A 2023-as minimálbér- és bérminimumemelésről szóló megállapodásban szerepelt, hogy amennyiben az inflációs prognózisnál várhatóan magasabb lesz a fogyasztói árindex, akkor félévkor a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy egy esetleges évközi minimálbér-, illetve bérminimum-emelésről egyeztessenek – emlékeztet a 24.hu.
Akkoriban 15 és 18 százalék közötti éves inflációval számolt a kormány, és bár január óta fékeződött hajszálnyit az infláció, de még mindig elég magas – januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, áprilisban 24 százalékos drágulást mért átlagban a Központi Statisztikai Hivatal.
A statisztikai hivatal első félévi inflációs adatai július 7-ére várhatóak, a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése június végére.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert azt mondta a lapnak, hogy a bérmegállapodás szerint nemcsak az inflációs adatokat kell figyelni, hanem azt is, hogyan alakul a bruttó hazai termék.
Most éppen technikai recesszióba került az ország, de az éves várakozás még mindig pozitív. A második negyedévi KSH-s GDP-adatok augusztus 16-ára, illetve szeptember 1-jére várhatóak csak, az MNB június végi inflációs jelentésében viszont lesz GDP-adat is.
Március végén azt írta a jegybank, hogy a GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal bővülhet. Érdekvédőként úgy gondolja, hogy ezt a prognózist kellene alapul venni.
Ami az egyeztetést illeti, automatizmusra számít, vagyis arra, hogy sor kerül rá. Ha mégsem így lesz, akkor a szakszervezet kezdeményezi az egyeztetést.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) amúgy is több témában ülésezik, ez is napirendre kell hogy kerüljön az év közepén – mondta.
