Az utóbbi egy-két évben mind többször olvashatunk olyan híreket, hogy a fejlett országokban egyre kevesebbet szexelnek. Vajon mi lehet ennek az oka? Hiszen, ha körbenézünk a világban, az online térben, akkor pont az ellenkezőjét látjuk, mindenhonnan ömlik a szex. Konkrét okokat nem tudunk, de a szakértők szerint akad pár magyarázat.
Az egyik, hogy a fiatalok jóval kevesebbet szeretkeznek, mint annak idején a szüleik. Ez betudható a stresszesebbé váló világnak. A folytonos rohanás a magánéletre is kihat, nehezebbé vált az ismerkedés, ezért a legtöbben a húszas éveikben veszítik el a szüzességüket. Ezekre az évekre tehető az első komolyabb párkapcsolat is. Ebből következik, hogy a családalapítás, - már ha vállalják az ezzel járó felelősséget - kitolódott a harmincas évek elejére.
További ok az úgynevezett mamahotel, amikor a korosodó (20-30 éves) fiatalok még mindig a szüleikkel élnek egy fedél alatt. Emiatt persze problémásabb az együttlétek megszervezése is. De az okostelefonok elterjedése sem tesz jót egy kapcsolatnak. A felek sokkal passzívabbak lesznek, és inkább a telefonjukba temetkeznek, nem pedig egymásba. Ez persze minden korosztályban érezteti a hatását.
Henry Greely, a Stanford Jog- és Élettudományi Intézetének igazgatója szerint az évszázad közepén már nem beszélhetünk a megszokott értelemben vett utódnemzésről. Elméletét azzal támasztja alá, hogy a mesterséges megtermékenyítésnek van egy pozitív oldala. A kémcsőben megtermékenyített petesejtet ugyanis szűréseknek lehet alávetni.
A pár napos embrióból mindenféle kockázat nélkül kivehető egy-két sejt. Az olcsó eljárásoknak köszönhetően pedig meg lehet mondani, hogy milyen genetikai állománya lesz a születendő babának. Így kiküszöbölhetővé válnának bizonyos betegségek, és a szülőknek leginkább szimpatikus állománnyal rendelkező embriót ültetik be az anya méhébe. Ez azt jelenti, hogy 60%-os pontossággal lehetne megmondani, ha egy születendő csecsemő átlagon felüli tulajdonságokkal születik-e.
Ha ez nagyon távolinak tűnik, akkor elmondjuk hogy egy kínai biofizikus, Csienkuj He már foglalkozott génszerkesztéssel. A múlt év végén született Lulu és Nana a világ első génszerkesztett ikerpárja. He ugyanis elérte, hogy a kislányok ne legyenek fogékonyak az AIDS kórokozójára.
(Forrás: Qubit.hu)
