Tóth Csaba festőművész, az ELTE SEK docense segít az értelmezésében.
Meghalt Kecskés Miklós – jutott el szerkesztőségünkbe a hír. A Szombathelyen élő festőművésszel lapunk is közölt interjút Festő kenyéren és vízen – Kecskés Miklós 2009. January 31. 16:38 néhány évvel ezelőtt, de úgy gondoltuk, szerencsésebb, ha a szomorú esemény kapcsán nálunk szakavatottabbhoz fordulunk.
Tóth Csaba festőművész, az ELTE SEK docense, tanszékvezető-helyettese emberileg is közel állt a tragikus sorsú Vas megyei képzőművészhez, és szakmailag is mélyebben foglalkozott Kecskés munkásságával.
Most ezt írta lapunknak:
Vasárnap délután kaptuk a telefont, hogy "Miklós ma fél kettőkor meghalt". A hiányát azonban csak ma érzékeltem először, amikor a városban járva, a lassú mozgású férfiakban mindig őt véltem felfedezni. Ekkor villant bennem, hogy immár soha többé nem fogom látni őt!
Kecskés Miklós
Garas Kálmán
Miklóst megkörnyékezték a betegségek az utóbbi időkben, az alapbetegségéhez előbb cukorbetegség társult, majd prosztataproblémák, végül a covid, amivel kórházba is került. Ebből felgyógyulva azonban orvosai és önmaga számára is világossá vált, hogy régi, jól megszokott magányos életébe nem térhet vissza már. A kórházból nincs visszaút a civil életbe, és nincs többé festészet a számára. Ez végtelenül lehangolta, végleg elkedvenítette.
Egy éve még az Ars Sacra Fesztivál keretében Novotny Tihamér beválasztotta három munkáját a budaörsi Zichy Majorban megrendezett országos kiállításra. Ezt követően a Kortárs folyóiratban írtak róla, leközölték festményeinek fotóit. Mindezeket immár nagyon betegen konstatálta még, azonban senki sem gondolta, hogy ez lesz utolsó nyilvános szereplése.
2009-ben, az interjúnkhoz készült ez a fotó
Rába Adrienn
Az idei könyvhétre megjelent "A mi Sziklás Madonnánk" tanulmánykötetemben két hosszabb lélegzetű írás foglalkozik Miklós egyedülálló, monumentális festészetével. Ez a könyv már nem jutott el hozzá, de a tanulmányok kéziratait előtte még átolvasta. Az egyik korábban a Vasi Szemlében is megjelent, ami ma a világhálón is elérhető.
A világ ebből tudhat meg ma legtöbbet Kecskés Miklós művészetéről, a budapesti Gerber Pál Munkácsy-díjas festőművész is emiatt tartotta számon őt. A második tanulmány a Kortársban jelent volna meg, de elakadt, mivel nem voltak hozzá megfelelő minőségű reprodukciók Miklós műveiről.
2009-ben, az interjúnkhoz készült ez a fotó
Rába Adrienn
Egy nagyon jelentős szakrális művészt veszítettünk, istenközelsége minden munkáján tetten érhető. Oly világról tudósított, ami ma nagyon távolodik tőlünk, pedig génjeinkben, összes felmenőink által e keresztény kultúrkörhöz kapcsolódunk, melyet Európa ma épp eldobni készül. Mostani ezredfordulónk e civilizációs drámáját épp Kecskés Miklós festészete örökíti meg az utókor számára, hihetetlen érzékenységgel és pontossággal.
1977 óta ismertük egymást, 1977 óta voltunk barátok.
Tóth Csaba
TÍZ TÉZIS A BUDAPESTI SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM MÁRIA GYERMEKÉVEL ÉS A KIS KERESZTELŐ SZENT JÁNOSSAL CÍMŰ FESTMÉNYE KAPCSÁN
1. 1978–81 között dolgoztam a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Ekkor láttam a múze-um egyik raktárában a Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal című fest-ményt. E találkozás élményét negyven éve hordoztam magamban, míg 2020-ban megkísé-reltem írásba foglalni azon meggyőződésem, hogy ez egy eredeti Leonardo da Vinci-mű. Ugyanebben az évben Isten és a világ (Tóth Csaba szakrális művei) című könyvemben A mi Sziklás Madonnánk címmel megjelent erről egy nagyobb lélegzetű tanulmányom.
