A 10-15 évesek egy átlagos hétköznapon közel 2 órát, hétvégenként pedig majdnem 3 órát töltenek a világhálón, derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) tavaly őszi kutatásából.
Mint az kiderült, a gyerekek médiafogyasztásában a különböző eszközök és platformok használata gyorsabban változik és tolódik el az új technológia irányába, mint az idősebb korosztályokban. A kutatásban megkérdezett családok többségében a saját okostelefon a felső tagozat elérésével jelenik meg a gyermekek életében, jelentős részük az alsó tagozat és a felső tagozat határán kapja meg első mobiltelefonját.
Az internetezésre megengedett napi időtartamon kívül igen erős egyéb jellegzetességek is megfigyelhetők az egyes korosztályokban. Óvodáskorban internethasználatról és online játékokról alig beszélhetünk, az ő életkorukban még a hagyományos játékoké a főszerep. Ebben a korban az internetezés szinte kizárólagos célja, hogy kedvenc meséiket és rajzfilmjeiket megtekintsék – elsősorban a YouTube-on, illetve néhány meseoldalon.
Az alsós gyerekeknél ezzel szemben már megjelennek az online játékok, de azért még viszonylag erős szülői felügyelet mellett. A 6-11 évesek mindennapjaiban a gyermekfilmek mellett már nagyobb mértékben jelen vannak a rövid, színes, vicces videók és az online játékok – lányoknál inkább öltöztetős, állatos, gondoskodásra épülő játékok, a fiúknál pedig a Minecraft és a Fortnite. Ugyanebben a korosztályban az internetezés évfolyamról évfolyamra egyre komolyabb szerepet tölt be az oktatásban és az idegennyelv-tanulásban. Náluk jelenik meg gyakrabban a közösségimédia-használat, azon belül is most már inkább a TikTok, mint a Facebook.
A 10-15 évesek korosztályában virágzik a közösségi média, az internetezés fő tevékenysége a Facebook-, az Insta- és a TikTok-profil ellenőrzése, posztolás, Messenger-üzenet-váltás. Háromból ketten fent vannak a Facebookon, de már erős a TikTok-jelenlét is, minden második-harmadik gyerek „tiktokozik”. A felsősök körében az internetezés már nem csupán a közösségi médiát, a tanulást, az idegennyelv-oktatást szolgálja ki, de jó eszköze a távoli rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartásnak is.
Mitől tartanak a szülők és a pedagógusok?
A digitális eszközök, a közösségi média és a televíziókészülék használatának előnyeit és hátrányait nagyjából azonosan látják a szülők és a pedagógusok. Az NMHH és MEME kutatásában megkérdezettek egyetértenek abban, hogy a tévézés és az internetezés kontrollált körülmények között – értve itt a tartalomválasztást és az időtartam- korlátozást – előnyére is válhat a gyerekeknek, főleg az iskolásoknak.
A felső tagozatos diákok szülei szinte valamennyi fenyegetéssel kapcsolatban érzékenyebbek, aggódóbbak, mint az alsó tagozatosok szülei. Ők már lényegesen gyakrabban tapasztalták meg, hogy gyermekeik időnként nem kívánt tartalmakkal találkoznak (16%), illetve az internetes zaklatásnak vannak kitéve (17%). 10 százalékuk már arról is beszámolt, hogy gyermekük jelszavát ellopták vagy profilját feltörték. Ezzel egybehangzóan leginkább a gyermekeiket érő zaklatásoktól, agresszív, szexuális tartalmak jelenlététől félnek, de tartanak attól is, hogy gyermekükben internetes függőség, addikció alakul ki.
A szülők, a tanárok és az óvodapedagógusok egyöntetűen a mozgásszegény életmódban, a fizikai aktivitás csökkenésében, ezáltal a gyerekek testi-fizikai állapotromlásában látják a fő kockázatot. A megkérdezett szülők 38-44 százaléka tart ettől a veszélytől, míg a tanárok, pedagógusok sokkal aggasztóbban ítélik meg a kérdést, 62-78 százalékuk osztja ezt a véleményt.
