Hankó Balázs, Magyar Péter és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség.
Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-botrányban való érintettsége miatt kérte ki az ügyészség, míg Seszták Miklósét a Volánbusz-ügy miatt.
Az Ügyészség továbbá kezdeményezi Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését lopás gyanúja miatt, a vád szerint még EP-képviselőként behajtotta egy őt videóra vevő ember telefonját a Dunába.
Az Ügyészség közleményei:
A hűtlen kezelés bűncselekménye miatt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes indítványt tett az Országgyűlés elnökénél dr. Hankó Balázs országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
A nyomozás adatai alapján megalapozottan feltehető, hogy a Nemzeti Kulturális Alap működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős korábbi miniszter, az alap elnöke irányításával arra használták fel, hogy azon keresztül az ideiglenes kollégium rendelkezése alá kerülő vagyont – részben, de tömegesen – jogszabállyal és az alapító határozattal jóváhagyott céltól eltérően használják fel.
Az ily módon 2025. július 1-től meghirdetett egyedi pályázati lehetőségre beadott kérelmek érdemi elbírálás nélküli teljesítésével a kezelt vagyont a 2026. évi országgyűlési választások kampányköltségeinek a fedezésére, illetőleg a kérelmezők személyes céljaira fordították.
Dr. Hankó Balázs és társai a Nemzeti Kulturális Alap vagyonának politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása érdekében kettős eljárásrendet alakítottak ki és működtettek, melyben a formális és tényleges döntéshozatal elvált egymástól.
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény értelmében a volt miniszter és az alap alelnöke a kollégiumok eljárása során az egyes pályázati kérelmek elbírálásában nem vehet részt. A támogatásokról szóló döntések azonban ténylegesen nem az ideiglenes kollégiumban születtek meg, hanem azokról dr. Hankó Balázs, illetve esetlegesen más vagy mások határoztak.
A támogatásról született döntés a formális kollégiumi eljárást, illetve több kiemelt támogatás esetében a kérelem benyújtását is megelőzte.
A Nemzeti Kulturális Alap által kezelt vagyont a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának neve alatt kiállított támogatói okiratokkal 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használtak fel a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott céloktól eltérően, mellyel a központi költségvetésnek 17.3 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak.
Dr. Hankó Balázs cselekménye az eljárás során eddig beszerzett bizonyítékok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak.
A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő nyomozás eredményeként, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes indítványt tett az Országgyűlés elnökénél dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő 2014. júniusától 2018. májusáig volt Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere. A nemzeti fejlesztési miniszter feladatai közé tartozott többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete, illetve közlekedés területén a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása.
A Volánbusz Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta.
A nyomozás adatai alapján megalapozottan feltehető, hogy a volt fejlesztési miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között – közvetítőn keresztül – összesen több, mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át.
E mellett egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője – a reménybeli állami megrendelések fejében – felajánlotta, hogy minden beruházás után az egyes szerződésekben meghatározott vállalkozói díj 10%-át – közvetítő közreműködésével – visszajuttatja dr. Seszták Miklós miniszternek.
A kérdéses cégcsoport 2015 2018 között több kiemelt állami beruházást nyert el, amellyel összefüggésben több mint 1 milliárd forint jogtalan előnyt juttatott a volt fejlesztési miniszternek.
Mindezeken túl a volt fejlesztési miniszter a Nemzeti Sportközpontok által kiírt számos uszoda és tornaterem beruházás kapcsán a fejlesztésben érdekelt cég képviselőjétől összesen mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt kapott.
A lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt – az európai parlamenti képviselői jogviszony megszűnése miatt – újraindult nyomozás eredményeként, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes indítványt tett az Országgyűlés elnökénél dr. Magyar Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Az ügyben rendelkezésre álló adatokat a Legfőbb Ügyészség 2024. szeptember 26-i sajtóközleménye foglalta össze.
A vagyon elleni bűncselekmény kárt szenvedett sértettjét tájékoztatta az eljáró ügyészség, hogy közvetítői eljárás lefolytatását kezdeményezheti az ügyben.
Dr. Magyar Péter a cselekmény elkövetésekor Európai Parlamenti képviselő volt, így az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvénynek megfelelően e jogcímen mentelmi joggal rendelkezett.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész 2024. szeptember 26-án az Európai Parlament elnökénél dr. Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta.
A mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló legfőbb ügyészi indítványt az Európai Parlament – mint a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult – elutasította, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség az eljárást megszüntette.
Dr. Magyar Péter európai parlamenti képviselői mandátuma és az ezen alapuló mentelmi joga 2026. május 8-án megszűnt. Figyelemmel arra, hogy a felmerült bűncselekmény büntetőeljárás keretében tisztázható, dr. Magyar Péter európai parlamenti képviselői mandátuma megszűnése után a büntetőeljárási törvény rendelkezésének megfelelően a Központi Nyomozó Főügyészség a büntetőeljárás folytatását rendelte el.
Dr. Magyar Péter 2026. május 9-től országgyűlési képviselő, így őt ebben a minőségében az Országgyűlésről szóló törvény alapján ugyancsak mentelmi jog illeti meg, amelynek felfüggesztésére az Országgyűlés jogosult.
A büntetőeljárás országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására – így a tényállás részleteinek további tisztázására – a mentelmi jog Országgyűlés általi felfüggesztését követően nyílhat lehetőség.