Autóbuszos kirándulásra invitált a szombathelyi MDF szervezet péntek délelőttre, a meghívó alcíme: Mit tervezget a kormány? - igazi botrányszagot lehelt az uborkaszezon párás levegőjébe, aztán kiderült, itt nincsenek tervezgetések, legalábbis 2010-ig biztosan nincsenek.
Nem tolongtak a politikusok
De kezdjük az elején. Miután nagy nehezen megérkezett az MDF szervezet által bérelt busz, helyi konzervatív politikusokkal, újságíró kollégákkal, valamint Katona Kálmánnal, az oeszággyűlés környezetvédelmi bizottságának elnökével szálltunk fel rá. Kedélyes csevegéssel telt a gyenge húsz perc, amíg Nardára érkeztünk, ahol Somogyi Zoltán, a település jelenlegi, Horváth Sándor, korábbi polgármestere és Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke várta lelkes csapatunkat.
Rövidnek indult, de szinte energiaügyi konferenciává fejlődött a polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztató. Miután Gróf István, az MDF megyei választmányának elnöke lefutotta a politikai pr-köröket (az MDF megyei szervezete hívta fel a figyelmet Vas megye környezetvédelmi problémáira, az elmúlt egy évben rengeteg munkát végeztek ennek érdekében, stb.), Katona Kálmán jegyezte meg, hogy a 2006-os választások után a párt könnyen megkapta a környezetvédelmi bizottság vezetését, nem volt túl nagy tolongás a tisztségért.
Megemlítette, hogy nem csak azt sikerült elérniük, hogy a bizottság a Rába-szennyezés és a heiligenkreuzi hulladékégető miatt Szentgotthárdon ülésezzen, hanem azt is, hogy a parlament határozatban állt ki a térség környezetéért. Aztán megemlítette, hogy Szabó Pál, jelenlegi környezetvédelmi miniszter bizottsági meghallgatásán azt mondta, az energiatermelésben számítanak a hazai lignitre is. Azért hozzátette, a miniszter nem szólt a Narda környékén lévő lignitről, hihető, hogy az észak-magyarországi bányákról beszélt, hiszen az ott bányászott barnaszenet feldolgozó mátrai erőművet a közelmúltban fejlesztették.
Ismét MDF-piac
„A farkas a kertek alatt van” – figyelmeztett Kovács Kálmán, a párt azonban semmi esetre sem támogatja a Vas megyei lignitbányászatot. A barnaszén már több tízezer éve a föld alatt van, megvárja az utókort. Az MDF inkább az energiatakarékosságra koncentrál, hiszen Magyarország kétszer annyi energiát használ, mint Ausztria, így vannak lehetőségek a takarékosságra. Akár az is, hogy az országgyűlésben nem kellene az olykor jelen lévő 21 embernek hatezer lámpát működtetni.
Az MDF ezért újra piacot nyit, most az energiatakarékos izzók kedvéért, amelyeket a piaci ár feléért lehet majd megvásárolni náluk. Ezen kívül támogatják a megújuló energiaforrások alkalmazását, első helyen a geotermia szerepel, ennek kivitelezésére azonban nincs állami támogatás. A szélerőművekre már van, ott viszont nem egyértelmá a szabályozás, ráadásul technikai problémát is jelent, hogy szélcsend esetére hogyan és hol tárolják el az energiát. Megoldást jelentene a vízierőművek használata, mondjuk a Kárpátalján működő erőművek közül lehetne az egyikkel szerződni erre a feladatra.
A szélerőművekre azonban égető szükség van, újabb gond viszont, hogy az áramszolgáltató csak nehezen akarja átvenni az itt termelt energiát. Lényeg, hogy a párt őszre komoly konepciót vár a kormánytól, amely megoldja az energiatárolás és a szélerőművek engedélyeztetése körüli visszásságokat. Hasonló a helyzet a biomassza erőműveknél is, a megújuló energiaforrások alkalmazásához viszont adottak a törvényi keretek, ráadásul vállalkozói alapon gazdaságosan működtethetők.
