Megdöbbentő jelentéssel állt elő a napokban a Korrupciókutató Központ Budapest, a teljes jelentést itt meg is lehet nézni. Nem egy könnyű olvasmány, és a következtetése is elszomorító. A lényeg, hogy 2011 óta addig soha nem látott magasságokba tört a korrupció Magyarországon.
Hatalmas összegekről van szó
Az intézet csupán a közbeszerzéseket vizsgálta, azért is, mert ezekben állami és uniós pénzek mozognak. Nem kevés pénzről van szó, 2009 és 2015 között a legerősebb év 2013 volt, ebben az évben megközelítette a 4000 milliárd forintot a közbeszerzéseken kiosztott pénz.
Ami viszont nem olyan meglepő, ennek a pénznek a kétharmada, háromnegyede az Európai Uniótól érkezett:
Hatalmas összegekről beszélünk, összehasonlításként az ország éves költségvetése 2016-ban nagyjából 16 ezer milliárd forint.
A közbeszédben eddig is benne volt, hogy lopnak a közbeszerzéseken, és ezt úgy oldják meg, hogy túlárazzák a beruházásokat. Magyarul, ha egy fejlesztést meg lehet csinálni - mondjuk - 10 millió forintból, akkor a pályázat során azt mondják, ez 13 millióból valósítható meg. Megcsinálják 10 millióból, a haszon 30 millió, azaz 30 százalék.
Nincs retorzió, nő az éhség
Nagyjából ekkora arány van benne a köztudatban is, szemérmesebbek 10-20 százalékról beszélnek. És ez igaz is volt 2011-ig, legalábbis a jelentés szerint. Mára már elképesztő magasságokba ugrott a túlárazás, a jelentés szerint 140 - 320 százalék is jelent. Lefordítjuk.
A példaként szereplő 10 milliós munkát így 24, merészebb esetben 42 milliósra hirdetnek meg és adnak ki. A nyertes megcsinálja 10 millióból, a haszon 14 és 32 millió között van. Egy 10 milliós munkánál.
Minderre a közbeszerzési törvény 2011-es módosítása teremtett lehetőséget, ami nagyobb teret nyitott a meghívásos egyszereplős közbeszerzések előtt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem írnak ki pályázatot, megkeresnek az ajánlattal egyetlen céget, és neki adják a munkát. Tiszta sor, mindenki jól jár.
A többszereplős tendereknél, tehát, amikor több cég verseng a munkáért, ezt nehezebb megcsinálni. Hiszen nem minden cég van benne a mutyiban, és ott azért működik a piac is. Vagyis, vannak, akik hajlandóak alámenni a meghirdetett árnak is, ha megéri nekik. Ezért kellett a többszereplős kiírásokat háttérbe szorítani.
Szombathelyen is voltak érdekes dolgok
Mindez aztán emeli a korrupciós kockázatot is, amit az intézet meg is mért. Hogy hogyan, azt nézze meg a tanulmányban. A korrupciós kockázat növekedése aztán sokféle hátránnyal jár. A hitelminősítők ezt is figyelembe veszik, és mondjuk hosszú évekre a bóvli kategóriában tartják az országot.
Vagy az EU egyszercsak fogja magát, és befagyasztja a támogatások utalását. Erre már többször volt példa, legutóbb az iskolai természettudományi laborok, az Ötvös-program esetében.
Itt iskolák természettudományi tantermeinek kialakításánál derült ki, hogy jelentős túlszámlázás történt 
14 milliárd forintnyi támogatás kifizetését állította le az EU 2016. March 29. 13:24 , és az EU 14 milliárd forintot fagyasztott be. De gyanús lehet akár a Haladás-stadion is, ahol pár hét alatt 9,6 milliárdról 15,2 milliárdra nőtt 
15,2 milliárd forintra emelték az új Hali stadion építésének költségvetését 2016. February 28. 08:02 az állami támogatás.
Szintén érdekes lehet a Szombathely - Zalaszentiván vasútvonal villamosítása is, amit 9,5 milliárdra terveztek, aztán Mészáros Lőrinc cége 13,3 milliárdért kapott meg 
Mészáros Lőrinc cége villamosítja a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonalat, jó drágán 2016. March 24. 16:29 .
Az építőiparban az a korrupció, hogy ki nyer
Az egyszereplős tenderek aránya a törvénymódosítás előtt 30 százalék körül volt, azóta viszont felugrott 50 százalék fölé, vagyis minden második közbeszerzés szinte titokban indul.
A túlárazás 2009-ben még elhanyagolható volt a statisztikai vizsgáljatok szerint, de 2015-re ez is jelentősen megnőtt. Érdekes, hogy a legnagyobb túlárazások a informatikai terméknél, beszerzéseknél láthatóak, meglepő viszont, hogy az építőiparban nem igazán találtak mesterségesen felpumpált árakat. Az építőpari közbeszerzésekben a korrupció nem a túlárazásban, hanem a nyertes kiválasztásában jelenik meg - írja a tanulmány.
A jelentés vizsgálta azt is, hogy a többtenderes cégek melyik időszakban szerepeltek jobban vagy gyengébben. Nem is igazán meglepő dolgot találtak, az ismerten Fidesz-közeli nevekhez köthető cégek teljesítménye 2010-ben ugrott meg:
Mondhatjuk, hogy ez lehet véletlen, de mindenki ismeri a történetet, amikor Simicska Lajos összeveszett Orbánnal. Ami ezután történt a közbeszerzéseknél, az a legerősebb bizonyíték arra hogy itt bizony van manipuláció:
És mi lehet a megoldás? Az átláthatóság, az egyszereplős közbeszerzési tenderek visszaszorítása, a piaci helyzet erősítése. De lehet, hogy ez sem lenne elég, ráadásul a magyar társadalom jó része gyakorlatilag elfogadja a korrupciót, illetve azt mondja, hogy mindig is loptak, most is lopnak, akkor mi van.
Magánzsebekbe vándorolt pénzek, a politikától függő újgazdagok megjelenése, és ami a lényeg: kisemmizett emberek. Mert az ellopott pénzből az ő (a mi) életkörülményeiket kellene javítani. Ez lenne a politikusok dolga.
