A szombathelyi, Király utcai képcsarnok régen megszűnt már, talán az utolsó diktatúra bukását sem érte meg. Csinos kis üzlet volt pedig, főleg kortárs festményeket, grafikákat árusítottak benne, de hozzájuthatott itt a vásárló olyan lakberendezési tárgyakhoz, bútorokhoz is, amelyek nem tartoztak az akkoriban mindent eluraló, kommersz kategóriába. Hiába, a bolt mégis megszűnt - mindig nagyobb úr volt a tucatáru -, de a nevét hirdető felirat a mai napig megmaradt.
A kék betűk egészen jól mutatnak most is, nem nagyon koptak meg az elmúlt évtizedek alatt, az igényes magyar turista akár a bolt keresésébe is belefoghat, ha éppen erre jár. Aztán persze nem győz álmélkodni, hogy turkálót talál a helyén.
De vajon mi lehet az oka annak, hogy az illetékesek nem szedegették le a képcsarnok betűit a Király utcai ház faláról? Nyilvánvalóan nem más, mint a fatális nemtörődömségség. Vagy abban bíztak, hogy valamikor mégis feltámad az üzlet, s ezért hagyták a helyükön a betűket? Nem hinném, egyáltalán. Esetleg azt akarták üzenni a polgároknak, hogy régen minden jobb volt? Nem gondolnám, még akkor sem, ha a képcsarnokot még manapság sem érheti semmiféle kritika. Aki ugyanis élt akkor is, s él még ma is, az tudja, hogy régen nemhogy jobb volt minden, hanem szinte minden rosszabb, silányabb, vacakabb volt, mint mostanában, hiába állítják az ellenkezőjét még a rádiós reklám öregurai is.
Ezek a bácsik nap mint nap arról lamentálnak, hogy a nyár meg a tél csak régen volt igazán nyár és tél, hogy valaha nem kellett naptejjel kenegetniük magukat horgászás közben, hogy csak az ő fiatalságuk söre volt belevaló sör, focirangadója az igazi rangadó, s hogy amit abban az időben megcsináltak, az aztán meg volt csinálva. A bácsik természetesen tévednek, összehordanak tücsköt-bogarat, amit ugyanis régen megcsináltak, az zömmel úgy volt megcsinálva, hogy attól koldultunk.
A képcsarnok azonban kivétel, ehhez kétség sem férhet. Még ma is megállná a helyét, sőt egészen biztosan emelné az utca nívóját is. Már csak azért is, mert az egykori üzlet környezetében négy olyan bolt is működik, amelynek még kirakata sincs, mindenféle ragasztmányok borítják az üvegeket. Elég lehangoló képet mutat ez a terület, úgy tűnik, lassan eléri a megemlegetett régi szép idők színvonalát, s előbb-utóbb alul is múlja.
