Hogyan áll most a Trump-Harris párbaj?

Már egy hónap sincs a szavazásig.

Távol álljon tőlünk, hogy nagy szavakat használjunk, de talán soha nem volt nagyobb tétje az USA elnökválasztásának, mint most.

Az amerikai polgárok nem egészen egy hónap múlva, november 5-én járulnak az urnák elé, hogy arról a fontos kérdésről döntsenek, hogy

egy második ciklusra visszahozzák-e Donald Trumpot,

vagy

a történelem során most először női elnöke legyen az USA-nak Kamala Harris személyében.

A végeredmény azért is fontos, mert a döntés nemcsak Amerika, de a világpolitika útját is kijelölheti középtávon, elég csak a magyar viszonyokra gondolni.

Ahogy közelednek a választások, úgy lesznek egyre izgalmasabbak és fontosabbak a közvélemény-kutatások.

A legutóbbit a a BBC közölte.

Eszerint Kamala Harris azóta vezet, mióta – július végén – beszállt a versenybe.

A népszerűségi verseny október 8-án így állt:

  • Kamala Harris: 48%
  • Donald Trump: 46%
  • Az alábbi diagram jól mutatja a jelöltek népszerűségének változását, és azt is, hogy az a bizonyos szeptember 10-i elnöki vita nem annyira Harris népszerűségét növelte, mint a Trump-szavazókat bizonyította el. De nem túlságosan.

    BBC

    A két jelölt közötti különbség kicsi, de stabilnak látszik.

    Ugyanakkor azért nehéz még jövendölésekbe bocsátkozni, mert az amerikai elnökválasztást korántsem biztos, hogy az nyeri, aki a legtöbb szavazatot kapja.

    Egyrészt a szavazók nem közvetlenül választják meg az elnököt, hanem úgynevezett elektorok segítségével, akik viszont egy-egy államot képviselnek. Minél népesebb egy állam, annál több elektort küld az „igazi” választásra. Van olyan állam, ami 55-öt küld, és van, amelyik csak hármat.

    Ha egy elnökjelölt egy államban megnyeri a választást mondjuk 50,1 százalékkal, az ottani összes elektornak kötelessége, hogy rá szavazzon. Így a rendszerben alapból sok a bizonytalanság, nem is beszélve a „csatatérállamok”-ról.

    Történelmi, társadalmi, gazdasági és egyéb okok miatt úgy alakult, hogy az államok többsége egyértelműen húz valamilyen irányba, így a végeredményt gyakorlatilag néhány kisebb állam választópolgárai mondják ki.

    A BBC szerint most hét ilyen csatatérállam van: Észak-Karolina, Nevada, Georgia, Arizona, Pennsylvania, Michigan, Wisconsin.

    Ezek közül négyben áll valamivel jobban Kamala Harris.

    Ugyanakkor a BBC arra is felhívja a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások a korábbi választások során mindig alámérték Donald Trump népszerűségét.

    Az amerikai választási rendszerről itt Könnyen lehet, kedden új vezetőt kap az USA – Gyorstalpaló az amerikai elnökválasztáshoz 2020. October 30. 07:38 olvashat további részleteket.

    Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

    A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
    A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
    Google Favicon
    Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Közélet