„Ha valaki azért jön a sürgősségire, mert fáj a kisujja, annak ki kell várnia a sorát”

Másfél évvel ezelőtt érkezett Szombathelyre Átvette kinevezését a szombathelyi Markusovszky kórház új vezetője 2025. January 23. 15:17 Veszprémből...

A veszprémi és a szombathelyi kórházvezetői munkáim között azért volt egy hosszabb szünet. A Covid-járvány után vonták vissza a főigazgatói megbízásomat a veszprémi kórházban, utána néhány évig döntően a magánszektorban dolgoztam.

A szombathelyi Markusovszky kórház élére kinevezték, vagy pályáznia kellett?

Pályázati úton nyertem el a Markusovszky Kórház főigazgatói posztját, de míg idáig jutottam az egy hosszabb történet. Miután végeztem az egyetemen, az egyik budapesti kórházban dolgoztam tíz évig a patológián, itt szereztem patológus majd később citopatológus szakvizsgát, de kiegészítésként a krónikus osztályon is ügyeltem. Aztán Szolnokra kerültem, ahol a kezdetektől az volt a cél, hogy átvegyem a patológiai osztály irányítását Krasznai Géza tanár úrtól, akire azóta is mentoromként tekintek.

Mindeközben zöldmezős beruházásként felépítettünk egy ultramodern patológiát és egészségügyi menedzser diplomát szereztem. Később orvosigazgató, majd megbízott főigazgató lettem a Hetényi kórházban.

Ez utóbbi megbízatás másfél évig tartott, amikor kineveztek az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyettesévé. Ez azonban egy másféle gondolkodást igénylő terület, így megpályáztam a Cholnoky Kórház vezetői tisztségét, melyet el is nyertem. Itt Veszprémben ért azonban a Covid járvány, ami minden forgatókönyvet átírt.

Szerintem nagyon szépen kezeltük a járványt, nem voltak fennakadások, komolyabb problémák. Amikor ott megszűnt a megbízatásom, a magánszférában is kipróbáltam magam. Aztán kiírták a pályázatot a szombathelyi kórház élére, pályáztam, nyertem, és most itt vagyok közel másfél éve.

A kórházról mi volt az első benyomása? Mennyire ismerte korábban?

Korábban egyszer jártam itt, a veszprémi időkben, Nagy Lajos professzor úr hívott, hogy bemutassa a kórházat, azt hiszem, a nukleáris medicinával kapcsolatban volt közös ügyünk is. Eljöttem, és rácsodálkoztam, hogy itt még patak is van a kórházban.

Még kacsák is vannak.

Igen. Ez csak egy futó látogatás volt, de ez volt az első benyomásom. Azóta is tartom, hogy a szombathelyi kórház kiemelkedik a megyei szintű kórházak közül. Mind a betegellátási portfólióban, mind az eszköztárát tekintve, sok mindenben kiemelkedő teljesítményt nyújt.

Mégis elég sok panasz éri a kórházat. Őn szerint miért?

Nézze, én dolgoztam már több helyen és higgye el, hogy az évi másfél millió ellátási esetszám mellett a száz körüli konkrét panaszos ügy nem túl sok. Mindamellett természetesen az érintetteknek mindig az adott ügy a fontos és lehetőségeinkhez mérten mi mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy kiküszöböljük a problémákat.

Korábban állítólag a megyei kórházaknak volt saját profiljuk. Szombathelyen ez az onkológia volt, Zalaegerszegen a kardiológia, igaz, a veszprémire nem találtam saját profilt. Ez valóban így volt?

Ezek nem minden esetben voltak hivatalos profilok, attól függött, milyen formátumú orvosok dolgoztak a kórházban, és ők milyen iskolát teremtettek maguk körül. Szombathelyen nem csak az onkológia a vezető terület, de a szemészet, mellkassebészet, a kardiológia, a gyermekosztály és a radiológia is kiemelkedő, hogy csak néhány osztályt említsek.

Ebben a kórházban nagyon sok olyan személyiség van, aki iskolát tud teremteni

Ebben a kórházban nagyon sok olyan személyiség van, aki iskolát tud teremteni, és ez vonzza a fiatalokat is. A menedzsment azon dolgozik, hogy ezt az iskolateremtést minden eszközzel segítse.