2. Ebben a dolgozatban indirekt bizonyítékok segítségével szisztematikusan végigpásztáztam a festmény minden részletét, motívumát, felfedtem jelképeit, rajzi és festészeti megoldása-it, hosszasan taglaltam a kompozíció kivételes nagyszerűségét. Mindezek együttvéve kizár-ja, hogy Leonardo akármelyik tanítványának a műve lenne a festmény.
3. A témával kapcsolatban különböző meghívásoknak eleget téve több előadást tartottam az országban, ezek közül egy 2021. decemberi előadás a világhálón is elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=TumWa9ojbAo
4. 2022-ben – immár A mi Sziklás Madonnánk című tanulmánykötetemben – újabb érvekkel kiegészítve másodszor jelent meg a tanulmány, más megközelítésű írásokkal együtt. Töb-bek közt a Trattato della Pittura tételei és a festmény egyes részletei között tárok fel léleg-zetelállító hasonlóságokat, megfeleléseket. (A mi Sziklás Madonnánk a Trattato tükrében)
5. A festmény faggatását tovább folytatva egy megjelenés alatt álló újabb tanulmányban (A mi Sziklás Madonnánk teológiai megközelítése) a festmény mélyebb teológiai jelentéstar-tamát mutatom be, beágyazva abba a keresztény világnézeti környezetbe, amelyben meg-született.
6. Egy szerkesztés alatt lévő, újabb kötetemben (Leonardo-tanulmányok) egy sor új szem-pontú megközelítés olvasható majd, többek között például a figura és a háttér arányának elemzése Leonardo festményein, amely a budapesti kép aránypárjával összevetve nagyon közeli megfeleléséket mutat (A természeti környezet és az emberi alak aránya Leonardo festészetében).
7. Hasonló téma a mutató kézmozdulat mint sokadik leonardói attribútum, figurális szignó ku-tatása, ugyanis a Szépművészeti Múzeum festményének hátterében lévő két apró figura közül az egyik felfelé mutat (A mutató kézmozdulat mint attribútum Leonardo festészeté-ben).
8. Az eddigi vizsgálódás során fogalmazódott meg bennem a feltételezés, illetve felismerés, hogy a budapesti festmény azonos lehet az eddig elveszettnek hitt – vagy egyesek szerint el sem készült – 1478-as Szent Bernát oltár témájú megrendeléssel. A tanulmányban ebből a szempontból elemzem a háttér jelentéstartamait (Leonardo első ismert megbízásáról, a Szent Bernát kápolna oltárképéről).
9. A kép jelképrendszerének egyik legbonyolultabb része a fő motívumot körülvevő termé-szeti háttér és növényvilág. Ennek megfejtését (továbbgondolva Szentkirályi Miklós ezirá-nyú kutatásait) egy muzeológiai botanikussal közösen végezzük el a Szűz Mária virágoskert-je – a Szépművészeti Múzeum Mária gyermekkel és a kis Keresztelő Szent Jánossal című festményének rejtélyes virágairól című közös tanulmányunkban. Mindennek kulcsfontossá-gú eleme a festmény középtengelyének alsó részén látható barátszegfű, amelynek álló szá-rú virága Jézus kereszthalálára, a lehajló pedig Keresztelő Szent János lefejezésére, mártí-romságára utal.
10. A Leonardo infravörös megvilágításban című tanulmány összeveti a budapesti festmény reflektogramját a mindenki által hitelesnek tartott Leonardo-festmények reflektogramjai-val, és így von le nagyon fontos megállapításokat a Szépművészeti Múzeum festményének szerzőségével kapcsolatban.
Vasszécseny, 2022. október 6.
Tóth Csaba
festőművész
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