Alkudoznak a széndioxid kvótára
Magyar József, a párt szakpolitikusa ugyanezeket a témákat boncolgatta, hozzátéve, hogy Brüsszelben éppen most zajlik a széndioxid kibocsátási kvóta alkudozása. Hazánk ugyanis kevesebb széndioxidot bocsát a levegőbe, mint tehetné, így a kvóta fennmaradó része értékesíthető. Azt még nem tudni, a kvóta számait melyik év adatai alapján határozzák meg, Magyarországnak az lenne a jobb, ha 1990-et vennék figyelembe. Akkor ugyanis működtek még a szocialista nagyipar vállalatai, amelyek rendesen leterhelték a levegőt. Magyar József szerint, ha az 1990-es adatokat veszik alapul, hazánk 250 milliárd, ha a 2005-ös évet, 70 milliárd forint bevételre számíthat.
Az MDF-nek az a javaslata, hogy az összeget a lakások utólagos energiafelújítási programjába kell beforgatni, ami később komoly megtakarítással járna. Ugyanis az az energia a legolcsóbb, és az terheli a legkevésbé a környezetet, amit nem használnak fel.
A szakpolitikus részletezte a szélerőművekkel kapcsolatos gondokat is, az általuk termelhető energiát 330 MW-ban maximálták, pedig több szélerőműnek is megvannak az engedélyei. Vépen további három szélkereket terveznek, és Peresznyére, Répcelakra is van engedély. A vállalkozó azonban addig nem állítja fel az erőműveket, amíg nincs a kezében biztosíték, hogy az áramszolgáltató át is veszi tőle a megtermelt energiát.
A áramszolgáltató az akadály
Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke a lignitbánya veszélyeit hangsúlyozta, mivel rengeteg talajsebet okozna a térségben. Megemlítette, hogy Pornóapátiban az osztrákokkal közös beruházásban működik már egy biomassza erőmű, és ő is a szélerőművek mellett tört lándzsát, mondván, Ostffyasszonyfá és Vépen 26-26 erőműből álló parkra van engedély, a szolgáltatónak azonban nem érdeke, hogy átvegye, mert a paksi atomerőműből olcsóbban vásárolhat áramot.
Somogyi Zoltán, Narda polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Rendezési Terv módosítása elviekben lehetősget ad a lignitbánya megnyitására, ami tönkretenné a környékbeli településeket. Katona Kálmán viszont arról biztosította a tellepülés vezetőjét, hogy a bizottság rajta van a dolgon, ha gond lesz, akkor kiáltson segítségért. Azért megjegyezte, nem valószínű, hogy 2010-ig bárki is ebben gondolkodna, a jelenlegi politikai helyzet ezt nem teszi lehetővé. Mindehhez Horváth Sándor, korábbi polgármester hozzátette: „csak a testünkön keresztül építhetnek itt lignit erőművet”.
A falu felét ellátná árammal
A kissé hosszúra nyúlt sajtótájékoztató után ismét autóbuszra ültünk, irány a vépi szélerőmű. A véletlenek összjátéka volt, hogy megérkezésünkkor heves szél fújt, a szélkerék azonban állt, lapátja befordítva. Varga Gyula polgármestertől megtudtuk, kisebb műszaki hiba történt, az egyik lapát forgatómotorja állt le, a szakemberek éppen most távoztak, állítólag egy órán belül megérkeznek a szükséges alkatrészekkel.
Itt már csak annyit tudtunk meg, hogy míg a lignitre nemet, a szélerőműre igent mond az MDF. Varga Gyula hozzátette, az erőmű működéséből helyi adó formájában évi ötmillió forint bevétele származik az önkormányzatnak. A szélkerék teljesítménye egyébként akkora, hogy a település 1500 lakóházának felét ellátná elektromos árammal. A jelenlegi szabályozás szerint azonban nem lehet közvetlenül felhasználni az energiát, át kell adni a szolgáltatónak, aki kifizeti az árát az üzemeltetőnek.
Varga Gyula hozzátette még, a szemközti erdőszélen további három, nagyobb teljesítményű szélerőművet terveznek, pontosabban azokra meg is van az engedély. Várják a már korábban említett pontosabb törvényi, jogi szabályozást.