Említette Nagy Lajos professzort, aki kardiológus, főigazgató is volt itt sokáig. Ő hozott ide például modern szívkatéteres vizsgálatokat, beavatkozásokat, de mégis Zalaegerszeget inkább tartják a kardiológia regionális központjának. Ön erről mit gondol?

Egerszeg a szívsebészetről nevezetes, ami országosan kevés helyen elérhető, azonban Szombathelyen a kardiológiai intervenció nagyon erős, ami a szívinfarktus ellátás és megelőzés alapja. De emellett a neurointervenció is igen magas szinten működik, ami az agyi történések, a sztrókos esetek ellátását jelenti.

Két olyan készülékünk is van, ami erre alkalmas. Az egyik tavaly épp tavasszal romlott el, de szerencsére sikerült fél év alatt pótolni, ami 400 millió forintba került. Ehhez külön állami támogatást kaptunk, és hat hónap alatt a tendert is lebonyolítottuk.

Most mi a legnagyobb problémája a szombathelyi kórháznak?

Az országos tendenciáknak megfelelően kevés a szakdolgozónk, a képzett szakápolónk, ápolónk, és nyilván van olyan terület, ahol orvosból is kevés van. Vannak olyan jellemző szakmák, ahonnan nagy a kiáramlás a magánrendelések felé. Például rengeteg bőrgyógyász rezidensünk van, de ahogyan szakvizsgáznak, rögtön magánrendelőt nyitnak. A magánszektorban nem kell ügyelni, nem kell túlórázni, kényelmesebb és kiszámítható.

nem kötözhetjük meg a dolgozót

Ezzel nem tudunk mit csinálni, nem kötözhetjük meg a dolgozót. Igazi orvoshiány egy-két szakmában van, például a belgyógyászati osztályainkra is több rezidenst várunk. De a belgyógyászat nagyon összetett dolog, és a nagyon sok idős beteg miatt speciális képességeket is igényel. Nagy részüknek inkább szociális ellátásra lenne szüksége, de a szociális terület nem képes mindenkit befogadni.

Ausztria itt van a szomszédban általában magasabb bérekkel. Ez az ok?

Nem csak a bérekkel van a gond. A határ nagyon közel van és ott máshogyan szervezik a dolgokat. Még mindig tartja magát az az elképzelés, hogy a szomszédban, „nyugaton” mindig minden szebb, minden jobb. Szerintem inkább más, de nem csodálom, hogy aki nyelveket beszél, kipróbálja magát ott.

Miközben mi az új, modern infrastruktúra mellett kényszerűen fenn kell tartsuk az elavult részlegeinket is, addig Oberwartban sok-sok millió euróból építettek fel egy üvegpalotát.

Egyébként kidolgozás alatt áll egy határon átnyúló egészségügyi ellátó-, tudományos-, és innovációs platform létrehozása, mely az oberwarti kórházzal, a Pinkafőn folyamatosan bővülő burgenlandi egyetemmel és más, a kutatás-fejlesztési szektort képviselő hazai és külföldi szereplőkkel való együttműködést céloz. Ez nagy kiugrási lehetőség lehet nekünk is, amitől a kórházi innováción keresztül az ellátás javulását, a tudományos csatornák megnyílásával pedig a humánerőforrás problémáink enyhítését várjuk.

A szakdolgozó-képzés hogyan működik, vannak hiányosságok? Szombathelyen régebben volt egészségügyi szakközépiskola. Most milyen képzés van?

Most már nem így hívják, teljesen más a történet. Vállalom, hogy a régi, szakközépiskolai szakképzés volt a legjobb. Ha túlképezzük a dolgozóinkat, akkor nem fognak megcsinálni olyan feladatokat, amihez nem kell ilyen magas képzettség. Egyszerűen nem arra van szükségünk, hogy félig-orvosokból legyen sok, mert most efelé megy a képzés.

A diplomás szakápolókról beszélünk, ugye?

