Pár napja már cikkeztünk arról 
Kinek jó, ha halálra fagynak a menekültek Körmenden? 2017. January 10. 16:47 , milyen áldatlan állapotok uralkodnak a befogadó állomásnak hívott körmendi táborban. A behavazott sátrakat nem lehet normálisan kifűteni, az ott élő menekültek nem kapnak elegendő élelmet, nemegyszer például disznóhúst osztanak, amit tudvalévőleg a muzulmánok nem esznek meg.
A menedékkérők jogi segítőjeként május óta dolgozik a táborban dr. Nagy Viktor, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, aki a jogterület és az ottani állapotok jó ismerője. Tőle kérdeztük, mi a helyzet most, hogyan viselik a menekültek a hideg napokat, és mit lehet tenni a jobb ellátásukért:
- Meglátásom szerint a Körmendi Befogadó Állomás jól példázza a magyar menekültügy leépülési folyamatát. Az itt tapasztalható állapotok már a tábor megnyitásakor is magukért beszéltek. A tél beköszönte óta azonban mindez fokozottan érzékelhető. A jogi természetű kérdések mellett a menedékkérők szinte kivétel nélkül, minden egyes beszélgetés során arról panaszkodnak, hogy milyen nehézkes ezeknek a sátraknak a kifűtése, mennyire fáznak és rossz az ellátás.
Mínusz 10 és 15 fokban finoman szólva is embertelen ez a bánásmód.
Nagyon nemes gesztus volt a körmendi plébános úrtól, Németh Zoltán atyától, hogy a fagyoskodó menekülteknek még karácsony előtt felajánlotta, hogy napi 24 órában megmelegedhetnek a gyülekezet közösségi házában. Úgy gondolom, ezzel példát mutatott emberségből, és követte a humánum parancsát. Megrökönyödve tapasztalom ugyanakkor, hogy emiatt őt támadások érik, ami számomra érthetetlen.
Sok menedékkérő él az atya által nyújtott lehetőséggel, betartva egyúttal a
Hivatal felé való rendelkezésre állási kötelezettséget
, miszerint 24 óránként jelentkezniük kell a tábor területén. Megjegyeznem azonban, hogy a menedékkérőkről való gondoskodás elsősorban az állam által kötelezően ellátandó feladat, nemzetközi jogi kötelezettség – lenne.
Az Európa Parlament és számos más nemzetközi szervezet bírálta már a magyar államot a menedékkérőkkel kapcsolatos intoleranciája és gyűlöletet támogató intézkedései kapcsán, valamint jó néhány újság, folyóirat, nemzetközi rádió és tv csatorna is beszámolt már az itt tapasztalható jogsértésekről – de úgy látszik, ez sem számít.
Nincs racionális magyarázat, miért kell fenntartani a körmendi tábort
- Információink szerint a körmendi menekülttábornál most arra játszanak, hogy a hét második felében érkezik majd egy ENSZ felügyelő, aki ellenőrzi a tábort, és az áldatlan állapotokat látva azonnal be fogja záratni. Így megszabadulnak tőle, ezért is nem tesznek semmit a körülmények javításáért.
- Erről nem rendelkezem információval. Viszont abból kiindulva, hogy jóval elfogadhatóbb infrastrukturális háttérrel rendelkező befogadó állomásokon üres helyek vannak, ahol ezeket az embereket el lehetett volna helyezni, akár fűtött konténerekben, akár pedig lakásokban és házakban, ennek ellenére itt kell nyomorogniuk, ez számunkra is érthetetlen. Tudok arról, hogy Vámosszabadiban, sokkal jobb feltételek mellett most is több, mint 50 szabad férőhely van.
- A Magyar Helsinki Bizottság jogászaként mit tud tenni azért, hogy az itt rekedt menedékkérőket jobb körülmények közé helyezzék?
