Az ősi, pogány vallásokról a mai napig szeretnek olvasni az emberek, legyen az a haiti vudu vagy az ógörög panteon. Ezekről sok emlék maradt fenn és vannak, akik a mai napig hisznek bennük.
A magyarok körében sem mindig a keresztény vallás volt az elterjedt, viszont, hogy azelőtt miben hittek őseink, azzal nem lehet pontosan tudni. Szomorú dolog, de írásos emlékek hiányában valószínűleg sosem ismerjük meg az ősmagyar vallást, így a jelenlegi kép róla nagyrészt spekuláció.
Az ősmagyar vallás valószínűleg a sámánizmust és a tengrizmust vegyítette magyar elemekkel. Utóbbi főistene Tengri, a türk panteon legfőbb istensége, aki a világegyetemet irányítja. Ez a hit erős kötődésben volt az előbb említett sámánizmussal, aminek a központi alakja a sámán, aki nem csak vallási, de politikai vezetői feladatokat is ellátott.
Hasonló lehetett a táltos szerepköre. A táltossá válás elhívatás alapján történt és nyitott volt mind a férfiak, mind a nők előtt. Többek között papi, gyógyító és bírói szerepet is betöltött. Egyik adottsága a révülés volt, amellyel akár távolról is gyógyíthatott a táltos. A táltos hasonló a sámánhoz, de csak a magyar mondakörökben szerepel. Lovaik eredetileg gebék voltak, a táltosnak égő parazsat kellett etetnie velük, hogy aranyszőrű táltos paripává változzanak (innen jön a táltos kifejezés).
Bár nem ismerjük pontosan az ómagyar vallást, néhány kapcsolódó mondabéli lényről viszont már szinte mindenki hallott.
Mumus, turul és társaik
Ilyen a lidérc , mely voltaképpen nem egy lény, hanem több más mondabeli “démon” elnevezése. A szó egyszerre utal egy rejtélyes, tüzes alakra, gazdája keblén élő, pénzt hozó, nővé vagy férfivá változó csodacsirkére , illetve lúdlábú “ördögszeretőre”, ami kb. a külföldi incubus és succubus magyar megfelelője.
Szintén az inkább ijesztgetésre jó lények táborát erősíti a mumus. De hogy pontosan mi az a mumus, azt nem tudjuk. Nincs ugyanis pontos leírása, bár valószínűleg hasonló az úgynevezett “zsákos emberhez”, akinek a nevéből következtethetünk a megjelenésére, tevékenységére is. A mumusnak voltaképpen nincs konkrét alakja, mindenki máshogy képzeli el, az édesapám mindig azzal nyugtatott, hogy a mumus a “felmosó vég”.
Két mitológiai alakot fontos még megemlíteni, amik valamilyen formában a mai napig fennmaradtak: a Boldogasszony, ami a feltételezések szerint egy pogány istenségből lett a keresztény Szűz Mária másik neve, és a turul, ami gyakorlatilag Magyarország nemzeti állatává és egyik jelképévé vált, és azonos egy létező madárral, mégpedig a kerecsensólyommal.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