Igen, kellenek a diplomás szakápolók, de ez olyan, mint egy piramis. Orvosból kevesebb kell, mint szakápolóból, és szakápolóból kevesebb kell, mint ápolóból. Ha nem így épül fel a rendszer, akkor megborul az egész. Erről sokat tárgyalunk a Pécsi Egyetemmel és az itteni campusuk vezetőivel, de ugyanígy a gimnáziumok vezetőivel is.

Például a Bolyai Gimnázium most is egyetemi gyakorlógimnázium, a polgármester úrral, a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-nek a képviselőivel tárgyalunk arról, hogy a biológia képzés mellett a kémia képzés is az ELTE szakképzési elvei szerint történjen, hogy a gyerekek orientációját az egészségügy, akár az orvosképzés felé tereljük. Emellett az általános- és középiskolások között rendkívül népszerű, saját pályaorientációs programot is működtetünk.

Mekkora a szakember-hiány most a kórházban?

Azért nehéz erre pontosan válaszolni, mert van egy központi minimum előírás, és van egy optimális létszám, ráadásul az egyes osztályokon is mások az igények. Amire elsősorban törekszünk, hogy tartani tudjuk a nyugdíjba vonuló és a pályakezdő kollégák aránya közötti egyensúlyt.

Orvosokban is van hiány? A gyermekpszichiátria nemrég zárt be Orvoshiány miatt szünetel a gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakrendelés a szombathelyi Markusovszky kórházban May 12. 14:30 emiatt. Ami azért nagy gond.

Valóban szünetel a nyáron a gyermekpszichiátriai ellátásunk, mert a kolléga családi ügy miatt három hónapig távol van a kórháztól, ezért a betegeket a környező kórházakba irányítottuk, de ősszel visszaáll a rend. Sajnos ez a terület is országosan küzd szakemberhiánnyal, itt nem tudunk kitűnni az átlagból.

azt mondták, te háziorvos leszel, vagy ezt csinálod, vagy nem csinálsz semmit

Régen azért volt minden szakterületen relatív elég orvos, mert nagyon erős központi irányítás volt. Azt mondták, hogy már pedig fiam, te nem mehetsz az egyetemre tizenhatodik rezidensnek, hanem menj oda, ahol kevés az ember.

Volt elég háziorvos is, mert azt mondták, te háziorvos leszel, vagy ezt csinálod, vagy nem csinálsz semmit. Ma már persze ilyen nincs és nem is ez a megoldás. 2-3 évente változik a trend az egyetemekről kiáramló kezdő kollégák körében, mindig vannak sláger szakmák és trendi helyek. Nehéz az egyetemi környezettel és a centrális régióval versenyezni.

A mai generáció már más értékrendet képvisel, ami jól is van így, de sajnos a keretek, a rendszer szerkezete egyelőre nem tud idomulni az új elvekhez, így viszont látható szakadék keletkezett a humánerőforrás eloszlás területén.

Az országban több helyen zárnak be a szakrendelések, van, ahol egész kórházi osztályok. Hogyan látja, mekkora probléma ez országosan?

A Markusovszky kórház gazdaságilag stabil, nincs adósságunk. De vannak olyan kórházak, amelyek nem tudják elérni ezt a szintet. Nem tudják, mert olyan az ellátási portfóliójuk, olyan az ellátási területük, olyan a betegségek eloszlása, súlyossági foka, ezek összessége pedig teljesen más költségeket generál. Ezért sem lehet pusztán a nyers számokkal összehasonlítani két kórházat.

Az tény, hogy évek óta probléma több vidéki kórház, főleg a kisebb szatellit kórházak vagy kisvárosi kórházak fenntartása. Az orvostudomány rohamos fejlődése elképesztő infrastrukturális beruházásokat igényel. Az új eljárások bevezetése és modern, drága eszközök beszerzése csak centralizált körülmények között lehetséges. Ennek sajnos eredménye lehet a kisebb kórházak kiüresedése.

Azt azonban látni kell, hogy bizonyos érvrendszerek mentén szükség van rájuk, viszont kevésbé vonzó a fiatal kollégák számára. Jelenleg nagyon nehéz megoldani ezt a problémát, de mi Vas megyében azon vagyunk, hogy amennyire lehet, fenntartsuk ezeket a telephelyeinket is.

