Kipihentétek a fáradalmakat?
Még nem egészen, nagyon sok élmény ért bennünket. Közel ötven magyarral voltunk együtt négy napot Koppenhágában, most jönnek-mennek a levelek, megbeszéljük az eseményeket.
A hét elején kaptunk egy e-mailt az alapítványtól, amelyben azt írták, hogy a lányoknak sikerült elkerülniük a letartóztatást. Ennyire durva volt a helyzet?
Tudni kell, hogy a Klímacsúcs idejére megerősítették a dán rendőrség jogait. Tulajdonképpen sima gyanú alapján is őrizetbe vehették az utcán demonstrálókat. Ha valaki egy rendbontó csoport közelébe került, nem biztos, hogy el tudta kerülni a letartóztatást. Mi itthon értesültünk nagyon sok mindenről, arról, hogy milyen kísérleteik voltak a szélsőséges antiglobalista csoportoknak, akiknek nem csak az elveik, az eszközeik is radikálisak.
Adventi hangulat volt a városban
Odakint mi azért másként éltük ezt meg, én úgy éreztem, a rendőri jelenlét a mi biztonságunkat szolgálja. Nem voltam feszélyezve, nem láttam zavargásokat, nem tapasztaltam, hogy polgárháborús állapotok lennének, ahogyan az itthoni sajtó fogalmazott. Én inkább egy kicsit adventi, ünnepi hangulatot éreztem, az emberek vásároltak, az utcai demonstrációk csendben, békésen zajlottak. Bár a magyar aktivisták között is voltak, akik láttak egy-egy letartóztatást.
Nem éreztetek fenyegetést sem? Hogy fognak és bevisznek benneteket néhány órára?
Mi nem. Tudni kell, hogy több tízezres vonulások zajlottak, amelyekbe azért becsatlakoztak rendbontó szándékú csoportok. Ezeket mi igyekeztünk elkerülni.
Mit jelent, hogy voltak radikálisabb eszközök is?
Ők akár képesek elmenni az összetűzésekig is. Megtámadják a rendőröket, kirakatokat törnek be. Például a multinacionális cégek üzleteit. Volt arra is példa, hogy az egyik McDonalds előtt hatalmas védőfalat alkottak a rendőrök, bezárták az üzletet, lekapcsolták a villanyt, mert féltek attól, hogy támadás érheti.
Mi is volt ennek a megmozdulásnak az alapgondolata?
A mi részvételünket a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezte, amely a tagja a Föld Barátai nemzetközi szervezetnek. Eszközeink csendesek, békések nagyon fegyelmezetten végezzük érdekérvényesítő tevékenységünket, akár az utcán vagy a tárgyalótermekben. De az elveinkből mi sem engedhetünk. Amelyek azért radikálisabbak, mint amit a politikai delegáltak képviselnek. Az ő döntéseik között is találunk elfogadhatókat és elfogadhatatlanokat, ez utóbbiaknál tovább mennénk, és valós lépéseket szeretnénk. Valós vállalásokkal, amelyek alól nem lehet kibújni.
Hogyan nézett ez ki a gyakorlatban?
A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld Barátai szervezet meghívására jelentkezett, hogy a Klímacsúcs civilek által szervezett programjain, illetve a szombati napra tervezett Áradat nevű akcióban részt vegyen. Ez szombat délelőtt volt, és két-három órán át zajlott. Kék esőköpenybe öltözve egy vízfolyamot szimbolizáltunk, ami az utcákon hömpölyög. Közel húsz országból, ötezer zöld aktivista vett ebben részt. Nem mondanám, hogy volt rendőri felügyelet, egy-két rendőr volt, akik irányítottak minket, és segítettek, hogy akadálymentes legyen a
hömpölygés
.Kis koreográfiával, zászlókat lengetve, a klímaigazságosság skandálásával haladtunk előre. Magukkal vittük azokat az üzeneteket, amelyek kifejezik az itthoniak reményeit, a klímaigazságtalanságot elszenvedők kívánságait. Az Áradatunk erős volt, akár egy gyors sodrású folyó, amely a Parlament előtti térre érve elmosta a hamis megoldásokat, a helytelen éghajlatvédelmi lépéseket. Klímaigazságosságot követeltünk.
Hogyan került képbe az alapítvány?
A Magyar Természetvédők Szövetségének Vas megyéből a Kerekerdő Alapítvány a tagszervezete, egyébként a Szövetség néhány éve vette fel a Föld Barátai Magyarország nevet is. A szervezésbe mi nem folytunk bele, mi csak jelentkeztünk, mint olyan szervezet, amely évek óta foglalkozik éghajlatvédelemmel is, tájékoztató napokat tartunk, és gyerekeknek írunk ki pályázatokat a klímaváltozás témájában. És azok a szervezetek pályázták meg ezt az utat, akik ilyen munkát végeznek.
