A megyeháza címertermében főként vállalkozók, közgazdászok gyülekeztek, hogy meghallgassák Kupa Mihály volt pénzügyminiszternek, volt EBRD alelnöknek, volt IMF-közgyűlési alelnöknek a tájékoztatóját, amit előre olyan 45 percesnek ígértek.
A pozitív üzenet
Ez be is jött, de meg kell vallani, többre számítottunk, mint a száraz tények felsorolására. Kondor János, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének vasi elnöke egy bejelentéssel kezdett, márciusban az európai országoknak 500 milliárd eurós hitelük jár le összesen, és törleszteni kell. Ráadásul Görögország sorsa még nem ismert, Kupa Mihályt azért hívták meg, hogy megtudják, tartogat-e bármiféle pozitívumot a 2012-es év.
Kupa azzal kezdte: igen, boldog új évet mindenkinek. És ez volt a pozitív üzenet. Aztán jöttek a számok. Ebből az 500 milliárd euróból Magyarország csak 6 milliárddal részesül, ami nem túl nagy összeg. És a visszatekintés.
2008-tól válság van, ami 2011-re Európára összpontosult. Később megjegyezte, az amerikaiak 2008-ban két hónap alatt meghozták a szükséges lépéseket, Európa két évig gondolkodott, mit is kellene tenni.
A három lehetőség
A válság alapvetően két formában jelentkezett. Az európai államok többségének adóssága 60 százalék fölé nőtt, a 27 uniós tagállamból 23 ellen folyik eljárás, mert a költségvetési hiány magasabb 3 százaléknál. Ezért takarékoskodásra és pénzügyi forrásokra szorultak.
A másik hatás a bankokat érte. Csökkentek a lakossági megtakarítások, a bizalmatlanság miatt kevesebb hitelt helyeztek ki, és különben is kevesebbet tudtak volna a pénzszűke miatt. A bankok így dupla ollóba kerültek.
Ez a helyzet várta a 2010-ben megalakult új kormányt, nyilvánvaló volt, hogy három lehetőség áll előttük. Csökkenteni az államadósságot és az államháztartási hiányt, valamint növelni a foglalkoztatottságot. A három terület együtt pedig növekedési pályára állíthatja a gazdaságot.
Nem sikerült
Ehhez voltak eszközei is a kormánynak, így az egykulcsos személyi jövedelemadó, amivel a belső keresletet akarták erősíteni, a bankadó emelése, hiszen az már létezett, az ágazati különadók, a magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányítása az államhoz, a végtörlesztés. Mindehhez pedig a folyamatos megszorítások, amivel az állam költségeit csökkentették.
De nem sikerült a program. Nem jött be a keresletnövekedés, a forint árfolyamának gyengülése miatt nőtt az államadósság, a foglalkoztatás sem növekedett érdemben. A vállalkozói szférában némileg ige, de a közalkalmazottak leépítése ezt ellensúlyozta. A gazdaság 2011-ben csupán 1,5 százalékkal növekedett, ennek nagy részét az ipari export adta.
Eközben romlott az ország külföldi megítélése, bizalmi válság lépett fel, és az állam nagyon drágán, 8-10 százalékon jutott csak hitelhez. Bekerültünk a bóvli kategóriába, az EU fenntartja a túlzott deficit-eljárást, vagyis túl drágának bizonyult a külföld bizalmának elvesztése.
Csak stagnálás várható
A kormány novemberbe ezért fordult az IMF-hez és az EU-hoz hitelért. De a helyzet tovább romlott, lassult a világgazdaság javulása, az eurózóna egészére recessziót jósolnak. Szűkebb régiónkban, Németországtól keletre pedig megkezdődött a tőke kivonása. Így fejlődés nem várható, csupán stagnálás. Úgy, hogy közben a kormány 500 milliárddal növelte a költségvetés bevételeit és 1000 milliárddal csökkentette a kiadásokat.
Kupa megemlítette azokat a kifogásokat is, amiket az Európai Bizottság megfogalmazott, így a jegybank függetlenségét, az adatvédelem helyzetét, a bírák nyugdíjazását. A tegnapi brüsszeli megbeszélések után úgy tűnik, az első kettőben sikerült megállapodni, a többiről még tárgyalnak.
Azért megjegyezte, hogy a jegybank elnöke Angliában a pénzügyminiszter beosztottja. De a függetlenség követelménye a 90-es években terjedt el Európában. És miért is fontos? Elsősorban azért, hogy ne piszkálják állandóan a kormányok. Aztán, aki országot irányít, legalább a monetáris politikával ne kelljen foglalkoznia, így nem az övé sem ennek a felelőssége.
Az óvatos csiga
Az IMF-nek sokkal hosszabb a listája, de valószínűleg sikerül megegyezniük. Így tovább megyünk az eladósodás felé, de a piac bizalmát sikerül visszaszerezni, így ha lassan is, de elindulhat a gazdaság növekedése.
De Európának a legfontosabb most, hogy fejreáll-e Görögország. Azt a pénzt, amit hitelként felvettek, soha nem tudják visszafizetni, de az EU-nak vastüdőn kell tartania Görögországot, különben a csőd tovább terjed. Olaszországba nem, mert az olaszoknak rengeteg pénzük van, de Spanyolország és Portugália komolyan veszélyeztetett.
Az EU egyébként olyan, mint egy óvatos csiga, most döntöttek arról, hogy létrehoznak egy 500 milliárd eurós biztonsági tartalékot az eurózónához tartozó országok számára, ez viszont csak 2013 január 1-től érhető el. Pedig az idén kell nagyon sok pénz a hitelek törlesztésére. Ha a pénzügyi válságot megoldják, és rendezik a helyzetet, jöhetnek a biztonsági mechanizmusok. Ha ez nem sikerül, akkor vergődni fogunk.
Jön majd a pénz
Kupa kijelentette, nem hisz abban, hogy szétesik az Unió. Valószínűleg lesz egy elitklub, az északi országokkal, akik talán Németországot és Franciaországot még beengedik. Lesz egy másodosztályú klub a déli országokkal, és lesznek a kiesők, akik nem EU-tagok.
Úgy tűnik, a magyar kormány kész az együttműködésre, hiszen Orbán Viktor tegnap bejelentette, hogy aláírja a fiskális unióról, vagyis a közös európai költségvetésről szóló megállapodást. De az egy dolog, hogy most bejelenti, aláírni úgyis csak akkor kell, ha belépünk az eurózónába.
A végén hangsúlyozta, 2012 nagyon nehéz év lesz. De 2015-ig 8 ezer milliárd forint uniós forrás áll a rendelkezésünkre, ami azt jelenti, hogy hetente 25 milliárdnyi értékű pályázatról kellene dönteni. A következő hét évben, 2014 és 2020 között pedig 17 ezer milliárd forint támogatást kap Magyarország.
Ha az Unió az idén rendbe teszi magát, megoldja a problémákat, jövőre beindulhat a gazdaság. Ez nem fényes ösvény, keserves, nehéz munka lesz, de a lehetőség adott. Persze, lehetnek buktatók, de egy kiegyensúlyozott gazdaságpolitika mellett az állandó gondok elkerülhetőek lesznek.
