Váratlan és meglepően heves vitát hozott 
Szégyellje magát, polgármester úr! - mondta Czeglédy Csaba a szombathelyi közgyűlésen May 28. 10:22 a május végi szombathelyi közgyűlésen, hogy a városvezetés ki akarta lépni a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzat Társulásból.
Az előterjesztés szerint a Társulás értelmét vesztette, nem végez érdemi tevékenységet, évek óta csak a társulási vagyon bérbeadásával foglalkozik. A számlájukon 1,75 milliárd forint van, de azt még le sem kötötték, Nemény András szerint 15 millió forint veszett el ezért.
Közben hosszú levél érkezett
Időközben azonban Németh Sándor, Bük polgármestere egy hosszú levelet küldött a városvezetésnek, amiben azt kérték, hogy Szombathely maradjon a Társulásban, mert szerinte a jelentés nem ad valós képet a Társulás működéséről. A levelet hét érintett polgármester írta alá.
Több képviselő is az kérte, hogy vegyék le az ügyet a napirendről, és térjenek vissza rá később, ezt viszont a közgyűlési többség elutasította. Az ő szavazatukkal később meg is szavazták, hogy Szombathely kilép a hulladékgazdálkodás társulásból.
A vihar azonban azóta sem csitult el, ezért megkerestük az ügy szereplőit, hogy mondják el véleményüket.
Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere: Két számlát állítanak ki évente, ennyi
Horváth Attila, Szombathely pénzügyekért is felelős vezetője lapunknak azt mondta, a hulladékgazdálkodási társulás korábban jól működött, a segítségével jött lére a hulladéklerakó és a Söptei úti hulladékválogató. Ezek már készen vannak, lezárultak a pályázatok, így a társulás a pályázat lezárását követően elvesztette létjogosultságát, öncélúvá vált.
Kis túlzással, annyi a tevékenységük, hogy kiállítanak két számlát évente, egy bérleti díjról szólót a MOHU-nak, és egy másikat a kukásautók után az STKH-nak. Közben ott áll közel 2 milliárd forint a számlájukon – mondta az alpolgármester.
Ezt a pénzt a társulásban tagként szereplő önkormányzatok kapnák meg, Szombathely például 763 millió forintot, Körmend 116 milliót, Kőszeg 111 milliót, Szentgotthárd 86 milliót. De a kisebb önkormányzatok is jelentős összeget kapnának. Vasszécseny például 14 milliót, Lukácsháza 10 milliót, Egyházasrádóc 12 milliót.
Horváth Attila példaként említette Vátot, ahol 7,5 millióból szeretnék megújítani a közvilágítást, a település 6,5 milliót kapna, ha kilép a társulásból. Csak hogy érzékeltessük mekkora összegről beszélünk: a versenyképes járások programjának éves kerete eredetileg 500 millió forint volt, a társulásban pedig 1700-1800 millió forint áll.
Az alpolgármester szerint a Társulás megszüntetése lenne a legegyszerűbb megoldás, de ezt a több a Társulási Tanácsban szavazati joggal rendelkező polgármester biztosan nem támogatná, miközben ezek a polgármesterek sem tudják megmondani, hogy mivel foglalkozzon a jövőben a Társulás. Volt, aki a zöldhulladék kezelésében gondolkodik, viszont annak a lakossági része koncessziós tevékenység.
Érvként hangzott el, hogy fent kell tartani a Társulást, mert az új kormány átalakítja a hulladékgazdálkodás rendszerét, de erről még semmilyen információt nem tudunk. Jelenleg nincsenek Európai Uniós pályázatok sem. Arra fenntartani egy apparátust, hogy hátha lesznek majd egyszer pályázatok, az pedig pénzkidobás.
A pályázatokat végig is vitte a Társulás
A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2009-ben alakult 127 Vas megyei önkormányzat részvételével. A cél az volt, hogy az önkormányzatok összefogva induljanak az uniós pályázatokon. Ez sikerült is, a 2015-ig terjedő időszakban több pályázatot nyertek.
Hét új hulladékudvart alakítottak ki Bükön, Körmenden, Őriszentpéteren, Rábahídvégen, Répcelakon, Szentgotthárdon, Szombathelyen. Kőszegen pedig a meglévő hulladékudvart fejlesztették. Mintegy 80 szelektív hulladékgyűjtő szigetet hoztak létre, és több településen elindították a szelektív hulladék zsákos gyűjtését.
Szombathelyen, a Söptei út mellett pedig megépítették a hulladékválogató üzemet Négy évig tartó ámokfutás, több mint százmilliárd forint eltapsolása után a teljes hulladékgazdálkodást elnyeli egy érdekcsoport 2021. March 22. 15:05 , ahol szelektálják, csomagolják, majd újrahasznosításra szállítják el a feldolgozott hulladékot.
Azóta viszont nincs új pályázat, a hulladékgazdálkodást pedig 2023. január 1- óta a MOHU Zrt. irányítja állami koncesszióban. A szombathelyi városvezetés szerint nincs értelme fenntartani a Társulást, amiben ráadásul közel kétmilliárd forint áll. Az ebbők az önkormányzatokra jutó részösszegek az alábbi, lapozható táblázatban találhatóak.
Megkerestük néhány érintett település polgármesterét azt tudakolva, miért tartja fontosnak a Társulás további működését, hogyan látja a Társulás jövőjét, mi a véleménye Szombathely kilépéséről.
Huszár Gábor (Szentgotthárd): A kilépés sem jogilag sem etikailag nem állja meg a helyét
Szentgotthárd polgármestere kérdésünkre azt mondta, az önkormányzat a Társulás további működése mellett áll. Mint mondta, biztos, hogy lehet javítani a működésen, úgy véli, országosan is példaértékűek voltak az eredmények a hulladékgyűjtés, kezelés és fejlesztés területén. De az is biztos, hogy a jövőben is komoly feladatai lesznek a Társulásnak - mondta.
