Na, ezek se igazi katonák. Egy igazi katona nem késne
– hajtogatta mögöttünk a konferencia kisebb csúszására vonatkozó mondatát egy érces hang. Rövidesen kiderült: ismét a média a ludas, ugyanis néhány újságíró nem akarta végighallgatni az előadásokat, interjúért viszont ők is bőszen sorba álltak. Jelentjük, mi ott voltunk, és többé-kevésbé értő figyelemmel kísértük az eseményeket.Nem kell a surranóról álmodnunk
A fő téma tehát a NATO és a magyar tagság volt, de nem lehetett megkerülni az afganisztáni misszió kérdését sem. A Magyar Atlanti Tanács fő profilja egyébként éppen a népszerűsítés, az ismeretterjesztés, valamint a gondolatébresztés. Ennek jegyében sok diákot is elhoztak a konferenciára, továbbá az első két sort csurig töltötték a városi potentátok.
A megyeiek csak azért nem, mert valamivel később éppen az államosításra váró intézmények sorsát vesézték ki. Rövidesen aztán az is kiderült, főként Hende Csaba honvédelmi miniszternek köszönhető, hogy a HM vezetésének jelentős részét megmozgató esemény éppen Szombathelyre jött.
Puskás polgármester beszédéből kiderült, hogy Claudius egykor a kiszolgált katonáknak alapította Szombathelyt. E mondata után úgy láttuk, néhány honvéd gallérja gyanúsan izzadni kezdett. Majd jött a Magyar Atlanti Tanács elnöke, a csokornyakkendős akadémikus Vizi E. Szilveszter, és köszöntötte a kétezer éves város büszke lakóit. A képet némileg árnyalta, hogy a lakosság ezalatt büszkéből inkább dühösbe ment át, látva a Thököly utca gyötrelmeit, és a városházától a Ferences kertig tartó kocsisort.
Hende Csaba aztán megnyugtatta a 18 és 40 év közötti férfiakat: Magyarországot a közeljövőben senki sem támadja meg, így a teremtés hazai koronáinak ne legyenek rémálmai, ha a surranóra gondolnak. A miniszter szerint ugyanis, ha például a hottentottáknak a magyar földekre fájna a foguk, akkor NATO-tagságunk okán segítségünkre sietnének a németek, a franciák, vagy éppen az amerikaiak. Csendben megjegyeznénk: utóbbiak ezt néhány évtizeddel ezelőtt egyszer már elmulasztották.
Amcsi fegyverrel a sivatagban
A jelek szerint most viszont ellátnak munícióval, ugyanis a magyarok afganisztáni missziójához fegyvert és technológiai hátteret is biztosítanak. No, meg egy olyan spéci rendszert, amellyel a különlegesen kiképzett földi egységek segítséget kérhetnek a légierőtől. Így még az is előfordulhat, hogy egy magyar katona irányítja az amerikai pilóták egy részét. Ez mondjuk nem akármilyen hadtörténeti pillanat lehet. Kiderült az is, hogy a honvédség vélhetően egy évig irányíthatja majd a kabuli (ez Afganisztán fővárosa) repteret.
A harcászatban ma már nyoma sincs a pár évszádokkal ezelőtti kard ki kardnak. Hende szerint ugyanis egyre nagyobb szerep jut a rakéta- és a szájbervédelemnek. Utóbbinak szerintünk nagyjából az lehet a lényege, hogy a modern világ jegyében korpásbajszú informatikusok jó pénzért hackelik különböző országok számítógépes rendszereit.
A végefelé is maradt még jó hír a miniszter tarsolyában: Közép-Kelet Európa NATO-tagjai között három területen – egészségügyi támogatás, légvédelem, tűzszerészet – is a magyar honvédségé a vezető szerep. Ausztriát azért csak úgy előzzük meg, hogy a sógorok játsszák Svájcot, és nem váltanak jegyet a NATO rendezvényeire. Aztán az érces hang a végén újra megszólalt:
Beszélhetünk itt NATO-ról, van pár Gripenünk, azok se tudnak felszállni.
