Magyarországon már réges-rég a múlté volt, amikor Csehországban még sugározta adását a bátran legendásnak nevezhető Szabad Európa Rádió, amely idén ünnepelhetné 65. születésnapját. Az adó, amely jelentős szerepet játszott a szabad gondolatok terjesztésében a totalitárius országok területein, ugyanakkor néhányszor hamis reményeket táplált az ott élőkben (1956 Budapest, 1968 Prága). Annak idején, az 50. évfordulón személyesen köszöntötte az adó vezetőségét Václav Havel köztársasági elnök és Pavel Tigrid volt cseh kultuszminiszter, egykori alapító tag.
A rádióadót az Egyesült Államok kormánya hozta létre 1949-ben, és a következő évben kezdte meg sugárzását Magyarország és Csehszlovákia területére. A nyolcvanas évek végén a rádió nyilvánosságra hozta azok névsorát, akik aláírták a Charta’77 dokumentumát, amelyben elutasították a kommunista diktatúrát. Ettől kezdve a csehszlovák titkosrendőrség az addiginál is intenzívebben kezdte zaklatni az aláírókat.
Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a rádió ugyanígy beszámolt annak idején a
Lánchídi csata
néven elhíresült március 15-i budapesti összecsapásokról, ugyancsak név szerint felsorolva a súlyosabb büntetésben részesült személyeket. Hasonlóképpen tudósítottak minden tüntetésről és megmozdulásról, amelyekről a hivatalos hírközlőszervek mélyen hallgattak, vagy megtévesztő és manipuláló információkat hoztak nyilvánosságra. A rádió jelentős szerepet töltött be a rendszerváltást közvetlenül megelőző években is.
De nem csak a politika miatt szerették a rádiót. A Forgószínpad című műsor olyan volt, mint a Kossuthon a vasárnapi Déli Krónika utáni 30 perc alatt a Föld körül, csak éppen színesebb, izgalmasabb, és főleg a szocialista blokkban tiltott témákról. Na és a Tinédzser parti!
A mikrofonnál és a lemezjátszónál Cseke László!
- van-e valaki ötven felett, aki e mondatot nem ismeri? Itt játszották nem egyszer B.B. Gábor slágerét, a Nyet-nyet szovjet-et (Soviet jewellery), amely dal ma is megállja helyét. A zenész önmaga is megérdemelne egy írást...Sajnos, Magyarországon az első szabad kormány (persze amerikai egyetértéssel) beszüntette az adást, arra hivatkozva, hogy immár beköszöntött a demokrácia – ezt alighanem azóta is sokan bánjuk, és visszasírjuk a régi időket, legalábbis, ami a rádiózást illeti. A rádió székhelye 1989 után sokáig Prágában volt, az egykori Szövetségi Gyűlés épületében, a Vencel-tér tetejénél. Működése természetesen diplomáciai bonyodalmakkal is járt, mivel Amerika támogatásával olyan vidékekre sugárzott, mint Irán vagy Irak – mi több, annak idején az Egyesült Államok által támogatott adások megkezdését maga a cseh kormány is ellenezte!
Ekkor vált nyilvánvalóvá először, hogy a demokrácia sem fenékig szabadság. Mindenesetre tény, hogy a cseh kormány akarata ellenére még sokáig működtek ezek az adások. A 2011 szeptember 11-i terrortámadások után pedig a rádió prágai épületének őrzésére harckocsikat rendeltek ki az épülethez.
Az amerikai kongresszus 1996 óta már nem finanszírozta a rádiót, az említett két adás kivételével. A rádió magyar anyagait a Széchényi Könyvtárban archiválták, az eredeti szalagokat pedig a cseh fővárosban őrzik.