A megyei szakrendelések nagy részét is a Markusovszky kórház működteti. Sok panaszt kapunk arról, hogy rövidek a rendelési idők, a kisebb városokban nincsenek szakrendelések.

Megyei kórház lévén megyei ellátási kötelezettségünk van, azonban sok osztály a legmagasabb szakmai besorolási szinten működik, ezért területi, több megyét érintő ellátást kell végeznünk. Nem küldhetünk el beteget a megyéből, de sokszor az egész Nyugat-Dunántúlról látunk el betegeket, mint például szemészeti szakmában, vagy urológiában. Azt látni kell, hogy ennek a fenntartásához megfelelő mennyiségű emberre van szükség, ami viszont véges.

Nekünk is jó lenne, ha a megye minden részén tudnánk szakrendeléseket biztosítani széles körben, mert akkor nem itt, a kórházban lenne olyan sok járóbeteg, és így nem lenne állandó tumultus. Ezzel együtt talán nem lenne olyan sok panasz sem.

A sürgősségire is sokan panaszkodnak. Mit gondol erről?

Mondjuk a sürgősségin sokszor tényleg sokat kell várni. És igen, hogy egy sarkított példát említsek, ha valaki azért jött be a sürgősségire, mert fáj a kisujja, akkor lehet, hogy csak sokára fog sorra kerülni, ez a sürgősségi ellátás velejárója. Mert közben jönnek a mentők, hozzák a sürgős ellátásra szorulókat és azokat veszik előre.

sok olyan esetünk van. aminek nem itt kellene lennie

Azt is látni kell, hogy nagyon sokan jönnek be a sürgősségire, ahelyett, hogy az alapellátásba, a háziorvoshoz mennének. A sürgősségire ugyanis a nap 24 órájában be lehet jönni, ezért sok olyan esetünk van. aminek nem itt kellene lennie, és ez borzasztóan leterheli a rendszer.

De elküldeni akkor sem lehet senkit, sem hétvégén, sem éjszaka. Elvileg protokoll szerint elküldhetnénk az ilyen betegeket a megfelelő ellátási helyre, de ez már más problémákat is felvetne, ezért magam sem erőltetem, hogy küldjük el az ilyen eseteket azzal, hogy menjenek be a háziorvosi ügyeletre. Ha már egyszer bejött, akkor rendben van, megnézzük, de sajnos ki kell várnia, amíg sorra kerül.

Térjünk ki néhány korábbi, ismert problémára. Tavaly év vége felé ki kellett üríteni egy épületrészt a 11-es huszár úton, a pszichiátrián, mert eltört egy vízcső Négy hónapig tart egy csőtörés javítása a szombathelyi kórház 11-es huszár úti épületében 2025. December 19. 18:49 . Elkészült azóta?

Először is fontos leszögezni, hogy az ilyen, nagyobb volumenű felújítási munkálatokat nem a saját műszaki állományunk végzi, nekünk is meg kell azt rendelnünk a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), ami egy állami szerv. Ebben az esetben ráadásul egy föld alatti szennyvízcső törött el. Amikor az ott dolgozó kollégák észlelték, és jelezték a problémát, azonnal megtettük a szükséges intézkedéseket.

Először ki kellett ásni a csövet, és ekkor derült csak ki, hogy sajnos nagyobb a baj, mint elsőre gondoltuk, mivel a cső teljesen elkorhadt egészen az utcáig, a szennyvíz pedig a kert alatt, a talajban szivárgott el.

Az ilyen munkánál elengedhetetlen műszaki tervezést követően megkezdődött a helyreállítás, de aztán jött a kormányváltás, és megint leállt egy időre a munka. Nemrég tartottunk az ügyben egy megbeszélést a KEF helyi szakembereivel, most úgy készülünk, hogy őszre készen lesznek mindennel.

Mi a helyzet a várólistákkal? Ezekre is sok panasz van Így jártunk, Szombathelyről gyorsabb Sárvárra menni szakorvoshoz 2025. August 10. 12:28 .

