Miért pont most kezdett a kormány a népesedéssel és a család témájával foglalkozni?
Nem most kezdte el, már jóval korábban is beletartozott a népességnövekedés preferálása a kormányzati programba. Emlékeztetnék az ominózus
három szoba, három gyerek, négy kerék
szlogenre. Viszont igaz, hogy most felerősödött a gyermekvállalás támogatásának politikája. Főként a népességszám növekedésének szükségessége miatt.
Ugyanis az a tapasztalhat, hogy a kisgyermekes családok kevésbé igyekeznek külföldre telepedni, mint a család nélküli fiatalok. Az gyakori, hogy az apa külföldön dolgozik, de a gyerekek és az anyuka inkább itthon vannak. A kormány számára szerintem ez jobb történés, mintha mindenki külföldön keresné a boldogulást. Vélhetik úgy a politikusok, hogy gyermekkel nem „kalandoznak” annyira a magyarok.
Biztos, hogy jó, ha emelkedik a népesség száma?
Európában, így Magyarországon pusztán az a jelenség, hogy a népességszám növekedik, jó volna. Ám mindenképpen fontos figyelembe venni, hogy csak a lakosságszám gyarapodása mögött milyen jellemzők jelennek meg. A növekedés nagyobb fogyasztást, több adózót, több szociális ellátást, több munkahelyet, több lakást, több óvodai, iskolai férőhelyet, több kórházi ágyat, stb. igényel.
Mindezeknek pozitív és negatív hatása egyaránt van. Hangsúlyozom, hogy véleményem szerint a lakosságszám növekedés Európában hosszú távon szükséges. Viszont globálisan túlnépesedéssel küzd a világ, tehát azokon a részeken, (Ázsiában, Latin-Amerikában, Afrikában) ahol nem tud a társadalom megoldást találni a sok ember okozta problémákra, veszélyes a népesség szám további korlátlan növekedése.
Ráadásul pont itt, Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában jelent legnagyobb gondot az éhezés, háborúk, etnikai válságok.
Valóban kevesen vagyunk-e ma Magyarországon, illetve Európában?
Népességfogyásról beszélnek a statisztikák, ami a születések számának a csökkenését jelenti elsősorban. Ám az átlagéletkor növekszik. Kevesebben vagyunk, de tovább élünk. Persze nagyon nem mindegy, hogy milyen életszínvonalon, milyen életminőséggel. Népességhiány inkább némely generációkban figyelhető meg, és nem a népesség egészében.
Kevesebben születtek a 2009-es évben, mint addig bármikor, tehát az ebben az évben születetteknél a többi évek létszámaihoz képest van hiány. Nagyjából hasonló a helyzet Európában is. Idősödik a kontinens lakossága. A szociológusok 2050 tájára teszik azt az időszakot, amikor drasztikusan csökken az itt élők száma.
Milyen hatása lenne annak, ha rövid időn belül jelentősen (akár 10 százalékkal) csökkenne Szombathely népessége?
(a KSH népszámlálása szerint 2001-ben 81.920 fő volt Szombathely lakónépessége, ami 2011-re 78.884-ra esett vissza, ez négy százalékos esést jelent - a szerk.)
Rossz lenne, pláne rövid időn belül. Mert ez vagy nagy elvándorlással, vagy nagy halálozási arány miatt történhetne meg. Egyik forgatókönyv se legyen! Ez a város gazdasági, kulturális életének hanyatlását jelentené. Egyáltalán, a város jelentősége csökkenne. Szombathely szerintem szép, a magyar viszonylatokat tekintve gazdag város, mind pénzügyi, mind kulturális értelemben. Nagy sérülés érné, ha rohamosan csökkenne a lakosságának száma.
Az aktív dolgozók járulékaiból fizetik a nyugdíjakat, ezért a mostani rendszernek nyilván nem tesz jót az elöregedés. Mi lesz így?
Már többszörösen bebizonyosodott, hogy ez a nyugdíj-biztosítási rendszer nem jó. Nem hiszek abban, hogy a nyugdíjrendszer hibáját a szülésszám növekedésének presszionálásával lehet megoldani. Ez diszkriminációhoz vezet, és ellenállást vált ki, hiszen az emberek legbensőbb ügyébe való beavatkozás.
Ha rossz a nyugdíj-biztosítási rendszer, akkor tessék a rendszert reformálni. Arra valók a szakemberek, a közgazdászok, a szociológusok, a jogászok, hogy dolgozzanak ki a létező társadalom számára megfelelő rendszert. Az a politikusok kötelessége, hogy a felkészült szakemberek tudásának felhasználásával a meglévő társadalom részére hozzanak alkalmas, a biztonságot és a jólétet biztosító törvényeket.
Ha hirtelen megemelkedne a gyermekek száma, milyen hatásai lennének?
Belegondoltam a kérdésbe, hogy mit takarhat a „hirtelen” jelző. Esetleg mától csak hármas ikrek születnének. A tréfálkozást félretéve, ha nagy gyermekszám növekedés történne, akkor kevés lenne a bölcsőde, az óvoda és az iskola.
Mely társadalmi rétegekben lenne szerencsés a nagy gyermekszám növekedés? Mert a mélyszegénységben élőknél, ahol egyébként jelenleg is a legtöbb a nagycsalád, csak növekednének a megélhetési terhek. Ha most sok gyermek születne, akkor is kellene húszegynéhány év ahhoz, hogy ők a társadalom aktív, termelő tagjai legyenek.
Szóval ebben a kérdésben a gyors változás újabb problémákat is jelentene.
Ha népességhiány van, miért van ennyire migrációellenes hangulat a politikában?
A migráció hirtelen megjelent óriási mértéke olyan problémák elé állítja az európai országokat, és nem csak a kormányokat, hanem a lakosságot is, amire nem voltak egyáltalán felkészülve.
Az „európai túlnépesedés”, mint érv a migráció ellen nem állja meg a helyét. Ugyanakkor a kulturális különbözőségekből adódó problémák, a tagadhatatlan politikai feszültségek, a megingathatatlannak hitt európai biztonság megrogyása mind zavart okoznak és ellenállást gerjesztenek a lakosságban.
A politikusok pedig előbb-utóbb követik a választóik hangulatát, vélekedését. Az európai kultúrát féltők egyre erősebbé válnak, és a közelmúlt eseményei alapján a félelmek újabb megerősítést nyertek.
