Leszámoltam a konszenzus lehetőségével – jelentette ki a kezdés előtt a moderátor, aki később kijelentette magáról: kő jobboldali vagyok. Mondjuk erre rájöttünk volna akkor is, ha nem mondja, néha gúnyos megjegyzéseket tett az MSZP volt kultuszminiszterének, Hiller Istvánnak a mondandójára, néha nem adott lehetőséget a reagálásra.
Elődöm az utódom?
Szóval erősen lejtett a pálya Balog Zoltán humánerőforrás miniszter számára, ő volt Hiller vitapartnere. A program szerint a keresztény és polgári Magyarországról vitáztak volna egy jót, ehelyett ideológiai dolgokba merültek bele. Már az első kérdés sem tűnt épp korrektnek, azt kérdezte a moderátor, miért van itt egyáltalán Hiller.
Mert meghívtak – jött a válasz. Hiller egyébként jól kezelte a moderátort, Balog meg jókat mosolygott közben. Persze, néha odacsíptek egymásnak ők is, de megtudtuk, már régóta ismerik egymást, így ez nem tűnt túl komolynak.
Az elején például Balog azt mondta, ő azért jött el, nehogy Hiller, aki az elődje volt a bársonyszékben, legyen az utóda is. Hiller szerint ebben van némi félelem, Balog inkább harci vágynak nyilvánította.
Európaiság és magyarság
De lássuk, miről is folyt a vita. Balog kifejtette, hogy az MSZP-nek három olyan jellemzője van, ami elfogadhatatlan a számára. Az 1990 előtti időszakhoz való viszony, mert nem történt meg a szembenézés a múlttal, és ma is van értelme az antikommunizmusnak. A másik, hogy az MSZP deficites a nemzeti kérdésben, a harmadik a kereszténység kérdése.
Hiller szerint az előző rendszerhez való viszony még nincs lezárva, és a jobboldal pedig defenzív. Annak ellenére, hogy harciasnak tűnik, ő nem is érti, miért tesznek az európaiság és a magyarság közé „vagy” szót, miért nem jó az „és”. A folyamatos szabadságharc elveszi a lehetőséget a megegyezéstől, az együttműködéstől.
Hiller úgy vélte, a jobboldal nem jó úton jár az Európához való viszonyban. És nem csak a kormányé ez a rossz út, hanem az egész jobboldalé. Ha az ember bekerül egy csapatba, annak el kell fogadnia a szabályait. De ezek nincsenek kőbe vésve, lehet rajtuk változtatni. Erre kellene törekedni, és nem az elutasításra. Ha egy ország nyitott, akkor hatalmas energiákat tud megmozgatni. Az állandó küzdelem arra jó, hogy valamikor kijöjjön egy papírpénz, rajta "egy újabb heroikus hős képével".
Brüsszel nem egyenlő Európával
Balog kifejtette, a magyarság jövője a múltjából ered. Meg kell őrizni a pozitív értékeket, amelyek elvesztek, azokat újra kell teremteni, a negatívoktól pedig meg kell szabadulni. Ezt kell folytatni a 21. század viszonyai között – mondta.
Feltette a kérdést, mit is jelent az európaiság. Mert Európa nélkülünk sokkal szegényebb lenne. Kijelentette, az Európa és magyarság közti választás a baloldalra jellemző, ők azok, akik együtt akarnak működni a brüsszeli bürokraták szuperállamával.
Hiller szerint Brüsszel nem egyenlő Európával. (A moderátor közbeszólt, ezt ne felejtsék megírni az újságírók.) Ha a jobbosok azt hiszik, hogy a baloldal szerint Brüsszel Európa központja, akkor tévednek – jelentette ki.
Mit jelent, hogy balliberális?