Huszár Gábor szerint Szombathely egyoldalú kilépése sem jogilag, sem etikailag nem állja meg a helyét. Mint mondta, az nem úgy megy, hogy valaki szembemegy a többi 126 önkormányzat akaratával, keresik a jogi lehetőséget.
Szabó Barba, Körmend: Egyelőre kivárunk
Körmend polgármestere, Szabó barna azt mondta, egy ilyen fontos ügyben a képviselő-testületnek kell döntenie. A jövő hét elején lesz a Társulás közgyűlése, azt megvárják, ha szükséges, utána összehívják a képviselő-testületet. Körmendnek 116 milliós a vagyonrésze a tulajdoni arány szerint a Társulásban, ezért a város önkormányzata jelenleg a kivárás álláspontján van - mondta Szabó Barna.
Németh Sándor, Bük polgármestere: A Társulás nem okafogyott szervezet
A májusi szombathelyi közgyűlés előtt Németh Sándor, Bük polgármestere küldött egy, 11 polgármester által aláírt levelet a szombathelyi városházára, amiben a kilépés ellen érveltek. Németh Sándor Lapunk kérdésére most azt írta, a Társulással több fontos és szép projektet hajtottak végre, amelyek közül a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés komplex rendszerének a kialakítása volt a legfontosabb. Ami magába foglalta a szombathelyi hulladékválogató, továbbá a megyét lefedő hét hulladékgyűjtő udvar építését, valamint a hozzájuk kapcsolódó géppark beszerzését és működtetését.
Fontos cél volt még a bezárt települési hulladéklerakók rekultivációját elősegítő pályázat megvalósítása, amely 12 települést érintett. A projektek megvalósítása hozzájárult az Európai Unió által megfogalmazott és hazánkkal szemben elvárt környezetvédelmi előírások teljesítéséhez. Ez a települések ilyen típusú összefogása nélkül nem tudott volna megvalósulni - írta.
A társulás jövőjét pozitívan látja, úgy véli, a hulladékgazdálkodási rendszert várhatóan át fogja alakítani a mostani kormány. Ennek ismeretében egy már meglévő társulás könnyebben tud valós célok mentén újabb projekteket megvalósítani, mint egy nem létező.
A feladatok között lehetnek az önkormányzatok számára kötelező feladatok is, amelyek végrehajtása együttműködésben könnyebb lesz, mint külön-külön. A Társulás tehát nem okafogyott szervezet, hanem egy élő együttműködés, tehát érték. Ebből Bük Város Önkormányzata nemhogy nem szeretne kimaradni, hanem aktívan részt kíván venni annak erősítésében.
Mint fogalmazott, a Társulás önkéntes, bármely tag kiléphet belőle. A Szombathely által megfogalmazott indokot, mely szerint "okafogyottá vált a társulás", a tanács többi tagja nem osztja és ezt a véleményt a legutóbbi tanács ülésén meg is fogalmaztuk. Kijelentette, hogy a Szombathely kilépését elhatározó közgyűlési döntés úgy született meg, hogy a város a szándékát előzetesen nem jelentette be hivatalosan a társulási tanács felé, illetve nem vizsgálta meg azt, hogy kilépésük milyen hatással van a társulás további működésére. Tárgyalni fogunk Szombathellyel a kilépés körülményeiről, amire a szombathelyi közgyűlés az ő részükről felhatalmazta dr. Nemény András polgármester urat - írta Németh Sándor.
Zsolnai Zoltán polgármester, Vasszécseny: Jelentős eredményeket ért el a Társulás
Zsolnai Zoltán úgy gondolja, hogy a Társulás az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Komoly forrásokat sikerült bevonnia és a korszerű hulladékgazdálkodási technológiák kialakítására, illetve alkalmazására fordítania.
Mint írta, a Társulás egyik fontos célkitűzése a településeken keletkező zöldhulladék elhelyezésének és lehetőség szerinti helyi hasznosításának megszervezése. Ennek eredményeként az önkormányzatok érdemi bevételhez juthatnak, miközben a lakosság számára magas színvonalú, szakszerű szolgáltatás biztosítható. Ez különösen fontos, hiszen a zöldhulladék kezelése jelenleg szinte minden településen gondot jelent.
Egy ilyen jelentős közfeladatot ellátó szervezet működését nem befolyásolhatja egyetlen település pillanatnyi pénzügyi nehézsége. A jelenlegi források kivonása rövidtávon vonzó megoldásnak tűnhet, ugyanakkor a Társulás hosszú távú szerződéses kötelezettségekkel rendelkezik a működtetésre vonatkozóan, amelyek teljesítéséért valamennyien felelősséggel tartozunk.
A polgármester meggyőződése, hogy a jövőben felszabaduló pénzügyi forrásokat az eddigi rendszeres Önkormányzati támogatások mellett, inkább további fejlesztésekre, illetve pályázatok önrészének biztosítására kellene fordítani. A lakosság joggal várja el tőlünk a szolgáltatások magas színvonalú biztosítását és a közös források felelős, átgondolt felhasználását.
Zsolnai Zoltán véleménye szerint a várható jogszabályi változások után a települések önállóan egyre nehezebben tudják majd ellátni hulladékgazdálkodási feladataikat. A hatékony működés és a gazdaságosság érdekében az együttműködés, a társulási forma a jövőben még inkább felértékelődik.
(A cikk fotói a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzat Társulás által felépített hulladékválogatóban készültek.)
