Ez az MTI-n ma leközölt grafikon különösebb magyarázatot nem is igényel, szemléletesen mutatja, hogy az elmúlt években, 2013-ig bezárólag a magyar egyre kevesebb és kevesebb húst fogyasztott. Igaz ez az állítás a szárnyasra és disznóhúsra külön-külön is.
A grafikonból kiolvasható, hogy 2006-ban a baromfihús fogyasztása hirtelen megugrott, évi több mint 30 kilóra, aztán az elkövetkezendő években visszaesett, 25 kg/ év alá csökkent. Ami érdekes még, hogy 2009 óta szinte statisztikai hibahatáron belül egy szinten mozgott a sertés és baromfihús kg/ évi összesített fogyasztása. Egyre inkább az a tendencia, hogy közel ugyanannyi disznóhúst és szárnyast eszünk.
A kérdés már csak az, hogy miután idén januártól drasztikusan lecsökkentették a disznóhús áfáját, hogyan módosul majd ez a tendencia. Gyaníthatóan évtizedek óta először a sok disznó szárnyast győz...
De hogy állunk a marhával?
Ennek megválaszolásához a KSH adatbázisában kutattunk.. Eszerint 2005-höz viszonyítva 1 kilogrammal (30 százalékkal) csökkent az egy főre jutó marhahúsfogyasztás, amit viszont ellensúlyozott az ugyanilyen mértékű növekedés az egyéb hús (juh, ló, kecske, házinyúl, vad) kategóriában. A marhahústermelés egyébként 2007 óta folyamatosan csökken, 2013-ban éves viszonylatban 7,5 százalékkal esett vissza. A marhahúsimport mintegy 6 százalékkal maradt el 2012-höz képest, az export közel 2 százalékkal mérséklődött.
Egyébként, ez is kivehető a statisztikai adatokból, a halfogyasztás az elmúlt években szintén kissé mérséklődött.
Mit eszünk többet, ha kevesebb húst fogyasztunk?
2000-2013-as időszakra lebontva átböngészhetjük a magyarok élelmiszer-fogyasztásának teljes alakulását is. Ennek fényében egy lassan csökkenő, aztán stagnáló tendencia figyelhető meg.
Magyarországon az egy főre jutó összes élelmiszer-fogyasztás egyébként 2013-ban 615 kilogrammot ért el, ami a teljes népességet figyelembe véve naponta átlagosan közel 2 kilogramm élelmiszert jelent. Ez a mennyiség ugyanannyi, mint egy évvel korábban, azt megelőző öt év átlagához képest ugyanakkor 4,3 százalékkal kevesebb.
Ugyanakkor az összes élelmiszer-fogyasztás több mint egyharmadát képező állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás) együttes fogyasztása éves összehasonlításban átlagosan mintegy 4 százalékkal csökkent, míg a növényi termékeké (liszt és rizs, burgonya, zöldségfélék és gyümölcsök, egyéb növényi eredetű élelmiszerek) közel 3 százalékkal nőtt.
2013-ban folytatódott a zsiradékfogyasztás mérséklődése (1,5 százalékkal), ugyanakkor, 4 éven keresztül tartó csökkenés után, kismértékben (2,5 százalékkal) emelkedett a cukorfogyasztás.
