A kötetet szerdán délelőtt Zalaegerszegen, délután pedig Körmenden mutatták be a szerzők, Bóbics László, Unger Richárd, Németh Zsolt és Jóna István. A mű a Zalaegerszegi Atlétikai Club kiadásában jelent meg.
A Körmend 1975-ben, a Zalaegerszeg pedig 1979-ben jutott fel az első osztályba, soha nem estek ki, azóta is tagjai a magyar elitmezőnynek.
A két szomszéd vármegyebéli klub - a csapatok és szurkolóik közötti folyamatos rivalizálásával együtt - mind a mai napig meghatározója a férfi A-csoportos bajnokságnak - írta a kiadványt az olvasók figyelmébe ajánlva Báder Márton, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöke.
Bebes István (Fidesz-KDNP), Körmend polgármestere, aki 1980-tól tizenöt éven át maga is a Körmend kosárlabdacsapatának játékosa volt, ajánlójában úgy emlékezett: a két patinás kosárlabda-fellegvár közötti küzdelmek, a nyugat-magyarországi rangadók a kezdeti időszakban az indulatoktól sem voltak mentesek, amely emlékezete szerint később lecsillapodott és átvette helyét két nagyszerű egyesület közötti nemes küzdelem.
A két csapat egyikéről sem lehet elmondani, hogy "szürke eminenciások", hiszen a vasiak 1987-ben a vidék első bajnoki címét gyűjtötték be, a későbbiekben pedig még két aranyat nyertek, illetve a Budapesti Honvéd, valamint a Szolnok után a legtöbbször - hétszer - nyerték meg a Magyar Kupát. A zalaiaknak sem kell szégyenkezniük, ők négyszer voltak bajnokok és négyszer kupagyőztesek - idézték fel a szerzők.
A két együttes közelsége - a két város közötti távolság mindössze 30 kilométer - további pikantériát ad összecsapásaiknak. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb az 1990-ben egymással vívott bajnoki döntő, amikor úgy nyert 3-2-re a ZTE, hogy mindkét gárda az idegenbeli meccseit nyerte meg - olvasható a visszaemlékezések között.
A több mint 300 oldalas, fényképekkel gazdagon illusztrált könyvben egykori sportolók, csapattagok, sportvezetők és szurkolók visszaemlékezései olvashatók, amelyek összesen negyven évet ölelnek fel.
