Az tényleg kuriózum, hogy ha ezután egyiptomi vagy ókori római műemlékek felfedezéshez támad kedvünk, nem kell messzire utaznunk, hiszen Szombathelyen Isis templomában és körülötte az üvegvitrines múzeumi szárnyban európai színvonalú ókori vallástörténeti tárlat nyílt, ahol közel ezer műkincs látható. A hivatalos protokollt megelőzve délelőtt, verőfényes napsütésben mi is körbejártuk, és Sosztarits Ottó régész jóvoltából alaposan be is avatódtunk. És nem túlzás: a video-installációkkal is operáló, jórészt eredeti – felbecsülhetetlen értékű – műtárgyakat felvonultató tárlat igazi kincs lehet a városnak.
Múltidézés - egyszer volt egy ciki Iseumunk
Az Iseum legújabb-kori története 2001-ig nyúlik vissza, amikor is a régészek megkezdték itt az ásatásokat. Kezdjük talán ott – idézte fel az ásatásokat irányító Sosztarits -, hogy 2000-ben mi volt itt: gaz, szétdobált palackok, beázott tető, bezárt kiállítás, ahol a vitrinek ráztak, és hetente kétszer törtek be. A korábbi, erősen amortizálódott betonmonstrum (amit szintén Iseumnak hívtak) szentéllyé alakítására az akkori városvezetés 2007-ben pályázott, sikerrel. A befejezésre azonban 2011 nyaráig kellett várni.
Mit láthat mostantól a turista?
Amikor belépünk (a szentkerület északi oszlopcsarnokába, a bejárattól jobbra római uralkodókkal nézhetünk farkasszemet, akik Savaria történetében Isis-Serapis kultuszának elterjedésében szerepet játszottak. Nem véletlen, hogy a központba Hadrianus került, aki maga is Isis-hívő volt. Az ő császársága idején épült a szombathelyi kőszentély. Beljebb a szentély homlokzatának eredeti márványdomborművei hívják fel magukra a figyelmet.
Az első két egybenyitott cellában az Isis-kultusz előzményeit és eredetét láthatjuk. A kiállított tárgyak többsége az egyiptomi vallásosság emlékanyagához tartozik. Amikre felfigyelhetünk: élőket és holtakat óvó amulettekre, skarabeuszokra, Osiris-kisplasztikákra. Mellettük a szentélyben pedig egykor állt építészeti emlékeket, oszlopokat, faragott és feliratos kőemlékeket találunk.
Időszalag római érmékkel
A harmadik cellában a római császárkor négy évszázadát felölelő időszak jellegzetes tárgyi emlékei sorakoznak, időrendben. Az alatta lévő éremvitrinben a szentély kutatása során előkerült több mint 2100 római kori pénzérme darabjai kaptak helyet. A cellák további sorozatában a Isis-szentélyből származó régészeti leletek közt bogarászhatunk.
Negyedik cellában az Iseum és környékének korai történetéről tanúskodó leletek kerültek – az első századtól. A cellával szemben pedig Isisnek szentelt fogadalmi oltár kapott helyet.
Az őstemplomról
Közben azt is megtudjuk: a legkorábbi savariai Isis-szentély fából és vályogból épült. (A városalapítás után két évtizeddel, amikor nem voltak még kiépített utak, mindenki abból dolgozott, amije volt.)
A cella bejáratánál páratlan szépségű és jelentőségű freskótöredékek vannak, melyek hűen érzékeltetik a közel kétezer éves szentély egykori díszítettségét. A két legfontosabb falfestménytöredék kapott itt helyet: Isis istennő jelképét, a sistrumot tartó papnő életnagyságú alakja, és vele szemben egy másik papnő, aki kisméretű edénykét fog a kezében.
Ebben a korai időszakban az Iseum közvetlen környezetében műhelyek működtek, amelyekben főként bronzöntéssel, textilfeldolgozással foglalkoztak.
Az építkezés emlékei - habarcsba ragadt fibula
A Krisztus utáni második század elején aztán a korai szentély szomszédságában lévő épületeket lebontották és a telkeket összevonták. Itt épült fel a 42 méter hosszú, nagyjából 74 méter hosszú szentkerület, a mostani Iseum eredetije. A vitrinekben megszemlélhetjük az építkezés eszközeit, például a falfestéshez használt festékes tálat és bronzserpenyőt. De izgalmas lelet a habarcsba belepottyant fibula (ruhakapocs), amit valószínűleg egy építtető viselhetett.
Az ötödik cellában az Isis templom építészeti és falfestményeinek ékességei, faltöredékek, párkányzatot díszítő antefixek mellett a szentélyben őrzött egykori kultuszemlékek, valamint a mindennapi élet tárgyi emlékei kaptak helyet. Külön kis szépség Serapis kisméretű szobrának fejtöredéke.