Azt tudni kell, hogy a várólistáknak több aspektusuk van. Az egyik, hogy elöregedő társadalmunkban fokozatosan nő az ilyen beavatkozások iránti igény. A másik, hogy a listák kezelése nehézkes, hiszen a betegek felőli visszajelzés nem megoldott, ezért olyan betegek is a listákon ragadnak, akiknek időközben megoldódott a problémája. A harmadik pedig, hogy a rohamosan növekvő igények mellett a kapacitásainkat nehezen tudjuk bővíteni. Mindemellett igyekszünk lépést tartani.

Bevezettünk egy új módszertant, átszerveztük az egész várólista kezelésünket, és ennek köszönhetően mára csaknem megszűnt, de jelentős mértékben lecsökkent például az epekőműtét várólistánk.

Egy csípőprotézisre két évet kell várni, egy térdprotézisre hármat. Miért?

A két év rettentően sok a fájdalmakat elszenvedő beteg számára, sajnos a kapacitásaink jelenleg erre elegendőek, azonban folyamatosan azon dolgozunk, hogy átszervezésekkel kapcitásbővitést érjünk el, ezzel több műtétre kerülhessen sor. Azonban ez hosszú időt vesz igénybe.

Tavaly szó volt arról is, hogy a kórház urológia sebészete Veszprém megyei betegeket is fogad.

A veszprémi urológián már akkor kevesen dolgoztak, amikor ott voltam a járvány ideje alatt, már akkor is nehezen tudtuk biztosítani az ellátást. Azóta a területet érintő országos szakember hiány csak tovább rontotta a helyzetet.

Ma Magyarországon az urológia az egyetemek köré szerveződik. Budapesten van két nagy központ, gyakorlatilag az összes urológus ott van. Ott van robotsebészeti eszköz, lehet fejlődni, lehet karriert építeni. Mi most azon dolgozunk, hogy 2027-re kórházunkban is tudjunk robotsebészeti eljárásokat bevezetni. Már csak azért is, mert a határ túloldalán Oberwartban két da Vinci robot is működik, ami ugyancsak erős humánerőforrás elszívó hatással bír.

Miért lehet jobb a robotsebész?

Haladni kell a korral, de azt is meg kell vizsgálni, mennyire tudjuk kihasználni a legújabb eljárásokat, mert arra nem kell robotsebészeti eszköz, hogy csak büszkélkedjünk vele. Tudni kell, hogy a robotsebészeti műtétek sokkal tovább tartanak, mint a hagyományos beavatkozások. De sokkal precízebbek, és nagyon lerövidítik az ápolási időt.

Ha egy kézzel végzett műtét után egy hétig a kórházban kell maradni, akkor a robotsebészettel bizonyos esetekben elég két nap. Mert a beteg könnyebben tud mozogni, járni, sokkal kevésbé terheli meg a beavatkozás. Igen, csak közben a műtőt és az embereket sokkal hosszabb időre foglalja le a robotsebészeti beavatkozás.

A financiális elemeket is figyelembe véve kiszámoltuk, hogy éves szinten 500 műtéttel kell többet megcsinálni, hogy tartani tudjuk a gazdasági mutatóinkat. Ez nem kis szám és nem kis humánerőforrás, valamint logisztikai probléma. De bízom a kollégáinkban, az orvoslás, a tudomány és az innováció iránti elkötelezettségükben.

Beszéltünk már arról, hogy a kórháznak a létszámhiány a legnagyobb problémája. A finanszírozás rendben van most?

Alapvetően igen. Mi nagyon szerencsések vagyunk az ellátási portfóliónkban, ugyanis a Covid előtti időszakhoz képest kevesebb ellátás, kevesebb műtét történik, és mégis tudjuk tartani a szintet. A járvány után volt egy visszaesés, aztán amikor korrigálták a finanszírozást, már nullára ki tudtuk hozni a gazdálkodást. Le tudtuk dolgozni a hiányt, gyakorlatilag tavaly is tartottuk a stabil működést úgy, hogy közben nincs lejárt tartozásunk.

tavaly már több mint egy milliárdos műszerbeszerzést is sikerült lebonyolítanunk

Az utóbbi két évben kétszer került sor a finanszírozás korrekciójára, ami alatt nem a tartozások konszolidációját értem, hanem a beavatkozások elszámolási tételeinek emelését, mely beépült a finanszírozásba. Ennek köszönhetően tavaly már több mint egy milliárdos műszerbeszerzést is sikerült lebonyolítanunk, jórészt saját erőből.