- Számtalan alkalommal nyújtottam már be ügyfeleim képviseletében „szálláshely-kijelölés megváltoztatására” irányuló kérelmet, a menedékkérő rossz egészségügyi vagy pszichés állapotára hivatkozva. Ezeket azonban a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal mindig elutasította. Számtalanszor írta le a hivatal a kérelem elbírálásakor, hogy a körmendi tábor infrastrukturális háttere megfelel a menedékkérők elszállásolására, és nem látják indokát a kérelmek pozitív elbírálásának. Eddig senkit sem sikerült átirányítani. Nem egy ügyfelem úgy kerül ide, hogy egészségügyi problémája van, vagy a menekülés okozta poszt-traumatikus élmények hatása alatt áll.
Csak az maradt Körmenden, akinek elfogyott a pénze, aki valamiért már nem tudott továbbjutni
- Kik vannak a körmendi táborban?
- A tábor alapvető profilja szerint egyedülálló férfiak, akik jellemzően 20-30 év közöttiek. A családosokat és a nőket nem hozzák ide, őket a jobb infrastrukturális háttérrel bíró állomásokra viszik, Vámosszabadiba vagy Balassagyarmatra. Származási országok tekintetében Afganisztánból, Pakisztánból, Nigériából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Irakból Kamerunból, Marokkóból érkeztek menedékkérők.
Jogi státuszukat tekintve az ügyfelek többsége már rendelkezik egy, a közigazgatási hatósági eljárásban született elutasító döntéssel, nagy részük ezen határozat bírósági felülvizsgálatára vár. Vannak közöttük, akik esetében a bíróság már új eljárásra kötelezte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt, valamely eljárásbeli vagy anyagi jogi jogszabálysértés miatt. Múlt hét csütörtökön viszont érkezett egy újabb 13 fős csoport, akik viszont már „új” menedékkérőnek számítanak, azaz most nyújtották be elsőként a nemzetközi védelemre irányuló kérelmüket.
- A régiek mióta vannak itt?
Akad olyan ügyfelem, aki 6-7 hónapja várakozik már Körmenden. Hét hónap ilyen körülmények között, kint a szabadban, nyáron 40 fokban, aztán a mínusz 15-ben, megviseli az emberek pszichéjét, ez álláspontom szerint kimeríti az embertelen bánásmód fogalmát.
- Nyáron még 200-250-en voltak, ez a létszám erősen lecsökkent. Velük mi lett?
- Ne legyenek illúzióink, tranzitország vagyunk, jórészt csak áthaladnak rajtunk, minél előbb szeretnének eljutni a céljuk felé, Nyugat-Európába. Amióta lecsökkent a tábor létszáma, akik itt rekedtek, kényszerűen maradnak csak.
Pedig a menekültek nyitottak lennének, kíváncsiak a kultúránkra is
- Megdöbbentő a menekültek itthoni elutasítottsága. Elég csak a cikkeinkhez fűzött kommenteket elolvasni, sugárzik belőlük a gyűlölet és a félelem. Mit tapasztal Körmenden?
- Sajnos csak megerősíteni tudom a fent leírtakat. Szomorú, de nem az egyes emberek hibáztathatók emiatt, a kormányzati médiának nagy a felelőssége, egy éve dübörög az uszító migránsozás, olyan rémképekkel árasztják el az országot, amik ellen nagyon nehéz itt helyben tenni. Hiába tapasztaljuk mi is, akik kapcsolatba kerülünk velük, hogy ők nyitottak lennének, szeretnének ismerkedni, kapcsolatokat teremteni, kíváncsiak lennének ránk és a kultúránkra is, a társadalom többsége nem nyitott, jellemző az elutasítás, a harag és a félelem.
Kétségtelen, hogy 2016 a menekültek éve volt, mind a közbeszed, mint a realitások tekintetében. Meggyőződésem, hogy azok az országok járnak jó úton, amelyek hagyományaiknak, európaiságuknak, a humánum parancsának és lehetőségeiknek megfelelően a lehető legnagyobb számú, a háború és egyéb borzalmak elöl menekülő embert részesítettek és részesítenek nemzetközi védelemben. Bízom abban, hogy hozzájuk egyszer Magyarország is felzárkózhat.
Címlapkép: Bődey János / Index.hu