Iseum kútja - és lerombolása
Valódi régészeti szenzációval szolgált a szentély kútjának 2002-es megtalálása. A korsók mellett ugyanis ebből a kútból olyan tárgyak kerültek elő, melyek a legritkábban szoktak ilyen helyeken felbukkanni: a lebontott szentély helyén létesült egykori késő római temető lakóinak exhumált csontjai és síremlékei.
A következő, szám szerint hatodik cella az Iseum késői (kr. u. 4. századi) történetét, a lebontást követően a templom helyén létesült keresztény temető emlékeit mutatja be. A cellába lépve egy késő-római csontvázas sír rekonstrukciója és tipikus késő római sírleletek láthatóak. További vitrinekben a szentély pusztulásának és lebontásának emlékanyagai mellett jellegzetes sírmellékletekkel ismerkedhetünk meg. Láthatunk itt Krisztus-monogrammal díszített ólombullákat, vagy ókeresztény jelképpel ellátott leánykagyűrűt. Ezek jól mutatják, hogy az egykori pogány szentély helyén, annak lebontása után már a keresztények által is használt temető létesült. Emellett - ez a tárgyi emlékek sokaságából is kitűnik - a területet évszázadokon keresztül kőbányának használták.
Ezt követően az Isis-kultusz tágabb összefüggéseit bemutató részek következnek. Szemben a cellákkal egy kemencére hajazó, kisméretű, rekonstruált kápolna is helyet kapott, amely különös, szakrális emléket őriz, Savaria fából és kőből épült, déli erődfalának villámsújtotta része fölé emelték a rómaiak. (A villámlást ugyanis Jupiter főisten megnyilvánulásának tartották.) A kápolna oldalán ma is olvasható a három betűs rövidítés: FDC (Fulgur Dei Cindita) vagyis villámcsapás helyén létesítve. Az aljában pedig a régészek kecskegida csontjait találták.
A hetedik cellában a hivatalos szertartásosság leleteivel ismerkedhetünk, majd a nyolcas cellában az egyéni vallásosság emlékei kaptak helyet. Míg a hivatalos kultuszok középpontjában a tizenkét római főisten, valamit a császárok vallásos tisztelete állt, addig a magánemberek személyes vallásosságában az egyéni boldogulás, a termékenység, a testi-lelki jóllét, ősök tisztelete. Láthatunk egy kis házi szentélyt is, benne istenszobrocskákkal, mécsesekkel, apró fogadalmi ajándékokkal. A bajelhárító eszközök közt feltűnik fallosz alakú amulett, istenneves gyűrűk, fityiszt mutató borostyánkő-faragvány is.
Végezetül a környező tartományok kultuszaiból is kapunk egy röpke áttekintést. Például a Duna-vidéki lovasistenség, a thrák lovas hérosz, Magma Mater-Kybele, Sabazios vallásos tiszteletének kifejezői is feltűnnek. A kiállítás hátralévő részében pedig Sivanus, Mercurius és Mithras rejtélyes kultuszaiba is bepillantást nyerhetünk.
A legbecsesebb tárgyak
A leletek sorában kiemelt helyet foglal el - a kiállítás vége felé, üvegvitrinben látható - az 1831-ben a Sopron megyei Egyed község határában előkerült arany- és ezütberakásos bronzkancsó és serpenyő. A feltehetően alexandriai eredetű tárgy a római vallásosság legbecsesebb magyarországi műemléke.
Az épületszárny legvégén egy Isis-Serapis-kultusz szertartásainak elképzelt jelenete látható. A feldíszített, monumentális Apisz-bika rekonstrukció egykorú ábrázolások, főként a pompei Iseumból származó falfestménytöredékek és római domborművek alapján készült.
A központi rész, az Isis szentély is megtekinthető, amely a római korban az istenség lakhelyeként tisztelt, kizárólag a beavatás papi fokozatát elnyertek számára volt látogatható (ahol az ígéretek szerint, pár héten belül egy 21. századi misztikus hang és fényelemek által felidézett látomásszerű jelenet során Isis papnővel is találkozhatunk).
Az interaktív gyerekfoglalkoztatóra még pár hetet várni kell
Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház vezetőjétől, Csapláros Andreától a tárlatvezetés végén megtudtuk, hogy a kiállítás anyaga még nem teljes, mert a fogadóépületben Szentléleky Tihamér (az első nagy ásatásokat ő végezte, 1955-61 között) családi hagyatékából szeretnének egy ásatástörténetei kiállítást is rendezni. Emellett rövidesen, pár héten belül elkészül egy gyerekfoglalkoztató rész is, ahol például fakockákból felépíthető lesz az Iseum, de lesz egy fekvő érintőképernyős attrakció is, ahol a kölykök ásatásokat tudnak majd végezni.
A kiállítás holnaptól már látogatható, további információk az Iseum honlapján.
