Szerdán szavazott a parlament arról a törvényről, ami külön közigazgatási bíróságokat hozna létre, hogy az állampolgárok és az állam vitáiban döntéseket hozzanak. Bármilyen állami szerv vagy hivatal döntései, határozatai ide tartoznak. Ha egy tüntetést valamiért nem engedélyez a rendőrség, vagy a választási bizottság elutasít egy kifogást, esetleg egy bankot megbírságol a Magyar Nemzeti Bank – ezeket mind a 2020. év elején felálló közigazgatási bíróságon lehetne jogi úton megtámadni. De hogy egy átlagpolgárhoz talán közelebb álló témát hozzunk: az adóügyekben született döntések felülvizsgálata is ide tartozna.
A kormány érve a külön közigazgatási bíróságok létjogosultságára, hogy a közigazgatási ítélkezés egy olyan terület, ahová speciális tudású bírák kellenek, köztük olyanok is, akiknek van közigazgatási tapasztalatuk is, szerintük így garantálható ugyanis az ítélkezés magas színvonala a közigazgatási ügyekben.
Idáig semmi gond, csakhogy már léteznek közigazgatási ügyekre szakosodott bíróságok: a megyénként működő Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok, amik a bírósági szervezetrendszerben a Kúria, az ítélőtáblák és a megyei törvényszékek alá tartoznak. Ráadásul a közigazgatási bíróságok munkáját az éves
igazságügyi eredménytáblát
elkészítő Európai Bizottság sem tartja olyan rossznak.Minek tehát egy külön intézményrendszert felállítani?
A kérdésre a választ a törvénytervezetet erősen kritizáló Magyar Helsinki Bizottság nem látja másban, mint abban, hogy a közigazgatási bírók kinevezését szeretné a kormány a kezébe venni.
Ez ugyanis a közigazgatási bíróságok egyik legfontosabb nóvuma: a bírók kinevezése közvetlenül az igazságügyi miniszter, jelenleg Trócsányi László hatásköre, nem pedig a bírók választotta testületé, ahogyan az egyébként – egyre nyilvánvalóbb korlátokkal – az Országos Bírói Tanács égisze alatt működik.
Igaz, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács, egy, a törvény alapján újonnan életre hívott szervezet fogja majd előterjeszteni a miniszternek a kinevezésre javasolt bírók listáját. Erre hivatkozva nyilatkozta korábban Trócsányi, hogy ő már
egy alaposan megszűrt listából
válogathat csak, a bírák között alig lesz különbség, aggodalomra semmi ok.G. Szabó Dániel, a Magyar Helsinki Bizottság jogállamiság projektjének munkatársa szerint
ez egy egyszerű ferdítés
, ugyanis a valóságban az OKBTegy nagyon gyenge testület lesz
. Gyakorlatilag szinte minden komoly bírójelölt jelentkezését fel kell majd terjeszteniük a minisztériumnak, így a testületnek alig lesz valódi korlátozó szerepe.A jelöltek minősítése ugyanis egy pontrendszer alapján történik majd, ahol a maximálisan elérhető pontok 80 százalékát objektív szempontok alapján osztják majd ki, valószínűleg olyan szempontok alapján, mint például a szakmai tapasztalat, publikációk és nyelvvizsgák száma. Csak a maradék 20 százalékban van mozgástere az OKBT pontozóinak. Ráadásul minden olyan jelöltet fel kell majd terjeszteniük, akik a ténylegesen kiosztott maximális pontszám 85 százalékát elérték. Tehát ha a legjobb jelölt 100 pontot kapott, a 85 pont felett teljesítőket mind be kell terjeszteni – magyarázta G. Szabó.
A bonyolult magyarázat lényege, hogy nem is olyan szűk az a lista, mint az igazságügyi miniszter utalt rá. “Eleve problémás, hogy a miniszter egyáltalán beleszólhat a bírók kinevezésébe” – hangsúlyozta a jogász.
Azzal, hogy a bírákat maga a miniszter nevezi ki, az a legnagyobb probléma, hogy az állampolgár és a kormány alá tartozó hivatalok vitás ügyeiben ezentúl olyan bíró dönt majd, akit a kettő közül az egyik fél, a kormány, azaz áttételesen az állam választott ki erre
– mondta az Abcúgnak a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.A Helsinkihez hasonló aggodalmakat más szervezetek és független szakértők is megfogalmaztak, a legfelsőbb bírói testület, a Kúria viszont kifejezetten nyugodtan reagált a közigazgatási bíróságok érkezésére.
A Kúria évzáró sajtóbeszélgetésén Darák Péter, a legfelsőbb bírói testület elnöke azt mondta,
a közigazgatási bíráskodás csak a már jelenleg is ilyen ügyeket tárgyaló bírókkal együtt biztosítható
, de szerinte ezt nem veszélyeztetik a közigazgatási bíráskodásban tervezett átalakítások, amiknek részleteiről maga Trócsányi beszélt egy, a Kúriánál tett látogatásán.Azt G. Szabó Dániel sem vitatja, hogy a bírók, akik most közigazgatási ügyekkel foglalkoznak, kérhetik, hogy átvegyék őket az új közigazgatási bíróságokba. A gond ott van, hogy
az állományt fel lehet hígítani
olyan bírákkal, akik a közigazgatásból érkeznek.De miért probléma, hogy a közigazgatásból kerülnek majd jogászok a közigazgatási bíróságokba?
A Helsinki szerint alapvetően semmi, ez az EU más országaiban is létező gyakorlat. Viszont az, hogy Magyarországon az igazságügyi miniszter kezében van a kinevezésük, sőt még az előmenetelükről, így a magasabb fizetésükről való döntési jog is, az csak tovább erősíti ezekben a bírákban azt, amit G. Szabó
közigazgatási szocializációnak
nevez.
A közigazgatás hierarchia-központú, és természetes, hogy utasítások vannak, amit végre kell hajtani. Ezzel semmi baj nincs, ettől működik a rendszer, de a bírói szocializáció nem ilyen. Annak az alapja a függetlenség, és hogy az önálló döntéseknek nem lehet a következménye az, hogy valaki elveszíti az állását vagy nem léptetik elő.
G. Szabó és a Helsinki Bizottság szerint ha idővel többségbe kerülnek majd a közigazgatási bíróságokon a volt közszolgák, az hosszú távon teljesen átalakíthatja ennek a szervezetnek a légkörét. Persze nem a munkahelyi hangulatra gondolnak, hanem arra, mennyire mernek majd egy állampolgár versus közigazgatás ügyben az utóbbinak kedvezőtlen döntést hozni.
A Helsinki szerint ismerve a Fidesz-kormányok eddigi történetét az is megalapozott félelem,
hogy tisztességes és független bírók nehezen tudnak majd érvényesülni
, a bírósági vezetők kiválasztásánál pedig meghatározó szempont lesz a kormányhoz való lojalitás.Ezt a félelmet valamelyest alátámasztja, hogy a bírói kar jelenleg is épp azzal van elfoglalva, hogy hogyan kezelje a bíróságokat irányító Országos Bírói Hivatal vezetőjének, Handó Tündének, a Fidesz-alapító Szájer József feleségének a kinevezési gyakorlatát. Idén májusban épp a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mondta ki Handóról, hogy jogellenes határozatokat hozott, amikor önkényesen válogatott a bírók és azok pályázatai között, és úgy dobott vissza vezetői pályázatokat, hogy döntését meg sem indokolta.
