Az NBC News értesülése szerint szombaton délután valamivel három óra előtt elhunyt Neil Armstrong, az első ember a történelemben, aki a Hold felszínére tette a lábát. Armstrongon koszorúérműtétet hajtottak végre, azonban komplikációk léptek fel nála, amin már nem tudtak segíteni. Családja egy nyilatkozatot is közzétett, amiben többek között úgy írják le Armstrongot, mint egy hőst, aki mindig is úgy tartotta, hogy csak a munkáját végzi, miközben nem vesztette el a gyermeki rácsodálkozását sem.
Azt is írják:
Mindazokhoz, akik azt kérdezik, mit tehetnek Neil tiszteletére, egyetlen szimpla kérésünk van. Tiszteljék példaértékű teljesítményét és szerénységét, és a legközelebbi alkalommal, amikor egy tiszta éj leple alatt sétálnak, és látják a Holdat mosolyogni, gondoljanak Neil Armstrongra és kacsintsanak vissza.
Neil Armstrong volt az, akinek parancsnoksága alatt az Apollo 11 űrhajó 1969. júliusában leszállt a Holdra, amit máig az egyik legvakmerőbb és egyben a legóriásibb mérföldkőnek kell tekintenünk a huszadik században. Végtelenül szerény szavai azonban máig visszhangoznak a tankönyvekből is, Armstrong ugyanis mindössze ennyivel kommentálta az eseményt:
ez egy kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.
Az emberek felnéztek a Holdra
600 millióra becsülik azok számát, akik követték a landolásról szóló közvetítés pillanatait, ennyien egyszerre azóta sem néztek, illetve hallgattak meg egyetlen másik eseményt sem. A híradások szerint nem csak sofőrök szakították meg útjukat, hogy egy közeli motelben megnézzék a nagy tettet, de az emberek kirajzottak az utcákra is a Holdat kémlelni, néhányan távcsővel, abban a hitben, hogy kiszúrhatják az asztronautákat.
Társával, Adwin "Buzz" Aldrinnal együtt Armstrong közel három órát töltött a Föld körül keringő égitest felszínén, mintákat gyűjtöttek, kísérleteket folytattak le és fotókat készítettek. Ezzel gyakorlatilag feltették a győzelmet jelentő koronát az - akkor még - Szovjetunió és az Egyesült Államok között zajló hidegháborús űrversenyre, ami 1957-ben kezdődött az oroszok Sputnyikjának feleresztésével.
Armstrongra kivételes figyelem irányult, ő maga viszont nem engedte, hogy felőrölje a reflektorfény - kifejezetten kerülte a kamerákat. Ahogy 2000-ben mondta egyébként nagyon ritka nyilvános megnyilatkozásainak egyikén:
Egy fehér zoknis, kockafejű mérnök vagyok, és leszek mindig is.
82 tartalmas évet élt tesztpilótaként, űrhajósként, mérnökként, egyetemi tanárként.
