Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján Krisztus keresztre feszítésének időpontjának meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje csillagkép látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges - olvashatjuk a Wikipédián. Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3. Ezen a napon ugyanis részleges holdfogyatkozás is volt.
A keresztény húsvéti ünnep első nyomai a 4–5. századig nyúlnak vissza. Szertartásai a 8–9. században alakulhattak ki, de az ősegyházban nem ünnepelték a nagypénteket, mert böjti nap volt.
A katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak a harangok.
Az ünnepkörhöz viszont számtalan tavaszkezdetre utaló népi hiedelem és szokás kapcsolódott
Hajnalban Nagypénteken szokás volt virrasztani. Ilyenkor az emberek végigjárták a kereszteket, szobrokat, lementek a patakhoz és megmosakodtak, imádkoztak a halottaikért, egészségért, a lányok szépségért. Ezen a napon mosni esetleg még lehetett, de varrni szigorúan tilos volt, a hagyomány szerint aki varrt, megszurkálta Jézus sebeit. Nagyszombatra már csak a tisztálkodás és a lelki felkészülés maradhatott. Amikor délelőtt megszólaltak a harangok, körbesöpörték a házat: kígyók, békák, távozzatok!
Tilalmak napja
Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz
Eső esetén jó tavaszt jósolnak a bukovinai magyarok. Galgamácsán úgy tartották, hogy ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. Zagyvarékason úgy mondták: „Nagypénteki eső, annyi méreg, amennyi szem lehull. Rossz termés lesz."
Ma a templomokban csonka misét tartanak
Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, csak igeliturgia van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartást elterjedt elnevezése a csonka mise is.
