Kevés magyar nevét ismeri az egész világ úgy, hogy közben szinte senki sem szeretne a helyében lenni.
Tóth László geológus viszont nem tudományos felfedezések vagy sikeres kutatások miatt került be a történelemkönyvekbe, hanem azért, mert 1972. május 21-én egy geológuskalapáccsal rátámadt Michelangelo több mint 470 éves Pietà szobrára a Szent Péter-bazilikában.
A Pilisvörösváron született Tóth geológusként végzett, majd 1965-ben Ausztráliába disszidált. Az új élet azonban nem úgy alakult, ahogy remélte. Gyenge angoltudása miatt diplomáját nem ismerték el, így egy szappangyárban vállalt munkát.
Római "vakáció"
Néhány évvel később minden előjel nélkül Rómába költözött.
Olaszul sem beszélt, ennek ellenére meg volt győződve arról, hogy ő a feltámadt Jézus Krisztus. Leveleket írt VI. Pál pápának, és többször is megpróbált személyesen találkozni vele, de nem járt sikerrel.
A fordulópont 1972 pünkösdjén érkezett el.
Tóth 33 éves volt, vagyis éppen annyi idős, amennyi a keresztény hagyomány szerint Jézus volt kereszthalálakor. Esőkabátja alatt egy geológuskalapácsot vitt be a bazilikába, majd átmászott az oltárt elválasztó korláton, és azt kiáltotta:
Én vagyok a feltámadott Jézus Krisztus!
Ezután egymás után mérte az ütéseket Michelangelo Pietàjára.
A mindössze néhány percig tartó támadás során körülbelül tizenöt csapással letörte Mária bal karját könyöknél, megrongálta az orrát és az egyik szemhéját. A padlóra több mint száz márványdarab hullott, miközben a döbbent turisták próbálták megfékezni.
Az elsők között egy amerikai szobrász, Bob Cassilly vetette rá magát, miközben mások lefogták a támadót. Akadtak azonban olyan látogatók is, akik a földre hullott márványdarabokat inkább szuvenírként zsebelték be. Az egyik amerikai turista később névtelenül postázta vissza az általa elvitt darabot a Vatikánnak.
Száz darabban
A helyreállítás az egyik legösszetettebb restaurálási munkává vált a művészettörténetben. A szakemberek hónapokig gyűjtötték össze és azonosították a több mint száz apró töredéket, amelyeket carrarai márványpor és speciális ragasztó segítségével illesztettek vissza úgy, hogy a javítás szinte láthatatlan maradjon.
A Pietà nagyjából tíz hónappal később került vissza a bazilikába, és azóta golyóálló üveg védi.
Tóth László ellen ugyanakkor nem emeltek vádat. Az olasz hatóságok arra jutottak, hogy súlyos pszichiátriai betegsége miatt nem büntethető. Közel két évet töltött olasz pszichiátriai intézetben, majd 1975-ben visszatoloncolták Ausztráliába, ahol visszavonultan élt, és 2012-ben halt meg.
És akkor jött a Google...
A történetnek van egy egészen 2026-os utóélete is.
Egy internetes kommentben valaki Toroczkai Lászlót egyszerűen „Tóth Lászlónak” nevezte. Innen már csak egy Google-keresés kellett, hogy újabb abszurd fordulat következzen: a kereső találati összegzése egy időben azt állította, hogy a Pietà-t megrongáló Tóth László Toroczkai László édesapja.
Ez azonban nem igaz.
Toroczkai László valóban Tóth László néven született, és az édesapját is Tóth Lászlónak hívják, ő azonban szegedi ügyvéd, semmi köze a Pilisvörösváron született geológushoz, aki 1972-ben bekerült a világtörténelembe.
Úgy tűnik, néha még a Google is összezavarodik attól, ha egy történetben túl sok Tóth László szerepel.
Források: wantedinrome.com, cmsmc.org.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