Balog folytatta, nem tudja értelmezni a szocialista EP-képviselők szavazatait, amit a Tavares-jelentésre adtak. Ő is tudná kritizálni a kormányt. Hiller közbeszólt, akkor tegye meg, mire a moderátor: annak nem itt van a helye. Így Balog folytatta, Tavares szerint Magyarország nem demokratikus állam, ez pedig totális ideológiai jellegű támadás, ami mögött üzleti háttérérdekek vannak.
Hiller kifejtette, ha valóban az országot támadták volna, akkor azt minden politikusnak vissza kellene utasítania. De a kormányt és a klientúráját érte a támadás. Erre az lett volna a jó reakció, hogy a kormány – ha nem is nyilvánosság előtt – de megkeresi az ellenzéket, és megegyeznek, hogyan reagáljanak. Ez nem történt meg. Vannak, akik jól érzik magukat ebben a politikai kultúrában, én nem – jelentette ki.
Szerinte 2010-ben lezárult egy korszak, és új kezdődött. Ezzel Balog is egyetértett, és érdekesnek nevezte, hogy éppen 2010-ben kezdték el külföldön antiszemitának, anticigánynak nevezni az országot, akkor indultak el a lejárató újságcikkek. Közben a 2006-os rendőrterror idején senki sem kritizált Európából. Úgy vélte, ez is egy választóvonal volt, és a 2004-es népszavazás is. Feltette a kérdést, mit jelent a balliberális kifejezés. Aztán válaszolt is: ez egy skizofrén, elfojtott, depressziós viszont jelentett az MSZP és az SZDSZ között.
Merész dolog
Hiller kijelentette, a Fidesznél senki sem tudhatja jobban, mit jelent a balliberális, hiszen egészen 1993-ig annak vallották magukat. Érti és elfogadja, hogy a Fidesz miért változtatott többször is az ideológiáján, de akkor miért nem fogadja el, hogy mások is változhatnak.
Balog megjegyezte, az MSZP változott a legkevesebbet. Hiller meg azt, hogy ez az MSZP nyerte eddig a legtöbb választást. Balog szerint azért, mert a választópolgárok nem tudhatták, kire is szavaznak. Hiller kijelentette, merész dolog, ha a választások előtt lenézi a választópolgárokat.
Balog visszakozott, azt mondta, az MSZP titkolta el előlük a tényeket. Hiller szerint az információ nem csak abból áll, hogy valakivel tényeket közölnek, ez egy folyamat, amiben részt kell venni. Szóval, jól elbeszélgettek.
Túlteljesít a Fidesz?
De hátra volt még az, hogy Balog szerint 1990 után a korábbi rendszer haszonélvezői privatizáltak, építették ki a gazdasági hatalmukat, amit politikai hatalomra is akarnak váltani. Hiller kifejtette, 2010 után egy új tulajdonosi réteget épít ki a Fidesz, mégpedig politikai eszközökkel.
Kitért a nemzeti dohányboltokra, de csak a nemzeti kifejezést kifogásolta. Mint mondta, érti az ideológiai alapvetést, miért használja a Fidesz annyit a nemzeti szót, de ezt is túlteljesítik, ami kárt okoz, leginkább a Fidesznek.
Kijelentette, nem tetszik, hogy a Kossuth teret az 1944-es állapotokra állítják vissza. (Ezen nem csodálkozom – szólt közbe a moderátor.) Mert Andrássy visszaállított szobrát ő is tisztelettel fogja nézni, de a tér másik oldalán Tisza Istvánét nem. Nem kell mindenben ragaszkodni a múlthoz – mondta.
A végén mindketten megfogalmazták, milyen országot is szeretnének. Hiller szerint egy olyan ország kell, amelyik ismeri saját képességeit, lehetőségeit, és ezeket maximálisan kihasználja. Balog pedig azt fejtegette, hogy az egyéni érdekek nem írhatják felül a közösségi érdekeket, az egyéni érdekeket ne érvényesítsék az állam, a központi hatalom rovására.
Szóval, ennyi volt a vita. Az elején azt mondták, remélik, a végén is kezet tudnak fogni. Megtörtént.