Mennyire vannak pályázatok?

A központi pályázatok lassabban mennek, de azért vannak. Az említett egymilliárdban nincs benne az a másfél milliárdos beruházás, amivel a CT és az MR cseréjét sikerült megoldani. Sokat dolgoztunk azért, hogy hogy a két nagy teljesítményű MR és a három CT egyikét a legmodernebb készülékekre cseréljük.

Az új egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt a bizottsági meghallgatásán évi plusz 500 milliárdot ígért az egészségügyi ágazatnak. Erről tudnak már valamit?

Várjuk, nem mondjuk, hogy köszönjük, nem kérjük. Az a kérdés, hogy a többlettámogatást milyen módon fogják beépíteni a finanszírozásba. Ha ez megfelelő módon történik, az nagyon sokat fog jelenteni az ágazatnak.

A miniszter azt is mondta egy interjúban, hogy a többletpénz hatását úgy vizsgálják, hogy megnézik, milyen irányban mozdul el a betegek ellátásának a színvonala.

Ez egy nagyon jó cél, mindamellett rövid távon ezt nehéz mérni. Ahhoz, hogy ez a plusz pénz javítson az ellátás minőségén, nem csak infrastruktúra, de talán új szemlélet is kell, ami helyreállítja az orvos-beteg kapcsolatok minőségét is.

A szolgáltatási színvonal javítása érdekében mi is folyamatosan végzünk on-line elégedettségmérést, külön a járóbeteg ellátásban és külön a fekvőbeteg ellátásban. Az online kérdőívünkben a várakozási időtől a rendelők tisztaságáig mindenre rákérdezünk, és egyéni észrevételt is lehet tenni.

Ez abban segít minket, hogy folyamatosan fejlődjünk, de a „betegellátás színvonala” azért ennél jóval összetettebb kérdés. Egy orvosi beavatkozás minőségét például csak a hasonló területen dolgozó kollégák tudják megítélni, minden egyes esetet külön-külön vizsgálva, az összes körülményt figyelembe véve.

Ahhoz pedig, hogy érdemben javítani tudjunk a minőségen, emberek kellenek, orvosok és szakdolgozók. A gépeinket és műszereinket folyamatosan modernizáljuk a lehetőségeinkhez mérten, és néha azon túl is, de ha megnézzük a főorvosok által összeállított kórházi „kívánságlistát”, azon olyan 5-8 milliárd forintnyi fejlesztés szerepel, ami persze jelenleg irreális.

van egy százéves épületünk, a sebészeti tömb, azt mindenképpen fel kell újítanunk

Ráadásul van egy százéves épületünk, a sebészeti tömb, azt mindenképpen fel kell újítanunk. Itt kezdtünk el kialakítani a földszinten egy sebészeti járóbeteg központot, az összes sebészeti járóbeteg ellátást oda akarjuk áthelyezni. Nekem a mániám, hogy a betegforgalom irányítva legyen a kórházon belül.

Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy fül-orr-gégészeti betegnek ne kelljen keresztül mennie az idegsebészeti osztályon, mert azzal csak magát és a többi beteget veszélyeztetheti, feleslegesen.

Ebbe a központba persze venni kell majd egy röntgent, át is kell alakítani. Már dolgoznak vele, és szépen haladnak. Ez például saját finanszírozású beruházásunk.

A másik terv, hogy kialakítunk egy központi betegfelvételi egységet. Itt minden beteg egy helyszínen fog információt kapni arról, hogy hová kell mennie, aminek köszönhetően javul a minőség és nő a betegek elégedettsége is. Így működik a rendszer Veszprémben is, és sikeres.

Ha az egészségügyi miniszter megkérdezné Öntől, mire van leginkább szüksége a szombathelyi kórháznak, mit felelne?

