A Vas megyei MSZP Ifjúsági tagozatának alelnökei, Bokányi Adrienn és Prisznyák Benjamin tartott sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt, ahol elmondták, hogy témájuk nem politkai akció, hanem hosszútávú program. És ennek megvalósítására minél hamarabb szükség lenne, nem csak a gazdaság felpörgetése és a még több magyar munkaerő kivándorlásána megállítása miatt. Programjuknak még saját weboldala és Facebook-oldala is van.
Első körben a közszféra dolgozóinak fizetését 50 százalékkal növelnék, a közigazgatás, az oktatás, a rendvédelem, a szociális ellátás és a humán egészségügy terén. Mivel Ausztriában (és Európában máshol is) jóval többet keresnek ezeken a területeken, ezért záros határidőn belül el kell kezdeni a felzárkózást, mielőtt még többen választják a határon túli munkákat, és olyan helyzet alakulhat ki, mint Sopronban A főorvostól a takarítóig, az orvostól a raktárosig mindenki elment a soproni kórházból? 2015. November 11. 08:36 .
Megfizetett végzettség, luxuskiadások leállítva, 100 ezres minimálbér
Régi jelenség, hogy az ember akár még a diplomáját is letagadja, ha meg akar szerezni egy állást. E program a megszerzett tudást értékelné: a főiskolai végzettség 175 ezer forintos, az egyetemi diplomások pedig 200 ezer forintos minimum nettó fizetéssel számolhatnának - három év munkaviszony után mindenképp. A minimálbér összegét nettó 103 ezer forintra emelnék.
A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy a luxuskiadásokat (gondolván itt több látványberuházásra is) vissza kell fogni, és inkább a gazdaságot kellene pörgetni azzal, hogy több pénz marad az emberek zsebében - ezt szakemberek is állítják, de például Ausztriában is jól működik.
Egy magyar árcímke körülbelül 70-80 százalékát éri el az európai átlagáraknak. A fizetések esetében nincs ilyen jó arány, ugyanis a bérek nagyjából 35 százalékát teszik ki az európai átlagnak. Emiatt is túl sokan mentek már ki dolgozni külföldre, a kivándorlás például az egészségügyben fellépő emberhiány miatt már helyenként annyi többletmunkával jár, ami nem tartja itthon sokáig a dolgozókat.
Prisznyák Benjamin még egy példát is hozott: az egyik áruházlánc harminc százalékkal emelte dolgozóinak fizetését, hogy az ünnepi időszakban ne legyen fennakadás a dolgozói létszámmal. Az állam is gondolkodhatna hasonlóképp.
Ez sajnos nem megy ilyen gyorsan
Persze, azt is figyelembe kell venni, hogy rövid távon csak úgy lehet béreket emelni ilyen radikális mértékben, ha az a járulékok szintjén csökkentéssel és az állami költések visszafogása után megmaradó kellő fedezettel van kitalálva. Ha valakinek hirtelen megemeljük a minimálbérét a jelenlegiről a kívánt 103 ezer forintra, akkor az több mint hatvanezer forint többletköltséggel jár a munkáltatónak (per hó, per fő). Tehát amíg a befizetések, a járulékok és az adók terén nem változik a rendszer, addig nem várható el, hogy egyik napról a másikra változna valami. Ausztria pedig továbbra is csak “bezzeg” marad, nem beszélve arról, hogy GDP-je háromszorosa Magyarországénak, tekintve hogy gazdaságilag sokkal hatékonyabbak.
