Kocsis Zoltán és a világszínvonalú Nemzeti Filharmonikusok, így a szombathelyi Bartók Terem nézőteréről megítélve, jó formában vannak. Azon túl, hogy a zongorista főigazgatónak kiegyenesedett bozontos hajzata, súlyos betegségből felgyógyulva, a régi energiával és lendülettel vezényelte tegnap este a válogatott csapatát. Páratlanul precíz, dinamikus, és egyenletes színvonalú koncertet adtak.
Slágerzenével nyitottak, az orosz nemzeti zenei stílus megteremtőjének tartott Glinka Ruszlán és Ludmillája pergős bemelegítésnek bizonyult. Az est legemlékezetesebb blokkja ezután következett: a Sztálin-díjas Hacsaturján Fuvolaversenye meditatívan misztikus romantikus zenéje, Emanuel Pahud, a világszerte ünnepelt és csodált fuvolista szólójával. Az a finomság és érzékenység, ahogy tizennégy karátos fuvolájával bánt, leírhatatlan. Úgy kúszott a muzsika bele a bőrbe, mint a tavaszi szél a vékony kabát alá. A keleti népzenei elemekkel, egzotikus ritmusokkal megbolondított orosz-örmény muzsikát sokáig nem feledjük.
A svájci születésű muzsikus, Pahud mindössze huszonkét évesen lett a Berlini Filharmonikusok első fuvolistája, de szólistaként, kamarazenészként is aktív: körülbelül százhatvan koncertet ad egy évben, és szívesen kalandozik a komolyzenén kívüli műfajok területére is.
Az est második fele aztán negyven perc slágerparádé, Dvořák Újvilág-szimfóniája, megunni ezt sem lehet, szép muzsika, lendületes mestermunka, remek oboistával, hegedű- és csellópárbajjal, tökéletesen kivitelezett előadásban.
Aki lemaradt volna róla, ma este, ha siet, a Művészetek Palotájában még elcsípheti. Feltéve ha bejut, mert Szombathelyen hetekkel a koncert ezelőtt már minden jegy elkelt. (A svájci fuvolista egyébként március 9-én a Régi Zeneakadémia Kamarateremében tart mesterkurzust, amely a közönség számára is nyitott a Zeneakadémia honlapja szerint. Aki szereti a zenét, érdemes lesz sietni!)