Mindenképpen erősíteni kell a humánerőforrás oldalt, de ezzel mind tisztában vagyunk, és ezt csak az oktatás felől lehet megtámogatni. De ha konkrétabb dologra gondolok, akkor szükségünk van egy sebészeti robotra, ami már szintlépést jelentene. Ha lenne robotsebészetünk, akkor új kollégák érdeklődését is felhívhatjuk magunkra, ami az előző probléma megoldására kedvező hatással lehetne.

Ezek több százmilliós tételek, saját forrásból nem tudjuk kigazdálkodni

Azt is jelezném a miniszternek, hogy nagyon sok mindent rendbe kellene rakni a kórházi épületek állapotát tekintve. A komplex tömbben például légtechnikai problémáink vannak, a gyermek intenzív részleg ezért van lezárva, és áthelyezve, próbáljuk kibogozni az ügyet. De tulajdonképpen az egész tömb légtechnikai berendezései elavultak, nem tudják ellátni a feladatukat. Ezek több százmilliós tételek, saját forrásból nem tudjuk kigazdálkodni.

A miniszter szerint hét szuperkórházat kellene létrehozni, a Dunántúlon Pécset és Veszprémet nevezte meg, Szombathelyt nem.

Pécs egyetemi központ, megkerülhetetlen a dunántúli ellátás tekintetében. Ismerem a veszprémi adottságokat, ott egy szuperkórház kialakítása nagyon nagy feladat lenne. Mindamellett kétségtelen, hogy nyáron a balatoni szezonban ott a legnagyobb a terhelés. Ezzel szemben ajánlom magunkat, hiszen a Markusovszky kórház a régió egyik legfelkészültebb kórháza.

Ön patológus, és a citopatológia az egyik szakterülete. Mivel foglalkozik egy patológus?

A patológiáról az a téves elképzelés terjedt el, hogy a patológus nem más, mint a boncmester. De a munkánk ennél jóval összetettebb feladat. Mindig elmondom, hogy a munkánknak csupán a tíz százalékát teszi ki a boncolás. Ott segíteni már nem tudunk, de tanulni lehet belőle. A boncolásnak is megvan a maga jelentősége, de a patológusnak nem ez a kardinális feladata, hanem a diagnosztika, amivel 90 százalékban foglalkozik.

Az összes szövet-, és citológiai minta a vér kivételével a patológiára kerül. Amikor mintát vesznek például a mammográfián a hölgyektől, vagy az urológián a prosztatából a férfiaktól, akkor ezeket a mintákat a patológus vizsgálja meg, és a patológus dönti el, hogy van-e valami probléma, vagy nincs. A kezelések a patológus szakvéleménye alapján indulnak el és történnek, óriási felelősségünk van.

De pont ettől borzasztó szép szakma, ahol tulajdonképpen nyomozni kell, hiszen nem mindegy, hogy azt mondom egy daganatról, hogy rosszindulatú vagy jó indulatú. A rosszindulatú daganat is sokféle lehet, és az alkalmazott kezelések is különböznek.

teszem a dolgom amíg szükség van rám

Ezen belül a citopatológia egy kicsit nehezebb, hiszen a szövettanban szöveti összefüggésekben látja az ember a sejteket, a citopatológiában nincsenek ilyen összefüggések. Ott csak a sejtek vannak, és azt kell megmondani, hogy a sejtek alkotóelemei milyenek a normálishoz viszonyítva. Ráadásul nincs annyi technikai támogatás, mint a szövettanban.

Ön tavaly januártól főigazgató a Markusovszky kórházban. Meddig szól a megbízatása?

Négy plusz négy évre kaptam meg a kinevezésemet.

Most, a kormányváltás után hogyan látja a saját jövőjét?

Nekem nem az a dolgom, hogy ezen tűnődjek, teszem a dolgom amíg szükség van rám. Célom, hogy a Markusovszky kórház a régió vezető kórháza legyen, méltó az elődök által megálmodott egyetemi szintű ellátóhely víziójához. Fontosnak tartom a modernizáció által adott új lehetőségek beépítését a mindennapi gyógyításba, hogy a betegek számára a lehető legmagasabb szintű, mégis emberközeli ellátást tudjuk nyújtani.