölte az érdekes összeállítást. Az országgyűlési képviselők életrajzaiból szemezgetve megállapították, hogy a képviselők között a legtöbb a jogász végzettségű, a 199 képviselő között 47 jogászt találtak. A második legnépszerűbb foglalkozás a pedagógusoké, ők több mint 10 százalékát teszik ki az országgyűlésnek.
A vidékiek jobban nyomulnak
A harmadik legnépszerűbb csoport a közgazdászoké és a mérnököké, de van kilenc teológiai végzettségű képviselő is, ők így többen vannak, mint a többi foglalkozás képviselői. A kormányban is van két teológus, Semjén Zsolt és Balog Zoltán. De őket leszámítva a kormányban csak jogászok és közgazdászok kaptak szerepet.
Az is érdekes, hogy a képviselők 85 százaléka vidéki, úgy tűnik, a fővárosiak kevésbé hajlamosak arra, hogy mindent alávessenek a politikai karriernek. A fiatal, vidéki képviselők többsége korábban egy-egy idősebb politikus titkára, kampányreferense, magyarul táskahordozója volt. (Mint pld. Lázár János, aki Rapcsák mellett építette ki magát.)
Övék az igazi hatalom
De a nyilvánosság előtt mutatott miniszteri kar nem azonos azzal a körrel, akik valóban döntenek az ország dolgairól. A Hetek több kormánypárti politikussal is beszélt, akik elmondták, a legszűkebb és legnagyobb hatalmú kör csupán öt emberből áll.
Természetesen Orbán Viktor a főnök, de mellette ott van Rogán Antal, Kövér László, Lázár János és Kósa Lajos. Ők azok, akikre hallgat a miniszterelnök, nekik önálló javaslataik is lehetnek. A végső szót Orbán mondja ki, de az ő véleményük mérvadó lehet.
Rogán elsősorban a gazdasággal foglalkozik, Kósa Lajos az önkormányzatokkal, Kövér László a Fidesz belső ügyeivel, Lázár pedig a mindenes, a végrehajtó.
A nevük elhallgatását kérő kormánypárti politikusok szerint van egy tágabb kör is, ők már annyira nem meghatározóak, de van némi befolyások. Ide tartozik Varga Mihály, Pintér Sándor, Balog Zoltán, Szájer József, Gulyás Gergely és Habony Árpád.
