Tavaly még sokan csak értetlenül nézték, ahogy paradicsom, tök és napraforgó nő a szombathelyi Savaria Szálló előtti elhagyatott beton virágágyásokban. Idén viszont már úgy tértek vissza Németh-Jeles Petráék a helyszínre, hogy ez már hagyomány és április 30-án késő délután ismét beültették a két nagy ágyást növényekkel.
A tavaly elindított közösségi kertprojekt célja most sem változott. A betonból kiszakított zöld szigetek egyszerre szeretnék szebbé, élhetőbbé és emberibbé tenni a város egyik ikonikus, mégis hosszú ideje elhanyagolt pontját. Az idei ültetés során paradicsompalánták és különféle virágok kerültek a földbe, a kert pedig továbbra is nyitott marad mindenki előtt.
Ez azt jelenti, hogy bárki leszedheti a termést, bárki megállhat néhány percre gyönyörködni benne, és ami talán a legfontosabb: bárki hozzátehet egy kis gondoskodást. Egy kanna víz, pár perc locsolás vagy néhány kedves szó a növényekhez már elég lehet ahhoz, hogy a mini oázis egész nyáron életben maradjon.
A közösségi kertet létrehozó Németh-Jeles Petra tavaly már mesélt lapunknak 
„Szemetelni, félrenézni nem menő” – így született meg a közösségi kert a szombathelyi Nagyszálló előtt 2025. October 12. 17:00 a kezdeményezésről. Akkor elmondta, hogy elege lett abból, hogy a Savaria Szálló előtti kiemelt ágyásokban csak a gaz nőtt, miközben ezek a felületek akár a város apró zöld menedékei is lehetnének. A projekt egyszerre szólt városszépítésről, közösségépítésről és arról, hogy a helyiek újra kapcsolatba kerüljenek a természettel.
A tavalyi akcióból végül valódi városi közösségi kert lett: akadt, aki virághagymát ajánlott fel, más vizet hordott, az arra járók pedig rendszeresen megálltak beszélgetni vagy csodálni a növényeket. A betonágyásokból kinövő hatalmas tökök és paradicsomok sokak számára szinte szürreális látványnak tűntek a patinás, jobb napokat látott szálloda előtt.
Most pedig úgy tűnik, a kezdeményezés nem egyszeri gerilla-zöldítés volt. Az, hogy Petráék idén újra visszatértek, azt mutatja: a Savaria Szálló előtti közösségi kert lassan hagyománnyá válik. Egy apró, makacs zöld folttá a betonrengetegben, ami csendben azt üzeni, hogy néhány ember kitartása néha többet számít bármilyen látványos városfejlesztési tervnél.