Ingyen utazhattunk a városban
Az alapítvány három munkatársa jelentkezett közel egy hónappal ezelőtt, de az egyik kolléganőnk lebetegedett, az utazás előtt egy nappal kerestünk helyette önkéntest, olyat, aki már dolgozott az alapítvány mellett, végül Horváth Gyöngyvérre esett a választásunk. Az alapítvány munkatársaként Szele Zsuzsanna és én utaztunk.
Tudni kell, hogy Balmazújvárostól Miskolcon át Debrecenből, Hajdúböszörményből, Pestről, Pécsről, Győrből utaztak összesen közel ötvenen. A Szövetség budapesti irodája koordinálta az utazás részleteit. Házigazdánk, a Föld Barátai Dánia szervezet nagyon sokat segített, nyilván Koppenhágának és Dániának is nagyon fontos volt a rendezvény. A civil résztvevők számára utazási kedvezményt biztosítottak, mi például ingyen utazhattunk a városban. Így össze lehetett kötni a szakmai tevékenységet a városnézéssel, Helsingörbe is elutaztunk.
Ugye, alapjában véve a széndioxid-kibocsátási kvóták értékesítése, újraosztása ellen tiltakoztatok?
Mi nem csak az utcán demonstrálunk, hanem a tárgyalóasztalnál is próbáljuk az érdekeket érvényesíteni. Bár most jött a hír, hogy több száz civil érvényes belépési engedélyét visszavonták, tehát nem jutnak már be a hivatalos helyszínekre. Holott a Föld Barátai nemzetközi szervezet semmilyen okot nem adott erre. Biztonsági okokra hivatkoznak, gondolom a zavargások és a szélsőséges csoportok miatt. De talán olyan oka is van, hogy nem kívánatos a civilek jelenléte és érdekérvényesítő ereje.
Eközben hamarosan megérkeznek az államfők, két nagyon fontos ország, az Egyesült Államok és Kína is jelezte a részvételét, és az új, megszülető keretegyezmény aláírására vonatkozó szándékát. Azt gondolom, hogy talán egy politikai jellegű nyilatkozat születik, amely a kiindulási pontja lehet a további tárgyalásoknak. Nem tudom, hogy sikerül-e most megegyezésre jutni, ugyanis nagyon komoly ellentétek feszülnek.
A politikusok nem szeretik a civileket
Mi, a Föld Barátai sokat beszélünk most a klímaigazságosságról, ennek egyik eleme, hogy olyan keretegyezményt kössenek, amely kiterjed minden olyan tényezőre, ami oka a jelenlegi klímaváltozásnak, és ez az új szerződés legyen globális. Tehát ne legyen olyan állam, amely nem vállalja ezt. Tudjuk, hogy a korábbi, Kiotói egyezményt éppen azok az országok nem írták alá, melyek a legnagyobb széndioxid-kibocsátók.
Tény, hogy ezek a demonstrációk látványosak, rájuk mozdul a média, de milyen eredményt vártok el tőlük?
Ez is az érdekérvényesítés egyik módja. A szervezet munkája médiafigyelmet kap, és így nagyobb társadalmi támogatottságot is elnyerhet. Szomorú, ami most éppen Koppenhágában zajlik, mert rossz irányba ment el a médiafigyelem. Az a néhány rendbontó társaság olyan képet fest, hogy a zöldek felfordítják az egész várost és cirkuszolnak. Ez nyilván nem tett jót nekünk, de vannak, akik tudják, hogy mi a békésebb zöldek közé tartozunk és komoly szakmai munkát is végzünk. Ők azért hisznek a tevékenységünk eredményében.
És a politikusok felfigyelnek rátok?
Biztos, hogy felfigyelnek, úgy érzem, éppen ezért szorították meg a civil delegáltak jelenlétét a tárgyalótermekben.
De ez negatív hatás…
Igen. De visszatérve a korábbi témára, az utóbbi évtizedekben a fejlett országok szennyezték tele a légkört. Tehát mi vagyunk a felelősek, nem pedig a fejlődő országok, nekik viszont nincsen kapacitásuk a kibocsátás csökkentésére. Az Európai Uniónak, Kanadának, Japánnak, az USA-nak lenne a feladata, hogy tudásukkal, a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiáikkal, pénzügyi támogatással segítsék a fejlődő államokat abban, hogy ők is klímabarát módon éljenek, és tudjanak fenntartható fejlődést elérni. Ez a fejlett országok etikai és pénzügyi felelőssége a harmadik világ felé!
Ki kellene hagyniuk a gazdasági fejlődésnek ezt a lépcsőfokát…
Ugye, tanultunk Kiotóból, ahol nem fektettek le szankciókat, tehát könnyen kibújtak alóla az országok, hiába írták alá a keretegyezményt. A csökkentési folyamat így nem hozott jelentős eredményeket.
Máskor is elmennél ilyen eseményekre?
Említették, hogy legközelebb Mexikóban lesz a Klímacsúcs. Bennünk van a félsz, hogy Mexikóban a börtönök azért rosszabb állapotban vannak, mint Dániában.
A fotókat a Kerekerdő Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.