Szombaton délután a Savaria Múzeum nagytermét énekszó és lantzene járta át, ugyanis Bognár Szilvia adott kis koncertet Kónya Istvánnal egy könyvbemutató előtt. A könyv a maga nemében páratlan, a nevek pedig nagyon ismerősek, vegyük is csak sorjában, kiknek a zenéjére andalogtunk a hűs teremben.
Bognár Szilvia Szombathelyen született, és itt is nőtt fel, tagja volt az Anima Sound Systemnek - ide vonatkozó zenetörténeti mérföldkő: Anima Sound System: ’68.
Pályafutását részletezni hosszú lenne, temérdek formáció tagja, vendégszereplője, szólóalbuma is jelent meg, és sorolhatnánk.
Kónya István lantművész Nagykanizsán született, de a szombathelyi Tanárképző Főiskolán kapott történelem-ének tanári diplomát. További tanulmányait Debrecenben, Hágában végezte, ő az első magyar lantművész, aki lantdiplomával rendelkezik. Hollandiában is élt, 1993-ban a Savaria ’93 Régi Zene Hét művészeti vezetője és lanttanára. Napjainkban is oktat, koncerteket ad. Sokan ismerik Szombathelyen.
Az első lantkönyv
Nem csak egy hangulatos koncertet ültünk végig a múzeum nagytermében, hanem egy könyvet is megismerhettünk, Kónya István három könyvet jegyez a lantok témakörében:
Ez utóbbit mutatták be a közönségnek, és beszélt róla a szerző. Ez egy átfogó, lényegre törő és alapos mű, egyedüli a témakörben, hiszen még senki sem kutatta fel és foglalta össze a lant történetét ilyen precízen. Zenetörténeti érdekességek, komponisták, műfajok, a kezdetektől napjainkig.
A bemutatón Kónya István megjegyezte, hogy szerinte, aki reneszánszlanton játszik, annak ismernie kell a történetét, a kor gondolkodását, hogy miért lett annyi költőnek ihletadó, mitől volt a hangszerek királynője.
A szerző a műfajokat is ecseteli, az éneket, amely idővel már a lantot is gitárra cserélte (pl. Cseh Tamás énekelt versei is ide tartoznak). Jobban nem is mennénk bele, ahogy Kónya mondta: Alaposan írtam meg, sok információval, kétezer szócikkel, hogy a szakma se tudjon belekötni. De benne van az is, amit a költészetnek, a lírának jelentett a legfinomabb hangszer.
